2019. április 11., 06:02

Lekerült a napirendről a megállapodás nélküli pénteki kilépés

A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) október 31-ig terjedő újabb halasztása, amelyről a csütörtök hajnalba nyúló soron kívüli EU-csúcson született megállapodás, azt jelenti, hogy lekerült a napirendről az Egyesült Királyság pénteki, rendezetlen körülmények közötti kilépése az Európai Unióból, jóllehet a megállapodás nélküli Brexit egy későbbi időpontban továbbra is a lehetőségek között van.

Brexit
Fotó: TASR/AP

Theresa May brit miniszterelnök hivatalosan múlt pénteken kérte a Brexit legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez intézett levelében. May javaslata szerint ha e határidő előtt sikerül ratifikálni a Brexit-megállapodást, akkor a halasztási időszak is előbb véget érne.
Theresa May levele szerint London valójában olyan ratifikációs menetrendre törekszik, amely még május 23. előtt lehetővé tenné a kilépést az Európai Unióból, ugyanis így az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie az aznap kezdődő európai parlamenti választásokon.

A csütörtök hajnalban létrejött halasztási megállapodás ezt lehetővé teszi, mivel az egyezmény Tusk ismertetése szerint rugalmas, vagyis lehetséges az Egyesült Királyság kilépése az október 31-i határidő előtt is.

Theresa May a csúcsértekezlet utáni sajtóértekezletén kijelentette: ha sikerül május első három hetében ratifikálni a Brexit feltételrendszeréről az EU-val novemberben kötött, a londoni alsóház által azonban eddig háromszor elutasított megállapodáscsomagot, akkor az Egyesült Királyság június 1-én kiléphet az Európai Unióból, és ebben az esetben nem kellene részt vennie a május 23-án kezdődő európai parlamenti választásokon.

Leo Varadkar ír miniszterelnök a BBC televíziónak nyilatkozva az EU-csúcson azt mondta: ha a Brexit-megállapodást mégsem sikerülne májusban elfogadtatni, akkor az Egyesült Királyság vagy részt vesz az EP-választásokon, vagy június 1-én megállapodás nélkül kilép az EU-ból.

A brit kormány a héten már megtette az első formális lépéseket a brit EP-választási részvétel jogi előkészítésére, arra az esetre, ha az Egyesült Királyság még júniusban is az Európai Unió tagja lenne.
Ebben az esetben május 23-án lenne a brit EP-választás.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint március 29-én szűnt volna meg, de a többi uniós tagállam a múlt havi EU-csúcson egy halasztást már jóváhagyott a brit kormánynak.

Ez május 22-ig tartott volna, abban az esetben, ha a londoni alsóház március 29-ig, az eredeti kilépési határidőig elfogadta volna a Brexit-megállapodást. Az alsóház azonban éppen aznap vetette el harmadszor is az egyezményt, és ezután életbe lépett a márciusi EU-csúcson erre az esetre előre megállapított új, április 12-i határidő. Ennek alapján ha a csütörtök hajnalban véget ért EU-csúcson nem sikerült volna egyezségre jutni a Brexit további halasztásáról, az Egyesült Királyság EU-tagsága pénteken megállapodás nélkül megszűnt volna.

A halasztás több időt enged a kormányzó brit Konzervatív Párt és a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt további egyeztetéseire is.

Theresa May a múlt hét elején jelentette be, hogy a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzet feloldása végett kész Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján az Egyesült Királyság rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból.

A kormány és a Labour képviselői - az első alkalommal személyesen May és Corbyn - eddig ötször ültek tárgyalóasztalhoz, egyelőre érdemi eredmény nélkül.

A megbeszélések csütörtökön folytatódnak. Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje már a tárgyalások előtt jelezte, hogy a Munkáspárt a megbeszélés napirendjére akarja venni az újabb EU-népszavazás kiírását és az állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását az EU-val.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.