Használható tudással gazdagodtak a XXVIII. Jókai Mór Nyári Egyetem résztvevői
A XXVIII. Jókai Mór Nyári Egyetem kiértékelésével július 12-én 16 órától a komáromi Danubius Kollégium nagy előadótermében zárul a pedagógusok ötnapos szakmai továbbképzése.
Annak megvalósulását az EMMI Oktatásért Felelős Államtitkársága, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Kultminor, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Selye János Egyetem, a Pro Selye Univerzitas nsz., Komárom város önkormányzata és a Módszertani Pedagógiai Központ támogatta. A főszervező SZMPSZ szakmai partnere a Comenius Pedagógiai Intézet, segítőtársa pedig az SZMPSZ Komáromi Területi Választmánya és Komáromi Regionális Pedagógiai Központja volt.
„E nyári egyetemünk kissé újszerű volt, mert az eddig megszokott, 30 órás szakcsoportbeli műhelymunka helyett idén 20 órás szekciós képzés zajlott, a további 10 órában pedig közös plenáris előadásokat tartottunk. Nagyon nehéz volt olyan előadásokat összeválogatni, amelyek valamennyi pedagógus tetszését elnyerhették. Köztük visszajelző lapokat osztottunk szét, amelyen tudathatják velünk azt, hogy a jövőben a hagyományos szekciós képzési forma maradjon-e meg, vagy inkább térjünk át az idén kipróbált új formára. Szeretnénk ugyanis a XXI. századi igényekhez igazodni, visszajelzéseikből építkezni. Mivel a hatékony csapatmunka híve vagyok, önkéntes pedagógusokból olyan csapatot akarok összeállítani, amely tagjai már szeptemberben elkezdenek ötletelni-összeállítani a jövő évi nyári egyetemeink programját. E célból legalább havonta egyszer találkozunk majd egymással“ – mondta el a Ma7-nek Fekete Irén, az Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos elnöke.
A zárórendezvény előtt a 6 szakcsoportvezető értékelésére is kíváncsiak voltunk. Salgó Gabriella, az innovatív testnevelés oktatás az óvodában és az alsó tagozaton nevű szakcsoport munkájáról elárulta: foglalkozásvezetőjük most először Dobay Beáta, a Selye János Egyetem Tanárképző Kara Testnevelés Tanszékének vezetője volt.
„Az egyetem tornatermében rendkívül alapos munkával vezetett rá minket az egyes tornagyakorlatok helyes felépítésére és bemutatására. A szakmai tapasztalatán kívül hihetetlenül nagy ötlettárral is rendelkezik az általunk munkahelyünkön is elkészíthető és alkalmazható segédeszközöket illetően. Tizenöt fős csoportunk kétharmada már „törzs-résztvevőnek számít” a nyári egyetemeken, ezért köztünk mindig hatékony tapasztalatcsere is zajlik. A tanárnővel egyetértünk abban: már óvodás kortól kezdve nagyon fontos, hogy a kicsik egészségóvása érdekében a lehető legnagyobb mértékű mozgásfejlesztésben részesüljenek. Érdemes lenne a tanárnőt több szakmai rendezvényre és olyan iskolai foglalkozásra is meghívni, ahol e cél érdekében velünk együttműködhetne”.
Bóna Tímeától és Banai Tóth Enikőtől, A művészeti nevelés, mint az inkluzív nevelés eszköze nevű szakcsoport vezetőitől megtudtuk: 24 résztvevővel, köztük művészeti alapiskolákban is oktató pedagógusokkal Török Zita és Karácsony Krisztina, az Igazgyöngy Művészeti Alapiskola (Berettyóújfalu) munkatársai foglalkoztak.
„E szakcsoport 13 éve folyamatos népszerűségnek örvend, s mindig elsőként megtelik. Ez alkalommal felújítottuk a korábban megismert „igazgyöngyös” képzőművészeti technikákkal kapcsolatos ismereteinket, s emellett idén először készítettünk levéllenyomatot, valamint grafikai elemekkel is dolgoztunk. Egyebek mellett hengereztünk, tussal festettünk, viaszkaparásos technikával és porkrétával dolgoztunk. Az egyik kollégánk örömmel tudatta, hogy a tavaly e szakcsoportban tanult technikák iskolabeli sikeres alkalmazásának köszönhetően nagyon sok rajzversenyen győztek. Az e héten készített munkáinkból ma 16 órakor nyilvános kiállítás nyílik a Danubius Kollégiumban, ahová szeretettel várjuk az érdeklődőket”.
