Ma van Szentháromság vasárnapja
A katolikus egyház egy héttel pünkösd után ünnepli Szentháromság vasárnapját.
A Szentháromság ünnepe (latinul: Festum Trinitatis) a történelmi nyugati keresztény egyházakban elterjedt háromszemélyű egy Isten (Atya, Fiú, Szentlélek) ünnepe, melyet a pünkösd utáni vasárnapon tartanak meg. A „Szentháromság” kifejezést Tertullianus használta először a 3. században. Az ünnepet legelőször Lüttichben ünnepelték a 10. század elején, majd XXII. János pápa 1334-ben rendelte el megünneplését a római katolikus egyházban. Ennek tudható be, hogy népszerűségének köszönhetően több protestáns egyház is átvette.
A Szentháromság tisztelete a barokk vallásosságban kap kiemelt hangsúlyt. Ez az egyházművészetben és az egykorú városképen is visszatükröződik: a Szentháromság misztériuma, az istenség misztikus szintézise, teljessége megfelelt a barokk hierarchikus szellemének, summázó készségének. A pestisjárványok veszélye idején sok templomot szenteltek Szentháromság tiszteletére.
A 18. századi katolikus népességű magyar városokban szokás volt Szentháromság-oszlopot, Szentháromság-szobrot állítani. Ezek a település főtéren, vagy a főutcán álló szobrok meghatározzák a települések arculatát.
A mai evangélium így szól:
Abban az időben a tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és ezt mondta nekik:
