Kína távol tartja a külföldieket Tibettől

Külföldi turistákat április 1-jéig nem engednek be Tibetbe.  Hasonló tilalmat Kína minden évben érvénybe léptet.

A tibetiek március 10-én emlékeznek meg a sikertelen 1959-es felkelésről, amelynek során a kínai csapatok elleni fegyveres harc elérte a megszállt Tibet fővárosát, Lhászát. Március 10-én 300 ezer tibeti vette körül a Norbulinka palotát, a tibeti buddhisták szellemi vezetőjének számító dalai láma nyári lakhelyét. A tüntetők így akadályozták meg, hogy a láma a kínaiak meghívására elmenjen egy katonai táborban tartandó színházi előadásra, ahol fegyveres testőrség nélkül kellett volna megjelennie. Néhány nappal később a felkelők kikiáltották Tibet függetlenségét, és harcok törtek ki. A lázadást a kínai hadsereg vérbe fojtotta.

A konfliktus nyomán a dalai láma Indiába menekült, és azóta is emigrációban él Dharamszalában.
Negyvenkilenc évvel később, 2008. március 10-én kormányellenes tüntetések kezdődtek Lhászában, amelyek zavargásba csaptak át. A rendőrök több tucat tiltakozót lelőttek.

A szigorú felügyelet alatt álló Tibet az elmúlt években egyre népszerűbb a turisták körében, természeti szépsége és egyedi kulturális emlékei miatt. 2017-ben több mint 25 millió utazást szerveztek erre a hatalmas kiterjedésű belső-ázsiai fennsíkra és hegyvidéki területre, amely átlagosan 4900 méteres tengerszint feletti magasságával a Föld legmagasabban fekvő térsége. A 25 millió utazás 10,6 százalékkal haladta meg 2016-os beutazások számát, tavaly pedig tovább nőtt az érdeklődés, és 33 millió alkalommal keresték fel külföldiek a területet.

Míg a kínaiak kedvük szerint utazhatnak Tibetbe, a külföldieknekKína szerint Tibet évszázadok óta hozzá tartozik, és a dalai láma veszélyes szakadár. kínai vízumuk mellé különleges engedélyt kell szerezniük.

 A tibetiek ezzel szemben azt állítják, hogy a történelem folyamán nagyrészt függetlenséget élveztek.