Somorja református temploma
Somorja Szent István idejében vált állandó településsé. A 13. században már általánosan ismert Zenthmaria, Sancta Maria néven, amit templomának titulusáról kapott. Ebből alakult ki a Somorja helységnév.
Somorja ma álló, a Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma a 13. század első felében épült. Nem ez volt a település első temploma, hiszen Szent István rendeletét követően már állott itt templomépület. Ennek alapjai a legutóbbi kutatások eredményeként a felszínre kerültek. A templom háromhajós bazilikás formában, román stílusban épült. A 14. század közepén gótikus stílusban átalakították. Az újabb átalakítás 1405 után történt, amikor igazi várossá vált Somorja. Ekkor készült a déli oldalhajó bordás keresztboltozata, a szentély két déli ablakának gótikus mérmíves díszítése, és a szentély északi falán a pasztofórium, a szentségház. Mind a szentély, mind a hajó faliképei a somorjai templom legszebb és legértékesebb középkori emlékei.
A szentély a nyolcszög három oldalával záródik. A román stílus elemei: kívül fűrészfogas díszítés és a három keleti ablak, belül a bordás keresztboltozat és a kettős félköríves záródású papi ülőfülke. Az északi hajóba nyílik a templom főbejárata, a román stílusú, bélletes, félköríves záródású kapuzat. Ide vezetett a város főutcája. A 13. század végén, 1290 körül, az átépítés után pompás figurális falfestészeti díszt kapott a teljes templom. Ezek közül a Mária halála és a három szent ábrázolása ma is látható.
Az 1370-es években teljesen új, gótikus falfestészeti díszítést kapott a szentély és a hajó is. A szentély főhelyén, a csillagos kék ég előtt közös trónuson ül Mária és Jézus. Erre a központi képre mutat a négy evangélista szimbolikusan ábrázolt alakja. A szentély oldalfalain a 12 apostol nagy méretű álló alakja látható. A szentély hajó felőli keresztboltozatának cikkelyeiben Mária életének legfőbb eseményei láthatók, az Angyali üdvözlet, Mária halála és mennybevétele, s a főhelyen Máriának az Ég királynőjévé való koronázása.
A somorjai templom legnagyobb szabású és művészileg is legjelentősebb építészeti beavatkozása 1521-ben történt, amikor a főhajó a mai pompás, késő gótikus, hajlított bordás boltozatát kapta. Ennek a műnek az építőmesterét és segédjének a nevét is ismerjük: Péter mester készítette a boltozatot, Wolfgang Fleischakher és Méri Márton segítségével. A boltozat még 1521-ben, közvetlenül az építést követően reneszánsz díszítő festést is kapott. A templom főhajójában, a déli fal nyugati felső részén II. Ulászló király és a Jagelló-család címerét festtették meg a Szentgyörgyi grófok, akik Ulászló királytól vették zálogba egy időre Somorját.
Kovács László
