A svéd miniszterelnöknek végre szembe jött a valóság

"A szervezett bűnözés a szegregáció, a munkanélküliség, a sikertelen iskolai tanulmányok és a kábítószerek iránti kereslet növekedése miatt tudott gyökeret verni" – vélekedett Löfven. "Svédország túl sok kudarcot élt meg az integráció kérdését illetően" – fűzte hozzá.

Löfven hangsúlyozta, hogy az egyes jogsértések nem függenek az elkövető etnikai hovatartozásától.

"Éppenséggel a társadalmi-gazdasági tényezők határozzák meg, kiből lesz bűnelkövető, s kiből nem" - hangoztatta.

További magyarázatként hozta fel a svéd rendőrség munkásságának eredménytelenségét arra, hogy a skandináv államok közül miért éppen Svédországban történt annyi lövöldözés és robbantás az elmúlt időben.

– jelentette ki Löfven.

"Túl sokáig nem voltunk felkészülve arra, hogy az erőszak ilyen formái megjelennek Svédországban" – tette hozzá.

Csak 2019-ben több mint száz robbantás történt a skandináv országban, ami harmadával több az előző évhez képest. A legtöbb támadást a nagyvárosokban követték el, épületek előtt vagy autókban elhelyezett robbanószerkezetekkel. A robbantások egyharmadát a déli Malmőben hajtották végre, néhány tucatnyit a fővárosban, és valamivel kevesebbet a nyugati fekvésű Göteborgban.
Szakértők szerint rivális bandák akarják így megfélemlíteni egymást.

A svéd biztonsági szolgálat (SAPO) emellett abból indul ki, hogy Törökország az Iszlám Állam terrorszervezet Svédországból származó szimpatizánsait is kitoloncolhatja hazájukba. Ahn-Za Hagström, a SAPO egyik elemzője kedden a svéd közszolgálati rádiónak bebörtönzött szélsőségesek kis létszámú csoportjáról beszélt ezzel összefüggésben. A biztonsági szolgálat a körülményekhez képest a lehető legjobban felkészül ezeknek az - ismert személyazonosságú - szélsőségeseknek a visszatértére - tette hozzá.

A SAPO becslései szerint az Iszlám Állammal mintegy száz svéd állampolgár áll kapcsolatban a közel-keleti konfliktusövezetekben.