Magyar Szövetség: Megkezdtük a mozgósítást a magyar iskolák védelmében
"A szerdai kormányülésen elfogadott, az iskolák és osztályok minimális tanulói létszámára vonatkozó szigorítások közvetlenül veszélyeztetik iskolahálózatunk megmaradását. Ebben a helyzetben már nem elég a szakpolitikai küzdelem, széles körű társadalmi összefogásra és koordinált cselekvésre van szükség" - áll a Magyar Szövetség szerkesztőségünkbe eljuttatott nyilatkozatában.
A kormány által tegnap elfogadott közoktatási törvénycsomag előkészítése során az Oktatáspolitikai Műhely részeként a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Magyar Szövetség részletes és megvalósítható javaslatcsomagot nyújtott be a minisztériumnak.
A javaslatok célja az volt, hogy a nemzetiségi oktatás a gyakorlatban is elérhető, szakmailag működőképes és pénzügyileg fenntartható maradjon. Az egyeztetésen részeredmények születtek, de a szlovákiai magyar iskolahálózat jövője szempontjából legfontosabb kérdést, az iskolák és osztályok minimális tanulói létszámára vonatkozó javaslatot a szaktárca nem vette figyelembe.
– fejtette ki Tamás Erzsébet, a Magyar Szövetség oktatási szakpolitikusa.
Tamás Erzsébet szerint a pénzügyi fenntarthatóság elengedhetetlen szempont, de nem lehet az egyetlen mérce egy iskola jövőjéről szóló döntésnél. Vizsgálni kell azt is, hogy egy iskola átszervezése vagy megszűnése milyen távolságra helyezi az anyanyelvi oktatást a gyermekektől, és milyen következményekkel jár az adott közösség számára.
Az iskolahálózat racionalizációja és optimalizációja, az állami finanszírozás megváltozott szabályai, valamint a minimális osztálylétszámok megszabása többszáz iskola – köztük jelentős számú magyar tannyelvű óvoda és iskola – további működését veszélyezteti. Mivel szervezett magyar parlamenti érdekképviselet hiányában a törvényalkotási folyamat további szakaszában, a parlamenti tárgyalás során már nincs mód arra, hogy a jogszabályba a magyar iskolahálózat sajátosságait is figyelembe vevő passzusok bekerüljenek, szélesebb körű társadalmi összefogásra és közösségi együttgondolkodásra lesz szükség.
„Ha nem vagyunk bent a parlamentben, majd kint leszünk az utcákon ” – jelentette ki Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke.
„A legfontosabb szereplők ebben a folyamatban az iskolafenntartók, az iskolavezetők, a pedagógusközösségek, a szülői szervezetek, a civil szervezetek és a helyi közösségek” – tette hozzá Tamás Erzsébet. A párt szakpolitikusa azt is elmondta, hogy a kialakult helyzetről minden magyar tanítási nyelvű oktatási intézmény igazgatóját tájékoztatták.
– erősítette meg Gubík László elnök.
2025-ben több irányú kezdeményezésre megalakult a magyar nemzetiség oktatáspolitikájával foglalkozó önkéntes Oktatáspolitikai Műhely. A csoport a következő hét, a szlovákiai magyar oktatás területén tevékenykedő szlovákiai szervezet szakértőit tömöríti: Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége – Comenius PI - Selye János Egyetem – Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara – Pro Civis – Innovatív Oktatásért Intézet – Magyar Szövetség.
A megalakuláskor a hazai magyar oktatási stratégia kidolgozását tűztük ki elsődleges célul, de az oktatásügyben bekövetkezett optimalizációs törekvések, valamint a tavalyi és az idei törvényi változások lehetséges következményeit tekintve szükségét láttuk más területre is kiterjeszteni a közös gondolkodást és cselekvést.
