Magyar gyereknek magyar iskolában a helye
A Királyhelmeci Magyar Tannyelvű Alapiskola első osztályába történő beíratásra április 11-én, a költészet napján került sor a délutáni órákban Az épületbe igyekvő szülők közül kettőt sikerült megszólítanunk, akiket arról kérdeztünk, gyermeküknek miért épp a magyar tannyelvű mellett döntöttek?
Hajdú Szilviának már vannak – méghozzá jó – tapasztalatai a magyar iskoláról.
„Kislányomat két évvel ezelőtt szlovák tannyelvű iskolába küldtük, de közben a gyerek Kisvárdán elkezdett kézilabdázni, és úgy tartottuk ésszerűnek: ha jól megy a sport, akkor a későbbiekben majd Kisvárdán folytassa tanulmányait. Ám ott a gyereknek szüksége lesz a magyar nyelvre és irodalomra, ezért idén félévkor átírattuk a magyar tannyelvű iskolába. A gyerek hitetlenkedve kérdezte tőlünk, hogy valóban járhat-e magyar iskolába? És akkor értettük meg, hogy lányunk a szlovák iskolában tele volt feszültséggel, szorongással, ám a magyar iskolában felszabadulttá vált, megkönnyebbült. Korábban sem panaszkodott, tette a dolgát, tudta a feladatát. Igaz, meglehetősen sokat kellett foglalkoznom vele, együtt tanultunk. Most azonban a napközi után szinte teljesen felkészült a másnapi feladatból. Ebből adódóan a kisfiút már automatikusan magyar iskolába küldjük. Igaz, szlovák óvodába járt, óvodás társainak többsége is szlovák iskolában tanul majd, de ez nem befolyásolja döntésünket.”
Balogh Nikolett kisfiával érkezik a beíratásra. Miért kerül a gyerek magyar iskolába? – kérdezem egykori tanítványomat.
„Mert én is magyar tannyelvű alap- és középiskolába jártam, és egy percig sem sajnálom, hogy szüleim így döntöttek. Magyar gyereknek magyar iskolában a helye, mert anyanyelven tanulni az igazi. Norbika ugyan szívesen ment volna – óvodás barátai hatására – szlovák iskolába, de én vagyok az édesanyja, és én a legjobbat szeretném neki.
A barátai szintén magyar anyanyelvűek?
Kettő kivételével egyik sem beszél szlovákul, ennek ellenére szüleik szlovák iskolába küldik őket.
Királyhelmecen már egy jó ideje „divat” szlovák iskolába küldeni a magyar anyanyelvű gyereket. Leginkább azok a szülők teszik ezt, akik valaha magyar iskolába jártak, de nem bizonyultak elég tehetségesnek ahhoz, hogy különösebb karriert fussanak be, és most azt hiszik, ennek egyetlen oka a magyar iskola volt. Gyerekeikkel szeretnék beteljesíteni egykori álmaikat, melynek zálogát a szlovák iskolában látják. Közben meg elfelejtik, milyen kárt is tesznek ezzel a gyerekükben, milyen küszködésnek teszik ki őt, ha épp nincs jó nyelvérzéke. Milyen értéktelennek érzi magát az a gyerek, aki nem beszéli jól a tanítási nyelvet. Közben meg elveszik tőlük kultúrájukat, anyanyelvüket, igazi közegüket.
Királyhelmecen idén 31 gyereket írattak magyar iskolába, amely a tavalyelőtti 24-hez képest javulást jelent, ám a tavalyi 38-at nem közelíti meg. De még reális esélye van annak , hogy a hónap végéig ez a szám 1-2 gyerekkel növekedhet – nyilatkozta csalódottan Dobos Tímea igazgatóhelyettes, aki úgy érzi, minden létezőt elkövettek azért, hogy ez a szám magasabb legyen.
Bodrogköz legnagyobb magyar tannyelvű községi iskolájának a Bélyben 1959-től létező, alsó- és felső tagozattal egyaránt rendelkező általános iskola számít. Igazgatójával, Kalinák Szabolccsal a beiratkozás idei végeredményéről beszélgetek.
„Az alsó tagozatra Bélyből és Dobráról tartoznak hozzánk gyerekek, a felső tagozaton kiegészülnek még a Bacskából és Battyánból érkezőkkel. Mi általában stabil létszámmal rendelkező iskola vagyunk, négy éve 13, három évvel ezelőtt 18, két éve 17 elsősünk volt. Sajnos, az elmúlt évben mindössze 10-en jöttek hozzánk, de ez a demográfiai hullámvölgy következménye. Idén az elsősök száma ismét 15-re emelkedett, de a hónap végéig még egy gyereket biztosan várunk. Egyébként Bélyben az óvoda 8 végzőse közül 6 magyar iskolába jelentkezett, a 7 dobrai gyerek pedig teljes létszámban nálunk tanul majd. Diákjaink összlétszáma pillanatnyilag 188, ez évente alig-alig módosul.
Minek köszönhető ez a viszonylag stabil gyereklétszám?
Talán annak, hogy az ovisokkal rendszeresen találkozunk. Évente négyszer látogatnak el hozzánk, az alma napi, az adventi, a farsangi és a húsvéti játszóházba. Itt aztán tartunk nekik kézműves foglalkozást, színjátszást, népi játékokat, különféle vetélkedőket. A Facebook-oldalunkon számtalan fotó látható erről (is!). A beiratkozást is népszerűsítjük plakátokon, a honlapunkon.
Mit tudnak ígérni az ide jelentkezőknek?
Azt hiszem, eredményeink magukért beszélnek. Foglalkozunk tehetséggondozással, szakköreink közül roppant sikeresek az alsó- és felső tagozatosok színjátszó csoportjai, a Csicsergő és a Gyöngyöcske, a kicsik szinte minden éven ott vannak a Duna-menti Tavasz döntőjében. Szavalóink is el szoktak jutni a Tompa Mihály Országos Szavalóvereseny döntőjébe, sőt a sporteredményeink is dicséretesek. Fontosnak tartjuk a testvériskolákkal ápolt kapcsolatokat, a cigándiakkal egy közös projektet is nyertünk. De látogatjuk egymást a karcsaiakkal, a sátoraljaújhelyiekkel egyaránt. Idén a Mátyás király emlékév is rengeteg érdekes programot ígér.
