Hol húzódik a határ?
1944 őszén Közép-Szlovákiában heveny partizánháború és több hétig tartó kormányellenes zendülés zajlott, amelynek elfojtása csak német csapatok igénybevételével volt lehetséges.
Az 1944-es év elején már hatodik éve tartott az 1939-ben elkezdődött szörnyű világégés, illetve negyedik éve a Szovjetunió ellen folyó háború. Az elhúzódó konfliktus semmi jót nem jósolt a közép-európai kis nemzeteknek, legfőképpen a magyarságnak.
A szlovákiai magyarság 1943-ban – immár a háború ötödik évében – bőven érzékelte az idők súlyosságát.
A szeretet is csendesebben élt, egész életre szólóan, ám a harag is tartós volt, ha már megvetette a lábát, nem adta meg magát egykönnyen.
Az 1943. évben fordulat állt be a háború menetében. Februárban bekövetkezett a Wehrmacht sztalingrádi katasztrófája, nyáron pedig küszöbön állt Olaszország veresége.
Végzetes naivitás.
Nyolcvanöt esztendővel ezelőtt a müncheni egyezmény értelmében Csehszlovákia átadta a Szudéta-vidéket a harmadik birodalomnak. Záradéka szerint Prágának 90 napon belül kellett rendeznie területi vitáit a magyarokkal és a lengyelekkel.
Az egyetlen, Magyarország javára megítélt határkorrekció.
A múlt század ötvenes és hatvanas éveiben csakis az Istenbe vetett lankadatlan hit adhatott erőt.
Százhetvenöt esztendővel ezelőtt a bécsi udvar elérkezettnek látta az időt, hogy visszavonja az áprilisi törvényeket, szuronyok segítségével.
Csaknem egy hónappal az első bécsi döntés előtt incidens történt a magyar határ közelében, amelyben éppen Kacagópuszta kapott központi szerepet.
Szigeti-Benedek Gyula, a neves vívómester a kivégzőosztag puskáival nézett farkasszemet.
A legendás vörössipkás 9. honvédzászlóalj.
Az egykori magyar–lengyel határ évszázadokon keresztül nem volt elválasztó vonal.
A szász fővárosban.
Százöt esztendővel ezelőtt, 1918. június 10-én az olaszok két torpedótalálatának következtében elsüllyedt az osztrák–magyar hadiflotta egyik büszkesége, a SZENT ISTVÁN csatahajó.
Sok viszontagság után életében megjelent egyetlen kötete máig a felvidéki magyar irodalom egyik legjelentősebb teljesítményének számít.
Százhetven évvel ezelőtt, 1853. június 7-én született berzevicei és kakaslomnici Berzeviczy Albert, a felvidéki származású jeles politikus, író-történetíró és tudományszervező.
Kétszáztíz esztendővel ezelőtt, 1813 májusában született a Zólyom vármegyei Alsómicsinyében beniczei és micsinyei Beniczky Lajos, a reformkori politikai élet ismert szereplője.
Március idusán Petőfire és a márciusi ifjakra emlékezünk, ám a dicsfényből alig jut valami a ’48-as honvédseregnek.
Mi is történt?
Az 1938-as év novembere a nemzeti felszabadulást jelentette nagyon sok felvidéki magyar számára.
A gépkocsigyártás terén alkotott maradandót a makói születésű Galamb József (1881-1955).