Több mint 75 ezren vettek részt Akihito császár születésnapi ünnepségén

A 85 éves császár palotája erkélyéről üdvözölte a vendégeket, és beszédében megemlékezett a szigetországot sújtó természeti katasztrófák áldozatairól. Az ünnepnap előtt nyilatkozatot adott a sajtónak, és ebben fontosnak mondta, hogy a japánok ne feledkezzenek meg a II. világháborúban meghalt számtalan honfitársukról, hogy tudatosítsák: az ország háború utáni békéje és felvirágzása az elpusztultak áldozatának és az új nemzedékek fáradhatatlan erőfeszítéseinek köszönhető, valamint fontosnak nevezte, hogy a történelmet hitelesen mutassák be a háború után született generációknak.

- mondta.

Akihito az egyetlen császárként regnáló államfő, a világ legrégibbi uralkodóházának 125. tagja, aki jövő áprilisban lemond a trónjáról, és ezzel véget ér a Heiszei korszak is. A japán császárok születésnapja hagyományosan nemzeti ünnep az országban, ezen a napon a császári palotát is kinyitják a nagyközönség előtt.

Akihito 1952. november 10-én lett hivatalosan trónörökös, 1953-ban már ő képviselte apját II. Erzsébet brit királynő koronázásán. A japán arisztokrácia által látogatott tokiói Gakusuin Egyetem politikai és gazdasági fakultásán különleges hallgatóként folytatott tanulmányait 1956-ban fejezte be. Akihito szereti a zenét és a költészetet, verseket írt, szenvedélyes teniszjátékos és lovas volt, érdeklik a természettudományok, ő maga halbiológiai kutatásokkal foglalkozott.

Teniszezés közben ismerte meg a nála egy évvel fiatalabb Micsiko Sodát, egy nagyiparos lányát, akit 1959. április 10-én feleségül vett.

Ezzel először került be közrendű a két és fél ezer éves császári dinasztiába, a Japánban csak "az évszázad esküvőjeként" emlegetett nász a monarchia modernizálódását és demokratizálódását jelképezte. A házaspár több téren is szakított a hagyományokkal: nem váltak meg gyermekeiktől, két fiukat (Naruhito és Akisino) és egy lányukat (Szajako) otthon nevelték. Akihito tartotta a kapcsolatot régi iskolatársaival, Micsiko pedig még konyhát is berendezett lakásukban, holott addig az arisztokrata japán hölgyeket a tűzhely és az edények közelébe sem engedték.

Akihito apja betegsége miatt 1988-tól ideiglenesen már ellátta az államfői teendőket, majd Hirohito 1989. január 7-i halála után követte őt a trónon, koronázására 1990. november 12-én került sor. A Krizantém trón 125. császára már nem istenként, csupán egyszerű emberként vette át a hatalmat, uralkodásával elkezdődött a Heiszei, a "teljes béke megvalósításának" korszaka.

Akihito azon fáradozik, hogy begyógyítsa az apja nevében Ázsiában folytatott japán hódító háború okozta sebeket, és segítsen közelebb vinni a monarchiát az egyszerű állampolgárokhoz. A 2011. március 11-i tragikus földrengés után az idős uralkodópár hét hétig járta a túlélők menhelyeit, a császár pedig szokatlan módon televíziós beszédben fordult a japán nemzethez.

Japánban a császárnak nincs politikai szerepe, de az állam jelképének tekintik, ezért számos protokolláris kötelezettsége van: őrködik a palotában zajló rituálék felett, fogadja a magas rangú külföldi vendégeket, beiktatja a kormányokat, látogatásokat tesz bel- és külföldön. Ez utóbbinak alig több mint négy évtizedes múltja van a császárság történetében, elsőként Hirohito császár vizitált külföldön, amikor 1971-ben Európában járt.