A minisztériumban a tavalyi évben 5 oktatással foglalkozó törvényt dolgoztak részben, illetve teljesen át, július-augusztusban ezeknek a véleményezésében vettünk részt, főként a magyar nyelvű oktatáshoz kapcsolódó javaslatokat téve. Az egyeztetések több-kevesebb sikerrel zárultak számunkra.
Novemberben viszont azzal kellett szembenéznünk, hogy a minisztérium már 2026 januárjától be akarja vezetni a nemzetiségi iskolákra vonatkozó méretszorzók jelentős csökkentését. Tárgyalásokkal, minisztériumi egyeztetésekkel, majd végül a nyilvánosság bevonásával, több mint 10 000 aláírást tartalmazó petícióval sikerült egy kedvezőbb méretszorzóban megállapodni.
A minisztérium és néhány civil szervezet – magyar részről a szakmai műhely javaslatára a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége – között aláírásra került az ún. Memorandum, mely ugyan jogi garanciákat nem biztosít, de leszögezi, hogy az aláíró szervezeteket bevonják az optimalizációs folyamatok előkészítésébe, lebonyolításába.
Szakmai műhelyünk komoly előkészítő munka után országszerte 13 helyszínen próbált gyakorlati segítséget adni intézményvezetőknek, fenntartóknak az intézményi fejlesztési tervek kidolgozásához, ahhoz, hogy milyen irányba induljanak el az optimalizáció során. Arra számítottunk, hogy ezek után az optimalizáció alapos, felelős átgondolására elegendő időt kapnak a fenntartók, iskolaigazgatók. Viszont az idei év nyarán szinte a tavalyihoz hasonló forgatókönyv alapján ismét több törvény módosítását bocsájtotta nyilvános vitára az oktatási minisztérium. Ezek közül néhány lényeges változás akár a kis létszámú nemzetiségi iskolák megszűnését is előrevetítette, ugyanis a törvényjavaslat a minimális osztálylétszámokat a nemzetiségi iskolákra is vonatkoztatja, holott azokra ezidáig ez nem vonatkozott.
Ez a rendelkezés alapvetően más – számunkra nagyon kedvezőtlen irányt szabhat az optimalizációs terveknek. Úgy véljük, most ismét olyan kihívások előtt állunk, amelyekre az érintetettek, a szakma, a fenntartók mellett a nyilvánosság, a szülők figyelmét is fel kell hívnunk.
Az oktatáspolitikai műhely véleményezte a készülő módosításokat, javaslatokat terjesztett a minisztérium felé, melyekben közös álláspontjaikat foglalták össze. A javaslatok célja a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás hozzáférhetőségének és minőségének megőrzése, valamint megvalósítható feltételek kialakítása a racionalizációhoz, az iskolák irányításához és a mentoráláshoz.
Az Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Magyar Szövetség által külön benyújtott javaslatok közös alapelve: a racionalizációnak és a finanszírozásnak hatékonynak kell lennie, de feltétlenül biztosítania kell minden gyermek és tanuló részére a nemzeti kisebbség nyelvén folyó oktatás tényleges elérhetőségét.
Az alábbi észrevételek, benyújtott javaslatok négy oktatási törvény módosítására irányulnak, és elsősorban azokra a kockázatokra reagálnak, amelyeket az egységes szabályok a kisebb vagy demográfiailag gyengülő régiók iskolái számára jelenthetnek.
- Közoktatási törvény: egyértelmű szabályok és arányos minimális létszámok
A nyelvoktatás teljes értékű modellje
Javaslatunk szerint a „nemzeti kisebbség nyelvét oktató” (školy a triedy s vyučovaním jazyka národnosti) iskolának vagy osztálynak hetente legalább három nyelvórát, továbbá legalább két további műveltségi terület vagy tantárgy kisebbségi nyelven történő oktatását kell biztosítania. Ennek célja, hogy ne csupán az iskola formális megjelöléséről legyen szó, hanem a tanulók nyelvi kompetenciáinak és kulturális identitásának tényleges fejlesztéséről.
