Rigó Konrád, ha kell, úgy felejt, mint a „vízfolyás”
A Kisebbségek Kultúráját Támogató Alap (Kult Minor vagy KKA) egyik vezető szervének, az öttagú felügyelő bizottságnak az egyik tagja, Szekeres Klaudia lemondott posztjáról, így helyette újat kellett választani. Mivel a kormány kisebbségi bizottságának volt a jelöltje, így ezt a testületet illeti meg a jelöltállítás joga, akit Martina Šimkovičová kulturális miniszter nevez majd ki.
A bevezetőnkben leírt két mondat akár a pontot is jelenthetné az egész ügy végére, hiszen kifejezetten hétköznapinak számító hírről van szó. Mivel azonban a Kisebbségek Kultúráját Támogató Alapban elsősorban és szinte kizárólag csak pénzosztással foglalkoznak, így a fontos pozíció megüresedése vonzó lehet bárki, még egy parkolópályára tett politikus, esetünkben a korábban a Most–Hídban politizáló Rigó Konrád számára is.
Mielőtt az ügy részleteire kitérnénk, engedjék meg, hogy egy látszólag teljesen más történettel kezdjem. Lényege, hogy a Kult Minor kiutasította szakbizottsági tagjainak sorából azt a Juhász Esztert, aki független jelöltként ugyan, de a Magyar Szövetség listáján jutott be a zselízi önkormányzatba, és azon belül is a Magyar Szövetség képviselői csoportjának a tagja.
A Kult Minor eljárásával nehéz lenne ellenkezni, hiszen a működését meghatározó törvény kimondja, hogy a pályázatokról döntő szakbizottságok tagjai nem lehetnek politikai pártok funkcionáriusai, mint ahogy nem nyilvánulhatnak meg pártok nevében vagy azok javára sem.
A Kult Minor rendelkezésére álló jogi vélemény szerint már magán a pártlistán való részvétel is ilyen aktivitásnak, tehát összeférhetetlenségnek minősül. Ráadásul, minden szakbizottsági tagnak a munkája kezdetén becsületbeli nyilatkozatot kell tennie, hogy nem végez politikai tevékenységet, illetve nem indul a választásokon. A Kult Minor történetében nem ez az első ilyen eset, igazgatója, Alena Kotvanová lapunknak elmondta, hogy már elődje is találkozott ezzel a problémával.
A kis epizód után térjünk vissza a Kult Minor felügyelő bizottságában megüresedett helyhez és Rigó Konrádhoz, akinek a neve a kormány kisebbségi bizottságának legutóbbi ülésén már jelöltként szerepelt, hogy elnyerje a bizottsági tagok – a 14 szlovákiai nemzeti kisebbség képviselői – támogatását. El is nyerte, erre predesztinálta a tény, hogy a Kult Minor az egykori pártja, az időközben megszűnt Most–Híd kezdeményezésére jött létre.
Rigó Konrádnak viszont éppen ezért tudnia kellett volna, hogy a vonatkozó törvény szerint nemcsak a pályázati döntéseket hozó szakbizottsági tagok, hanem a Kult Minor mindennapi munkáját irányító igazgató felé is elvárás a már említett politikai neutralitás.
Sőt, Rigó Konrádnak azt is tudnia kellett, hacsak időközben nem felejtette el, hogy a Kult Minorról szóló eredeti törvénytervezetükben ugyanezt várták volna el a felügyelő bizottsági tagoktól is. Rigó Konrád azonban nem tiltakozott, és a jelöltek bemutatásánál sem hangzott el egyetlen szó sem arról, hogy ő továbbra is aktív politikus, egy régi-új párt, a Most–Híd 2023 alelnöke, illetve, hogy indult a legutóbbi parlamenti választásokon. Vélhetően ezt is elfelejtette, vagy inkább nem szívesen emlékszik rá vissza. Holott ő volt az, aki a Kult Minorral kapcsolatban, mintegy annak egyik ritka értékeként korábban folyamatosan ismételgette, hogy kulcsszerveiben a döntéseknél biztosítani kell a függetlenséget.
