Magyarország már Könyves Kálmán uralkodása idején kapcsolatba került a keresztes hadjáratokkal.
Nyolcvanöt esztendővel ezelőtt Jugoszlávia szétesésekor a Magyar Királyi Honvédség – a német hadműveletekkel egyidőben – visszafoglalta a Bácskát, a Baranya-háromszöget, a Muraközt és a Muravidéket.
A felső-magyarországi márkus- és batizfalvi Máriássy családból öten szolgáltak a honvédseregben 1848–1849-ben.
A potsdami konferencia a magyarok kérdésével nem foglalkozott, a két állam belügyének tekintette.
Kevesen tudják, hogy a Mária Terézia által veretett tallér a Habsburg Birodalomból indulva a levantei kereskedelem útján globális valutává vált.
Alig ismeretes, hogy a hajdani Osztrák–Magyar Monarchiának volt némi gyarmata, csak éppen nem sok mindenre ment vele.
Csehszlovákia nem adja fel.
Harcolni fogunk a Csehszlovák Köztáraságért!
Prágában kötöttek ki…
Miután a feldunai hadsereg elhagyta Komáromot a várőrség magára maradt, Klapka György vezérőrnagy az aktív védelem mellett döntött, s amikor a császári-királyi ostromzár meggyengült támadásra szánta el magát.
A hatalom a prágai nemzetgyűlés néhány magyar nemzetiségű törvényhozóját is rendezetlen állampolgárságúnak nyilvánította.
Trianon után a Felvidék magyarság tömegei távoztak a maradék Magyarország területére.
Varga, becenevén Magyar János lehetett az első magyar, aki Amerika földjére lépett 1519-ben.
Egy irredenta kísérlet.
A helyzet nyugaton változó.
Egy ember, aki harcol, szeret, dönt és néha téved.
Egy elfeledett győzelem nyomában.
Üzlet és a történelem.
„Az égő emberi test bűze, a foszfor zöldes-sárga sziporkája, a fiú tágra meredt csodálkozó tekintete mindenkit meg kellett, hogy győzzön arról, hogy a háború a legostobább, leginkább szégyellni való, valamennyi emberi gyarlóság közül.”
Reprezentatív összetételű magyar állami delegáció látogatott Németországba 1938. augusztus 20-án.