(A „nemzeti kisebbség nyelvét oktató” intézmény nem azonos a „nemzetiség nyelvén oktató” iskolákkal - magyar tanítási nyelvű alapiskoláink ebbe a kategóriába tartoznak.)
Alacsonyabb minimum létszámok a nemzetiségi alapiskolák számára
A munkacsoport a nemzetiség nyelvén oktató iskolák esetében az alsó és a felső tagozaton egyaránt 12 fős minimális átlagos osztálylétszámot, a teljes szervezettségű alapiskolák esetében pedig legalább 108 tanulót javasol a tervezetben megjelölt alsó tagozaton15, felső tagozaton 18, illetve az egész iskolára vonatkozó 150 tanuló helyett.
Az általánosan meghatározott magasabb határértékek nem veszik figyelembe a nemzetiségek összlétszámát, iskoláik ritkább hálózatát és a régiók demográfiai helyzetét.
Döntéshozatal a régió valós körülményei alapján
A törvényjavaslat bizonyos esetekben ugyan lehetőséget adna a minimális tanulólétszám csökkentésére, de véleményünk szerint ezt a lehetőséget nem szabad egységes százalékos feltételhez kötni. Figyelembe kell venni az adott régió társadalmi és gazdasági viszonyait. A javaslatunk pontosítaná azokra a településekre vonatkozó szabályokat is, ahol egymás mellett működik államnyelvű és kisebbségi nyelvű oktatás.
Általános védelmi záradék
A minisztériumnak, a regionális hivatalnak és a fenntartónak döntései során minden esetben figyelembe kell vennie a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az anyanyelvükön folyó oktatáshoz. Az ilyen rendszerszintű szabályozás áttekinthetőbb, mint az egyes rendelkezésekben ismétlődő kivételek.
2. A nemzetiségi iskolák igazgatóinak kiválasztása és jogállása
Az oktatás nyelvének ismerete, mint kötelező feltétel
A nemzeti kisebbség nyelvén oktató iskola igazgatója és más vezető pedagógiai alkalmazottja esetében az adott nyelv ismerete nem lehet csupán a fenntartó döntésétől függő lehetőség. Törvényben megszabott követelménynek kell lennie, ugyanis feltétlenül szükséges az oktatás irányításához, valamint az alkalmazottakkal, a tanulókkal és a szülőkkel való kommunikációhoz.
Az iskola tanítási nyelvén történő vezetés képességének ellenőrzése.
A kiválasztási eljárásnak nemcsak az általános nyelvtudást, hanem azt is vizsgálnia kell, hogy a pályázó képes-e ezen a nyelven ellátni az iskola szakmai és szervezési irányítását.
Szakmailag kompetens választási bizottság
A regionális hivatal képviselőjének a kiválasztási bizottságban legalább olyan mértékben kell ismernie a nemzeti kisebbség nyelvét, amilyen mértékben ez az iskola fejlesztési koncepciójának és a szakmai kérdéseknek az elbírálásához szükséges. A javaslat nem változtatja meg a bizottság összetételét, csupán a képesítési feltételt egészít ki.
A különleges – egyedi körülmények arányos mérlegelése
A pályázó kiválasztási eljárásban való részvételéről szóló döntéskor figyelembe kell venni a nemzetiségi oktatás hozzáférhetőségének megőrzésével összefüggő körülményeket is, például a demográfiai változások vagy az iskolahálózat átszervezésének következményeit.
3. Iskolai klaszterek és racionalizáció: az eredményt kell értékelni, nem csupán a számokat
Az iskolák közötti természetes kapcsolatok megőrzése
A klaszterek kialakításakor a területi hozzáférhetőség és a hatékonyság mellett figyelembe kell venni az azonos oktatási nyelvű iskolák hosszú távú együttműködését is, függetlenül attól, hogy fenntartójuk település, önkormányzati kerület, egyház vagy magánfenntartó.
