Nem lehet mindenki kitűnő, arra törekedjünk, hogy örömteli legyen a tanulás

ma7 2019. február 14., 12:21

Ne legyünk elkeseredve, ha nem lett kitűnő a gyermekünk félévkor, ugyanis egyik diák sem születik jó tanulónak.

Fotó: Archívum

Persze az sokat lendít a helyzeten, ha a lurkó magától leül, és hajlandó egyedül is gyakorolni, de általában nem ez a jellemző. Viszont ha megfelelően motiváljuk és örömmel tanul, akkor ez az iskolai teljesítményén is meglátszik majd. Nézzük, milyen praktikákat érdemes kipróbálnunk!

Napi 20 perc olvasás

Azok a gyerekek, akik szeretnek olvasni, sokkal könnyebben tanulnak. Ez a kellemes elfoglaltság többek között fejleszti a szókincset és a kommunikációt, valamint a rendszeres olvasás hatására könnyebben megértik a gyermekek az új fogalmakat is. Ezek a készségek bármelyik tantárgynál nagy hasznukra lehetnek. Éppen ezért fontos, hogy igazi öröm legyen az olvasás a csemetének, ezért olyan könyveket, kiadványokat szerezzünk be neki – akár a gyerek is kiválaszthatja –, amelyek érdeklik és szórakoztatják. Emellett mutassunk jó példát: ebben segít, ha mindennap leül és olvas az egész család legalább 20 percig (lehet az könyv, újság, magazin, képregény).

Őszinte beszélgetés

Ösztönözzük arra a gyermekünket, hogy mindennap meséljen az iskolai dolgairól. Hallgassuk meg türelmesen a történeteit, az esetleges aggodalmait, illetve kérdezzük meg, hogy ma melyik tananyagot kedvelte és melyiket nem. Érdeklődjünk a lecke felől, és ne vegyük el a kedvét a tanulástól azzal, hogy bíráljuk, vagy éppen figyelmen kívül hagyjuk a véleményét.

Izgalmas felfedezés

Mindannyian azt tanuljuk meg a legkönnyebben, ami igazán érdekel bennünket. Ezért fontos, hogy olyan dolgokkal is részletesen megismerkedhessen a gyermekünk, amelyek nagyon foglalkoztatják. Ha például szereti a dinoszauruszokat, akkor segítsünk neki izgalmas háttéranyagokat találni ezekről az állatokról. Miután jól kielemezte a dínók életét a lurkó, kérjük meg, hogy meséljen nekünk erről a titokzatos világról.

Képgalériánk:
Fotó: Archívum

Személyre szabva

Mindenkinek van saját tanulási stílusa, amelynek segítségével könnyebb elsajátítani az új ismereteket. Hét különböző módszer létezik: vizuális (ábrák, jelek, rajzok alapján), auditív (hallás után), verbális (szóban és írásban is remekül fogalmaz), mechanikus (sokat segít a mozgás tanulás közben), logikus (összefüggések keresése, rendszerekben gondolkodás), szociális (társaságban tanul) és csendes (egyedül tanul). Meséljünk a gyermekünknek a tanulási technikákról, és keressük meg közösen, hogy számára melyik a leghatékonyabb. Ha szükséges, akkor akár keverve is alkalmazhatjuk a különböző stílusokat.

Mindenkinek más a tanulási stílusa, van aki hallás után jegyez meg könnyebben dolgokat, s van akinek ebben többet segítenek az ábrák, jelek. 

Pozitív visszajelzés

A gyermekeknek folyamatos megerősítésre és pozitív visszajelzésre van szükségük ahhoz, hogy motiváltak legyenek és szívesen tanuljanak. Amennyiben mindent megtesz a csemeténk azért, hogy egy dolgozat jól sikerüljön, akkor azt mindenképpen elismeréssel jutalmazzuk, még akkor is, ha a felmérő nem lett csillagos ötös. Ha azt tapasztalja, hogy értékeljük az erőfeszítéseit és nem elégedetlenkedünk folyton a hibái miatt, akkor kevésbé vesszük el a kedvét a tanulástól.

Ne terheljük túl a gyerekeket

Ha egy gyerek túlterhelt, akkor ne várjuk el, hogy lelkesen tanuljon iskola után. Amennyiben túl sok különórára, szakkörre vagy edzésre jár, akkor nem marad energiája és ideje a tananyagra és az otthoni játékra. Az iskola utáni elfoglaltságok lényege, hogy a gyermekünk közben jól érezze magát, élvezze a külön foglalkozásokat. Érdemes ennek alapján kiválasztani azt az egy, esetleg kettő különórát, amire a suli után jár.

Árt a stressz a memorizálásnak

Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a diákok jó közérzete hatással lehet az információátvitelre, illetve az információ agyban való tárolására. Amikor a tanulók motiváltak, stresszmentes környezetben tanulnak és elmerülnek abban, amit csinálnak, az őket érő információk szabadon átáramlanak, több összeköttetés jön létre az agyban, az információ tehát mélyebben rögzül.

0 HOZZÁSZÓLÁS