Dohányos Katalin, A tanulás tanítása általános iskolákban nevű, 18 fős szakcsoport vezetője tevékenységükről elmondta: „Nagy örömmel fogadtuk, hogy az SZMPSZ a budapesti Oktatási Hivatallal karöltve elhozta hozzánk e képzést. Napjainkban ugyanis egyre több a tanulási zavarral küszködő gyermek, s a velük történő helyes bánásmóddal kapcsolatos módszertani útmutatásra van szükségünk. Ízelítőt kaptunk abból, hogy milyen tanulási stratégiákkal, technikákkal fejleszthetők a képességeik. Foglalkozásvezetőnkkel, Pusztai Katalinnal, a budapesti Oktatási Hivatal főtanácsosával egyetértünk abban, hogy nemcsak az iskolai tananyag mennyiségét kellene jobban koordinálni, hanem a tananyagon keresztül hatékonyabban is kellene fejleszteni a gyerekeket“.
Az élménypedagógia alapjai nevű, 26 fős szakcsoportban a szociális kompetenciák fejlesztésének jelentőségét hangsúlyozta a budapesti Kalandok és Álmok Szakmai Műhelyből érkezett két foglalkozásvezető: Kórodi Kitti és Faller Balázs. Darida Szilvia csoportvezető hangsúlyozta.
„Bár a munkapiacon megfelelő szociális kompetenciák létét várják el, ám az iskolákban inkább a tananyag átadására fókuszálnak, s e kompetenciák fejlesztésére nem nagyon marad idő. Pedig egyebek mellett nagyon fontos az együttműködési készség, az empátia, a bizalom és a reális célok kitűzése. A héten nagyon sok problémamegoldó játékot tanultunk, a közben átélt érzéseinket feldolgoztuk, s a játékvezetőtől visszajelzéseket kaptunk. Kiemelendő a tapasztalati tanulás, hiszen ahogy a gyerek megtervezi, majd megvalósítja és értékeli a játékot, úgy majd a felnőtt életben adódó feladatok elvégzése során is hasonlóképpen kell cselekednie“.
Czibor Angelika a Miért, mit és hogyan mérünk? - A követelményállítástól a tesztszerkesztésig nevű, 7 fős csoport vezetőjeként arról számolt be, hogy e csoport létrejötte is az SZMPSZ és az Oktatási Hivatal együttműködésének köszönhető.
„A kis létszám miatt előadónk, Dugasz János egyenként tudott foglalkozni valamennyi résztvevővel, akik között két-két vajdasági, magyarországi és felvidéki, valamint egy erdélyi pedagógus volt. Kiderült: mindenütt mást és másként mérnek. Nálunk a most tanult mérési technika alapján a Tesztelés 9 és Tesztelés 5 történik. Aki megtanulja a tesztkészítés módját és szabályait, a saját munkáját könnyíti meg, hiszen az valamennyi tantárgyba és az óvodai munkába is beépíthető. Olyan egyszerű saját tesztet – mérőeszközt készítettünk, ami valós tudást mér, s teljesen objektív képet ad a gyerekekről.”
A gyermek megismerése és fejlődésének megsegítése a DIFER által nevű szakcsoportban Markovics Tímea, a Comenius Pedagógiai Intézet óvópedagógiai munkatársa és Bereznai Malvin, a dunaszerdahelyi Pedagógiai és Pszichológiai Tanácsadó gyógypedagógusának vezetésével 25-en dolgoztak.
„Alsótagozatos és gyógypedagógusokból, valamint óvónőkből álló csoportunk arra fókuszált, hogy mennyire fontos a gyerekek készségeinek fejlesztése. Ekképp több szempontból boncolgattuk e kérdést, s tapasztalatokat is cseréltünk egymással. Örvendetes, hogy az SZMPSZ nagytudású, tapasztalt hazai szakembereket hívott meg közénk. Nagyszerű légkörben sok érdekes és tanulságos játékot játszottunk, amelyek jó alapot adtak a további munkánkhoz. A DIFER egy állapotfelmérés, amellyel nem diagnosztizálunk, hanem felmérjük a gyerekek alapkészségeinek szintjét. A sikeres iskolakezdés és a további zökkenőmentes tanulás érdekében pedig a már meglevő szintet optimálisra kell emelnünk“ - mondta el végül Vörös Bathó Éva csoportvezető.