Nem szabad megismételni azokat az intézkedéseket, amelyek oka már megszűnt
Ha a fenntartó az adott időszakban hatékony intézkedést fogadott el – például klasztert hozott létre vagy iskolákat vont össze –, és az iskola a következő években már teljesíti a törvényben megszabott feltételeket, a minisztérium nem javasolhat további racionalizációt kizárólag azért, mert az intézkedések bevezetésének kezdeti szakaszában még nem teljesültek bizonyos határértékek.
Az oktatás hozzáférhetőségének védelme
A garantált minimum, az egyeztetési eljárás és a racionalizációs intézkedések jóváhagyása során kifejezetten javasoltuk figyelembe kell venni a nemzeti kisebbség nyelvén folyó nevelés és oktatás hozzáférhetőségét. Nem automatikus kivételről van szó, hanem arról a kötelezettségről, hogy legyenek tekintettel és vegyék számításba a döntés konkrét, adott régióra gyakorolt hatását.
A klaszterek működésének finanszírozása
Ha az állam a klasztert racionalizációs eszközként alkalmazza, célhoz kötött, nem normatív támogatást kell nyújtania a fenntartónak a koordinációra, az adminisztrációra, a közös tervezésre, az alkalmazottak megosztására, a módszertani támogatásra és a közös szolgáltatásokra. Ezt a tervezet jelenleg nem tartalmazza. Finanszírozás nélkül a költségek kizárólag a fenntartókra hárulnának, és a klaszterek hosszú távon nem feltétlenül működnének megfelelően.
4. Kiszámítható finanszírozás és a mentorálás támogatása
A normatív támogatásnak fedeznie kell az iskola megfelelő működését
Az állami normatív támogatásnak a törvényes minimális tanulólétszámot teljesítő iskola esetében biztosítania kell a nevelési-oktatási tevékenység és a működés valós pénzügyi feltételeit. A cél a finanszírozás nagyobb jogbiztonsága és kiszámíthatósága.
Önálló támogatás a mentorálásra
A munkacsoport normatív támogatást javasol a mentorok személyi költségeire, díjazására, a mentorprogramok előkészítésére és koordinálására, valamint a mentorok továbbképzésére. A mentorálás közvetlenül az iskolákban segíti a tantervi reform, az inkluzív oktatás, az új módszerek és a digitális technológiák bevezetését.
Mentorálás az iskola oktatási nyelvén is
A pedagógiai és szakmai alkalmazottak szakmai támogatásának az iskola vagy az osztály oktatási nyelvén is elérhetőnek kell lennie. A mentorálásra fordított időt egyúttal a közvetlen nevelési-oktatási tevékenységgel összefüggő munkaként kell elismerni, hogy tervezhető és finanszírozható legyen, és ne csupán többletmunkaként jelenjen meg.
A benyújtott észrevételek nem kérdőjelezik meg sem a hatékony iskolahálózat, sem a közpénzek felelős felhasználásának szükségességét. Azt kérik azonban, hogy a szabályok kialakításakor a tanulói létszámok és a gazdasági mutatók mellett az oktatás hozzáférhetőségét, a nyelvi jogokat, az irányítás minőségét és a régiók tényleges körülményeit is vegyék figyelemebe és értékeljék
A cél az, hogy a reform fenntartható iskolákhoz, működő klaszterekhez és a pedagógusok jobb támogatásához vezessen – ne pedig a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás gyengüléséhez.
A beterjesztők szerint a javaslatok illeszkednek a nemzetiségek alkotmány adta anyanyelvi oktatáshoz való jogaihoz, ezért sérelmezzük, hogy a fenti kidolgozott javaslatokat az egyeztető tárgyalás során a minisztérium szakdolgozói egytől egyig elutasították, nem kívánják bedolgozni a kormány, illetve a parlament elé kerülő törvénymódosítások közé.