Ebből az amnéziás állapotból az őt jelölő Haraszti Gyula sem zökkentette ki az ülésen jelen nem lévő Rigót, és az ülés jegyzőkönyve szerint úgy mutatta be a pártembert, hogy az a felügyelő bizottsági tagság minden előfeltételének eleget tesz. Rigó Konrád jelölésének a fő kritériuma éppen az volt, hogy ismeri a vonatkozó törvényt és a Kult Minor munkáját. Haraszti Gyula kiemelte, hogy Rigó ott volt a törvény kidolgozásánál, ezért jól ismeri, akárcsak a törvényhez kötődő jogi előírásokat is, és élő kapcsolata van a kisebbségekkel és kultúrájukkal.
A jelöltállító bizottsági ülésen a szóbeli jellemzés mellett az egyes jelöltek (hatan voltak összesen) életrajza is rendelkezésre állt, ezek azonban személyiségi jogokra hivatkozva nem nyilvánosak.
Nevük elhallgatását kérő bizottsági forrásaink viszont nem emlékeznek, hogy Rigó életrajzában olvasták volna aktuális párttagságát, illetve funkcióját a pártban, és az sem szerepelt benne, hogy indult a legutóbbi választásokon.
Természetesen megkerestük Rigó Konrádot is, aki telefonhívásunkra, illetve írásban feltett kérdéseinkre nem válaszolt.
Az elfogadott törvényből kikerült a Most–Híd által szorgalmazott tiltás, hogy a felügyelő bizottság tagjai se végezhessenek aktív politikai munkát. Rigóék vélhetően teljesen természetesnek vehették, hogy aki ellenőriz, annak minimum ugyanazoknak az elvárásoknak kell megfelelnie, mint akit ellenőriznek, és ezért fölöslegesnek tarthatták a felügyelőbizottsági tagoknál ezt külön is hangsúlyozni.
Rigó Konrád jelöltségének a története azonban ezzel még nem ért véget, mivel a kisebbségi bizottság felterjesztése hogy a miniszter asszony a jelöltet nevezze ki, nem talált értő fülekre. Šimkovičová tárcavezető válaszlevélben közölte a bizottságot vezető Horony Ákos kisebbségi kormánybiztossal, hogy
Rigó Konrád személyét nem fogadja el, és ajánljon megfelelőbb jelöltet a kisebbségi bizottság.
Döntése konkrét okát azonban senkivel sem közölte. Természetesen az érintett ezt sérelmezte, bár csak korlátozottan dohoghatott, hiszen a miniszteri vétó lehetőségét éppen ők írták bele a törvénybe. Igaz, eddig egyetlen miniszter sem élt vele, és élünk a gyanúval, hogy a miniszter asszony pártjának, az SNS-nek a bosszújáról lehet szó, hiszen a Szlovák Nemzeti Párt zokon vette, hogy a Kuciak-gyilkosság után a Most–Híd hathatósan hozzájárult az akkori koalíciós, Robert Fico vezette kormány átalakításához.
Ennek fényében viszont érthetetlen, hogy a magát már újra pozícióban látó Rigó Konrád az elutasítást tényét az Új Szó napilapnak adott nyilatkozatában úgy kommentálta, hogy
Rigó Konrád is tagja volt a 2016 és 2020 között kormányzó koalíciónak, és a Robert Fico vezette kormány kinevezettjeként került kulturális államtitkári pozícióba. Pontosan akkor, amikor a minisztérium nyelvrendőrei ismét aktivizálták magukat, illetve amikor az „anti-Csemadok” létrehozásának tervével léptek fel.
Lehet, hogy ezt is elfelejtette?
Megjelent a Magyar7 hetilap 24. számában.
