2018. augusztus 29., 09:54

Nehéz helyzetben Nyitra megye magyar tannyelvű gimnáziumai

Az utóbbi évtizedben a magyar tannyelvű alapiskolába íratott gyerekek száma kisebb kilengésekkel állandósulni látszik. Bár ha ezt lebontjuk településekre, és párhuzamba állítjuk a szlovák iskolákba íratott gyerekek számával, akkor arányaiban ez valójában csökkenést jelent.

gimnazisták
Fotó: koloknet

Nem véletlen, hogy a pedagógushiány elsősorban a szlovák iskolákat sújtja, a magyar tannyelvű alapiskolák többségében az intenzív beíratási programok ellenére egzisztenciális bizonytalansággal is meg kell küzdeni.

A magyar középiskolások száma viszont csökkenő tendenciát mutat. Különösen veszélyes a helyzet Nyitra megyében, ahol a magyar tannyelvű gimnáziumokban már kongatják a vészharangokat! A magyar gimnáziumi osztályokban a diákok létszáma a 2004/2005-ös és 2016/2017-os tanévek között Érsekújvárban 68%-kal, Párkányban 76%-kal, Zselizen 67%-kal, Ipolyságon 53%-kal, Komáromban pedig 16%-kal csökkent. Természetesen ezzel együtt az osztályok száma is, és tanerők váltak feleslegessé. 

Nyitra megyében a diáklétszám-csökkenés a magyar tannyelvű alapiskolákat különböző okok miatt már hamarabb elérte. A gyermekvállalási hajlandóság csökkenése egyaránt érinti a szlovák és magyar családokat, a szlovák és magyar tannyelvű iskolákat is. Ugyanúgy a külföldi munkavállalással járó szülőföldelhagyás is, bár ebben az esetben a magyarországi áttelepedés elsősorban a magyarokat érinti. 

Az asszimilációs folyamat kedvezőtlen hatásai pedig már csak minket. Nem kedvezett a szlovákiai magyar társadalomnak ebből a szempontból a vegyespárt megjelenése majd térhódítása sem, mivel tálcán kínált felmentést a kishitűeknek – a magyar nemzetiségüknek búcsút intőknek, illetve a gyermekeiknek nem anyanyelvi oktatást választóknak.

Ez a hullám érte el aztán fokozatosan a gimnáziumokat is, amelyek egy ideig még a nyolcéves osztályok nyitásával egyensúlyozni tudták a csökkenést az alapiskolák kárára, de aztán a törvény megszigorítása ellehetetlenítette ezt a képzési formát. Idővel a négyéves gimnáziumi osztályokat is lassan elérte az alapiskolákban korábban tapasztalt létszámcsökkenés.

Ez mára már alap- és középszinten is egy tartós állapotnak bizonyul, sőt az érintett, főleg kisebb gimnáziumokat még érzékenyebben is érinti, mint az alapiskolákat, mivel a továbbtanulásban az iskolaválasztást sok minden befolyásolja. Elsősorban az eredményes tanári munka, amelynek előfeltétele, hogy minden tantárgyat szakos tanár oktasson. A diákok számának csökkenése fokozatosan a tanári kar leépülésével jár, aminek következményeként előbb a testnevelést, majd a földrajzot, esetleg társadalmi ismeretek stb. tárgyakat kezdik el tanítani nem szakos pedagógusok, hogy meglegyen az órakötelezettségük, de ez beszűkíti a felsőoktatási továbbtanulási lehetőségeket a diákok számára.

Szinte lehetetlen feladat pár pedagógussal bíró tanári karban biztosítani a szakhelyettesítést is egy- egy tanár kiesésénél. A tanárok a csökkenő óraszám miatt kénytelenek máshol, esetleg más településen órákat vállalni. A kétlakiság és az ingázás kedvezőtlenül befolyásolja a tanításon kívüli, szabadidős és szakköri tevékenységet is, ami szintén befolyásolhatja az iskolaválasztást. Ez a tendencia aztán elbizonytalanítja a jelentkezőket.

Már régen nem igaz az a megállapítás, hogy a gimnáziumot csak a jó képességű tanulók válasszák, a többieknek pedig ott vannak a szakiskolák! Ilyen helyzetben csak a legelhivatottabb pedagógusok képesek diákjaikkal a különböző tanulmányi versenyeken olyan eredményeket produkálni, amelyek öregbítik az iskola hírnevét!

A nagyobb vonzáskörű gimnáziumok, mint például a komáromi Selye János Gimnázium, egyelőre még állja a sarat! Csökkenés mutatkozik viszont ott is a diákszámban annak ellenére, hogy szélesebb vonzáskörzetből válogathat a megyebeli magyar gimnáziumok fokozatos leépülése miatt. A szülők viszont a kedvezőbb továbbtanulási lehetőségek végett (emelt szintű érettségi vizsgák lehetősége) sok esetben már nem csak Komáromba, hanem távolabbi, magyarországi gimnáziumba is hajlandók elengedni középiskolás korba lépett gyermeküket.

Sajnos a kedvezőtlen helyzetet tovább fokozza az a tény is, hogy Nyitra megye képviselőtestületének közelmúltban hozott döntése alapján csak a 150-nél több diákkal rendelkező középiskolák kaphatnak anyagi támogatást felújításokra, korszerűsítésekre a megyétől, ami eleve a hátrányban lévő intézményeket sújtja, mert korszerűsítés hiányában sokkal nehezebb a felzárkózás az elit középiskolákhoz. Az ördögi kör itt tehát bezárul! A tanulószámban 100 fő alá eső középiskolák esetében pedig összevonások várhatók a fenntartó részéről. Ez például hosszú távon veszélyezteti az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium 2004-ben kiharcolt önállóságát is!

Megyei fejlesztések és biztos jövőkép hiányában ezek az iskolák önerőből, pályázati forrásokból és elhivatottságból nap, mint nap a túlélésért harcolnak! Teszik ezt gőzerővel minden bizonnyal az új tanévben is! Vajon meddig bírják? 

Megosztás
Címkék