Nógrádi a MOL-Arénában: Európa szinte minden kérdésben megosztott

Matus Tibor 2019. szeptember 20., 15:11

Nem tart a V4-ek feloszlásától. Úgy véli, Közép-Európa többet várhat Ursula von der Leyentől, mint az Európai Bizottság előző elnökétől, Jean-Claude Junckertől. Szerinte Európa sokkal jobban kötődik minden probléma ellenére az USA-hoz, mint akár Kínához, vagy Oroszországhoz. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük, aki a Magyar-Szlovák Üzleti Fórum díszvendégeként járt Dunaszerdahelyen.

Van néhány geopolitikai törésvonal a V4-en belül. Egyik ilyen a lengyel-orosz kapcsolatok, de például aszlovákok álláspontja is eltér a magyarokétól, hiszen Szlovákiában jóval erőteljesebb az atlantista vonal, míg Magyarország nyitottabb akár egy jövőbeli eurázsiai kapcsolódás felé. Ezek a nézőpontkülönbségek nem oszlathatják fel az egész V4-eket?

Nem. Mert a V4-ek alapvető célja a kezdetben az volt, és ez volt az első, amiben egyetértettek, hogy a migránsokat nem szabad beengedni. A második cél az volt, hogy Brüsszelben együtt képviseljük az érdekeinket. Ezt is elértük. Sokkal fontosabb portfoliót kaptunk Ursula von der Leyen alatt, mint bármikor korábban. Közös érdekek sokkal erősebbek, mint az ellentétek, és az érdekek egymást majdnem teljesen átfogják.

Ursula von der Leyentől mit várhatunk?

Azt, hogy Közép-Európából nézi a világot. Azt, hogy sokkal reálisabb lesz a migránskérdés felé, és sokkal reálisabb lesz abban a kérdésben, amit úgy fogalmazott meg Kohl volt biztonságpolitikai főtanácsadója, Teltschik, hogy Nyugat-Európa évtizedekkel ezelőtt visszanyerte szuverenitását, és ennek egy részéről le tud mondani. Kelet- és Közép-Európa azonban nemrégen szerezte vissza, és ennek semmilyen részéről nem akar lemondani. Ezt von der Leyen nagyon érzi, Juncker viszont nem érezte.

A 65 milliós lélekszámú visegrádi szövetségnek lehet-e akkora befolyása, mint amellyel a francia, vagy a német régió ma rendelkezik?

Nyilvánvalóan tőkében nem, szavazati arányban kevésbé, de érdekérvényesítésben a négy ország sokkal jobban tudja együtt képviselni az érdekeit, mint külön-külön, és erre rájöttek mind a négy fővárosban.

Jelenleg az atlantista gondolat dominál Európában. Lehetségesnek tartja, hogy a jövő az Eurázsiái gondolaté lehet: Európa, Oroszország és Kína közös együttműködéséé?

Ennek semmilyen realitása nincs. Senki nem is akarja ezt. Együttműködést igen, de ezen mindenki mást ért. Kína számára a fő cél, hogy néhány éven belül bruttó GDP-ben világelső legyen, high-techben már lehagyta az USA-t. Az oroszok számára a cél, hogy valamilyen módon lavírozzon, mert a gazdasági teljesítményük pont annyi, mint az olaszoké. Oroszország ereje a hadseregben és a kőolaj-földgázban van. Európa pedig gyakorlatilag minden kérdésben megosztott, ezekben a kérdésekben is.

Sokan azt mondják, hogy Európa akkor lehet újra világszereplő, ha megtalálja az együttműködéshez az utat az oroszokkal és Kínával.

Rengetegen ezt mondják, de a valóságban Európa sokkal jobban kötődik minden probléma ellenére az USA-hoz, mint akár Kínához, vagy Oroszországhoz.

0 HOZZÁSZÓLÁS