Pellegrini marad a miniszterelnök, az ellenzéknek nem sikerült leváltania

Pellegrini menesztését azért indítványozták, mert a miniszterelnök nem javasolta Monika Jankovská (Smer-SD) igazságügyi államtitkár leváltását azután, hogy felmerült: Jankovská üzeneteket válthatott Marian K. vállalkozóval. Utóbbi ellen a Kuciak-gyilkosság megrendelése ügyében folyik eljárás. Jankovská  időközben maga ajánlotta fel lemondását, amit a kormány elfogadott.

Pellegrini leváltását 62 képviselő támogatta, 66-an ellene szavaztak, 3 képviselő pedig tartózkodott. 

A bizalmatlansági indítványról szóló, csaknem 11 órás vita pénteken (szeptember 13.), éjfél előtt ért véget. Felszólalásai szándékát írásban tíznél több képviselő jelezte, de mások is felszólaltak, elsőként Igor Matovič, az OĽaNO elnöke, aki csaknem két órán keresztül magyarázta a rendkívüli ülés összehívásának okát.

Kijelentette:

ha a kormányfő időben menesztette volna Monika Jankovská igazságügyi államtitkárt, új életet lehelhetett volna a pártjába.

Peter Pellegrini kormányfő jelen volt a vitán és a szavazáson is. Pénteken kijelentette: gyenge indokkal akarják leváltani őt. Emlékeztetett, hogy Jankovská időközben távozott a hivatalából.

A vita során több koalíciós képviselő is rámutatott, hogy ellenzéki képviselők is kommunikáltak Marian K. vállalkozóval.

Az OĽaNO, SaS, Sme rodina ellenzéki pártok és Richard Vašečka független képviselő szerint azáltal, hogy a kormányfő nem javasolta Jankovská menesztését, a szlovák állampolgárok érdekei elé helyezte a szervezett bűnözés és az oligarchák érdekeit, ráadásul el is bagatellizálta a problémát.

Az ellenzék szerint továbbá a kormányfő leváltását célzó első javaslat előterjesztését követően Pellegrini jóváhagyta és védelmébe vette a kormánypárti képviselők antidemokratikus eljárását, melynek keretében „szabotálták az ellenzék alkotmányos jogát ahhoz, hogy tárgyalhasson a kormány vagy annak egy tagja iránti bizalomról.”

A kormány képviselői nem látnak semmilyen releváns indokot a miniszterelnök leváltására. Az ellenzéki javaslatot megalapozatlannak és célzatosnak titulálták. Egyben megjegyezték, hogy meglepte őket a beterjesztők téves elképzelése az SZK alkotmányos rendszeréről. A kormányfő ugyanis szerintük nem vállalhat felelősséget az SZK Nemzeti Tanácsának működéséért vagy azért, ahogy lezajlanak az ülések.

A miniszterelnök leváltását célzó rendkívüli ülés időpontját eredetileg szeptember 6-ra, péntekre tűzték ki. Az ülést azonban sem pénteken, sem hétfőn (9. 9.) nem sikerült megnyitni, mivel a plénum nem volt határozatképes.