Nem módosul az oktatási törvény
Elutasította a parlament Zuzana Zimenová törvénymódosítási javaslatát, melynek értelmében a nem szlovák anyanyelvű diákok nem a megszokott módszer szerint tanulták volna a szlovák nyelvet.
A módosítás értelmében engedélyezték volna más módszerek bevezetését a szlovák nyelv oktatásában. „Az lett volna a módosítás célja, hogy ne diszkriminálja a nem szlovák anyanyelvűeket, hogy számukra megfelelőbb módszerekkel tanulhassák - nem anyanyelvként - a szlovákot” - nyilatkozta Zimenová.
A képviselő szerint a jelenlegi oktatási módszerek nem hozzák meg a kellő eredményt, a nem szlovák anyanyelvűek rosszul beszélik a nyelvet. A probléma pedig nemcsak a magyar kisebbséget érinti, hanem minden más, Szlovákiában regisztrált kisebbséget, illetve az országba érkező idegen nemzetiségűek gyermekeire is vonatkozik. Ráadásul ez még azokat a gyerekeket is érinti, akik szüleikkel külföldön élnek, majd visszatértük után nem tudják teljesíteni a jelenlegi törvény által előírt kritériumokat.
A parlament további témákban is döntött:
Nem növekszik 280 euróra, azaz a gyermekgondozási segély szintjére a családi pótlék - döntött a parlament kedden. A Sme rodina harmadízben benyújtott javaslatát ezúttal is megvétózták a képviselők. A mozgalom szerint a fiatal családoknak, de még inkább az egyedülálló anyáknak okoz megélhetési gondokat a jelenlegi szabályzás.
Nem került második olvasatba az iskolák vezetőinek megválasztási folyamatát módosító javaslat sem. Oto Žarnay, a törvénymódosítás benyújtója azt szerette volna elérni, hogy átláthatóbb legyen az igazgatók választásának folyamata, ennek eredményeképpen jobban bízzanak az igazgatókban. Elképzelése szerint az igazgatóválasztás nem zárt ajtók mögött, hanem a nyilvánosságot beengedve zajlott volna, elvégre a diákoknak, a szülőknek, a tanároknak joga van látni, ki lesz az oktatási intézmény leendő vezetője.
Az igazgatók döntenek technikai, szervezési, oktatási, személyzeti és anyagi kérdésekben, ezért lenne szerencsés, ha a többség, és nem csak a fenntartó által elfogadott személy töltené be a posztot - érvelt Žarnay.
Nem jutott tovább Miroslav Beblavý és Viera Dubačová törvényjavaslata sem, mely az oknyomozó újságírás fogalmát vezette volna be, anyagilag is emelt szinten bérezve az ilyen témában dolgozókat, valamint az oknyomozó újságírókat ért támadásokat is szigorúbban ítélte volna meg.
Oknyomozói státuszt kapott volna minden olyan újságíró, aki társadalomellenes tevékenység, vagy az államhatalom tevékenységének ellenőrzésébe kapcsolódik be, a legfelső, vagy kerületi szintű állami tulajdon kezelésének ellenőrzésével, vagy analizálásával foglalkozik. Egy speciális eljárás bevezetésével szerették volna az újságírókkal szembeni indokolatlan perek általi akadályoztatást kiküszöbölni.
Az ĽSNS törvényjavaslata sem jutott második olvasatba, miszerint a köztársasági elnök büntetőjogi mentessége kizárólag feladatai teljesítése során tett nyilatkozataira lenne érvényes. "Szlovákiában mindenki egyenlő a törvény előtt, nincs tehát joga senkinek sem védettebbnek lennie, mint az állampolgároknak" - nyilatkozták a párt tagjai. Hozzátették azt is, hogy 2012-ben a parlamenti képviselők büntetőjogi mentessége is el lett törölve, ezzel megszűntek állampolgár felettinek lenni. Ennek értelmében szerintük a köztársasági elnök privilégiumát is meg kell szüntetni.
