2018. április 17., 08:00

Sok a középiskola, kevés a kilencedikes

Az alapiskolák végzős tanulói nem sokkal a Tesztelés9 után, a napokban nyújtották be jelentkezési lapjukat a kiválasztott középiskolába. Bár a tudásszint-felmérő eredményeit még nem is ismerik, hamarosan újabb megmérettetés, a középiskolai felvételi vár rájuk.

Kilenecedikesek tesztelése
Fotó: TASR

Idén 39 ezer kilencedikes választ magának új iskolát, ahol az eddig megszerzett tudását kamatoztathatja és tovább gyarapíthatja. Sokan közülük szakmát tanulnak, amellyel a felnőttkorba érvén, tanulmányaik befejezése után remélhetőleg gond nélkül el tudnak majd helyezkedni.

Továbbra is nagy az érdeklődés a gimnáziumok iránt, amelyek elsősorban a főiskolán, egyetemen való továbbtanulásra készítik fel a diákokat, de a kereskedelmi akadémiák is felkapottak. A duális képzésben részt vevők szakmai gyakorlatukat annál a vállalatnál végzik, amelyik az iskola elvégzése után munkát is ad nekik.

Mi lesz a hiányszakmákkal?

Nagy gondnak látszik viszont, hogy évről évre csökken a végzős alapiskolások száma, ami csak részben tudható be a nyolcosztályos gimnáziumok elszippantó erejének. A romló demográfiai helyzet napjainkra annyira érezteti hatását, hogy túl sok lett a középiskola és kevés a gyermek. Nyitra megyében 15 év alatt felére csökkent a kilencedikesek száma!

A rendszerváltozást követően gomba módra szaporodtak a középiskolák, a kereskedelmi akadémiák és gimnáziumok, miközben a diáklétszám fokozatosan csökkent. Borítékolható volt, hogy mindez előbb vagy utóbb „kóros” diákhiányhoz fog vezetni. Sok helyütt szinte lasszóval kell fogni a diákot, hogy egy-egy osztályt meg tudjanak nyitni. A legtöbb középiskola csak a túlélésre rendezkedett be, nem pedig olyan hiányszakmák oktatására, amelyekre a jövőben égetően nagy szükség lesz.

Az informatika felé mozdultak el

A dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21 Szakközépiskolában egyelőre nem érzik a diákhiányt. Molnár Ilona igazgató portálunkat úgy tájékoztatta, hogy jelenleg 445 tanulójuk van, és az idén 118-an jelentkeztek szakközépiskolájukba. Azt azonban hozzáteszi, a magániskolák sokszor ugyanazokat a szakokat nyitják, mint a már meglévők, aminek diákelszippantó hatása van, hiszen a kilencedikesek akár három helyre is jelentkezhetnek ugyanazt a szakmát tanulni.

„2001-ben vezettük be iskolánkban a négyéves, érettségivel végződő szakokat, s az elmúlt 20-25 évben 2700 fiatal érettségizett nálunk. Ez köszönhető annak is, hogy tízévenként cseréltük ezeket a négyéves szakokat, az érdeklődést fenntartva, az igényekre figyelve. Az utolsó öt évben pedig az informatika oktatása felé mozdultunk, mivel itt, Dunaszerdahelyen ezzel egy középiskola sem foglalkozik” – tudtuk meg tőle. 

Amikor rákérdezünk arra, vajon miért épültek le az utóbbi években a tanonciskolák, Molnár Ilona egyértelműen az érdeklődés hiányát nevezi meg. A hároméves szakon tanulható kétkezi szakmák nem attraktívak sem a gyerekek, sem a szüleik számára, holott már most komoly szakemberhiánnyal küszködünk. Hozzáteszi, iskolájukban három hároméves tanulmányi szak működik.

Megosztás
Címkék