Török offenzíva - Washington a török katonai művelet leállítását szorgalmazta, Ankara szolidaritást követelt
Az amerikai védelmi minisztérium az Északkelet-Szíriában indított török hadművelet leállítását szorgalmazta, Törökország viszont szolidaritást követelt NATO-szövetségeseitől a terrorizmus elleni harcban pénteken.
Jonathan Hoffman, a Pentagon szóvivője közleményében hangsúlyozta, hogy Mark Esper amerikai védelmi miniszter a török hivatali partnerével, Hulusi Akarral folytatott csütörtöki telefonbeszélgetésében világossá tette, hogy az amerikai kormány ellenzi a Szíriában indított török offenzívát, amely akár komoly következményekkel is járhat Ankara számára.
A telefonbeszélgetésben Esper egyben határozottan sürgette Törökországot, hagyjon fel az Északkelet-Szíriában folytatott műveletével. A miniszter szerint ez javíthatná annak kilátásait, hogy az Egyesült Államok és partnerei, illetve Törökország közös megoldást találjanak a helyzet feszültségmentesítésére, mielőtt az helyrehozhatatlanná válna.
Donald Trump amerikai elnök korábban arra utasította az amerikai külügyminisztériumot, hogy próbáljon meg tűzszüneti megállapodást tető alá hozni Törökország és a szíriai kurdok között.
Ezt megelőzően Trump a Twitteren azt írta, hogy az Egyesült Államoknak három lehetősége van; több ezer katonát küld a térségbe, és katonai úton tesz rendet, "keményen odacsap" pénzügyi úton és szankciókkal Törökországnak, vagy közvetítő szerepet vállal, hogy Törökország és a kurdok meg tudjanak állapodni.
Ugyanakkor Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter Isztambulban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott sajtótájékoztatóján kijelentette:
Törökország szolidaritást vár NATO-szövetségeseitől a terrorizmus elleni harcban.
Cavusoglu úgy fogalmazott: "nem elég azt mondani, hogy értjük Törökország aggodalmait, Ankara nyílt támogatást vár".
Stoltenberg jelezte: nincs egyezség a NATO-szövetségesek között az YPG megítélését illetően. A főtitkár egyúttal aggodalmait fejezte ki a török diplomácia vezetőjének, és rámutatott: a közös ellenség az Iszlám Állam. Hangsúlyozta: nem szabad engedni, hogy a dzsihadisták elleni nemzetközi fellépés utóbbi években elért eredményei veszélybe kerüljenek és az elfogott dzsihadisták megszökjenek az északkelet-szíriai internálótáborokból.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Független Államok Közössége (FÁK) asgabati csúcstalálkozóján szintén arra figyelmeztetett, hogy kiszabadulhatnak az Iszlám Állam terroristái.
"Szíria északi részének olyan övezetei vannak, amelyekben a terrorszervezet harcosai összpontosulnak. Ezek mindeddig kurd harci alakulatok ellenőrzése alatt álltak. Most benyomul oda a török hadsereg, a kurdok elhagyják ezeket a táborokat, ők (a terroristák) pedig egyszerűen szétszéledhetnek" - mondta az orosz vezető.
Putyin kétségbe vonta, hogy a török hadsereg képes ellenőrzése alá vonni a helyzetet.
Az SDF közlése szerint az Iszlám Állam öt dzsihadistája szökött meg a nap folyamán az észak-szíriai Kamisli börtönéből, miután a török tüzérség lőtte a területet.
Az SDF saját közlése szerint mindössze 22 harcost vesztett.
Hulusi Akar török védelmi miniszter korábbi közlése szerint a török csapatok és szövetségeseik "342 terroristával végeztek" a katonai művelet során. A török védelmi tárca legfrissebb értesülése szerint három török katona is elesett a harcokban. A harcoló felek közléseit független forrásból egyelőre nem lehetett megerősíteni.
A nap folyamán aknagránát csapódott be egy lakóházba a délkelet-törökországi Sanliurfa tartomány Suruc településén, két civil meghalt, ketten pedig megsebesültek.
Az észak-szíriai Kamisliben, az önhatalmúan kikiáltott kurd autonóm területek székhelyén pedig autóba rejtett pokolgép robbant. A kurd hatóságok szerint három civil életét vesztette és kilencen megsebesültek.
A török hadművelet kezdete óta 121 embert vettek őrizetbe a török hatóságok az offenzíva becsmérlése, Törökország megszállónak minősítése miatt - jelentette be Ankarában Süleyman Soylu török belügyminiszter.
Leszögezte:
nem fogják eltűrni - legyen az bármelyik szervezet is -, hogy "a terrorizmussal harcoló hőseiket" a közösségi médiában megszállóknak nevezzék.
A török belügyminiszter hozzátette: árulók azok, akik háborúnak nevezik a katonai beavatkozást, mert a háború az két ország között zajlik. Ez a hadművelet azokat a terroristákat likvidálja, akik bajt próbálnak hozni az országra - hangoztatta.
Svédország javasolta, hogy az EU foganatosítson fegyverembargót Törökországgal szemben. Stockholm hétfőn, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozásán áll majd elő javaslatával.
Amélie de Montchalin, francia Európa-ügyi miniszter szerint a Törökország elleni esetleges szankciókról is fognak egyeztetni az EU jövő heti csúcstalálkozóján.