2018. május 9., 14:16

Két nyelv, egy gondolat

Felvidéken élő magyarként mindig érintve érezzük magunkat a kétnyelvűség témakörében.  Aktív beszélői vagyunk a magyar és a szlovák nyelvnek egyaránt. Nagy előny ez, büszkék is lehetünk rá, mégis érezzük, hogy a téma erősen tabuizált. Főleg szlovák–magyar vegyes házasságokban okoz feszültséget az iskolaválasztás kérdése.

Két nyelv, egy gondolat

A közelmúltban a kétnyelvű közegben felnövő gyermekek oktatásáról szóló kérdéseket vitattak meg a galántai magyar óvodában megrendezett vitaesten, amelyet Récsei Noémi, a szlovák televízió műsorvezetője vezetett. Dr. Vančó Ildikó nyelvésszel, valamint a gyermekpszichológus Bosák Tündével beszélgetett. Mindkét szakember vegyes házasságban él és neveli a gyermekeit, a kétnyelvűség témájának tehát a lehető leghitelesebb ismerői. Vančó Ildikó ráadásul a gyermekek kétnyelvűségének kutatója.

Mi a kétnyelvűség, kik a kétnyelvűek?

„Van egyéni és van közösségi kétnyelvűség. Az egyéni kétnyelvűség esetében a nyelvészek nem beszélnek arról, milyen szinten tudják az emberek a két nyelvet. Ott csak az a kritérium, vajon szükségük van-e arra, hogy rendszeresen két nyelvet használjanak. Nagyon ritka az a kétnyelvű személy, aki mindkét nyelvet anyanyelvi szinten beszéli. Az egyéni életek nem arról szólnak, hogy mindent párhuzamosan lefedve, két nyelvvel vigyünk végig. A lényeg az, szükségünk van-e a két nyelvre, rendszeresen használjuk-e őket. Akik ezt teszik, azok a kétnyelvűek. Szlovákiában mi kétnyelvű, magyar–szlovák közösség tagjai vagyunk. A magyar gyerek is belenő ebbe a közösségbe, a vegyes házasságból született egyén pedig születésétől fogva két nyelven szocializálódik” – állítja Vančó Ildikó, majd így folytatja:

„Amikor a gyerek megszületik, még mindent megtanul, így van beállítva az agya. Egy kétnyelvű gyerek számára természetes az, hogy a dolgoknak különféle elnevezései lehetnek. Az egynyelvű családokban szocializálódott gyerekeknél ez a plusz hozadék később lép be, de a mi esetünkben akkor is két nyelven tanulja értelmezni a világot, hiszen napi szinten érik hatások, ingerek mindkét nyelven. Az egynyelvűek ülnek az egy szem nyelvükben, csőlátásban szenvednek. Nekünk óriási előnyünk van, nem egy szűk barlangban ülünk, hanem horizontunk van.

A vegyes nyelvű család jó alapot ad a gyereknek

A vegyes házasságban élő nyelvész három gyermek édesanyja, és a saját tapasztalataira hagyatkozik, amikor azt állítja, hogy a gyerekek nyelvi szocializációjánál abszolút alkalmazható az „egy személy – egy nyelv” módszer.

„A nyelvhasználat félig automatikusan működik. A vegyes családokban általában kialakul egy köztes nyelvhasználat, még ez is nagyon jó alapot ad a gyereknek. Nem kell türelmetlennek lenni, minden magyar gyerek időben megtanul szlovákul, amikor azt az élet megköveteli. A házastársaknak sem árt, ha kétnyelvűek lesznek. A közös gyerekek nyelvi szocializációjának kérdéseit a vegyes nyelvű párkapcsolatokban azonban már a házasság előtt meg kell beszélni.”

Az apuka is örül, hogy megtanult magyarul…

Bosák Tünde gyermekpszichológus magyar. Férje szlovák nemzetiségű, de ért és kicsit beszél is magyarul. Négy- és nyolcéves lányuk magyar iskolába jár. A családban már a házasságkötés előtt megbeszélték, milyen nyelvű óvodába, iskolába járnak majd a gyerekek. A férj részéről volt egy kis fenntartás, hogy a gyerekek nem fognak tudni szlovákul, megtanulnak-e egyáltalán. Tünde a saját példáján mutatta be férjének, hogy magyar iskolákat kijárva is lehet szlovák egyetemet végezni, vagyis a magyar iskola nem hátrány. Mivel születésük után Tünde maradt otthon a lányokkal, domináns nyelvük a magyar lett. A pszichológus komoly érveket hozott fel a magyar iskolák mellett: szerette volna, hogy a gyermekek megismerjék a magyar történelmet, irodalmat, és ezt a szlovák iskolában nem kapták volna meg. A nagylány már iskolába jár, apukával tanulják a szlovákot, a gyermek rugalmas, nem probléma neki a két nyelv közti váltás. Az apuka pedig rájött, nehéz keményen kitartani egy nyelv mellett, valamint örül, hogy megtanult magyarul.

„Sokkal magasabb szintű a problémamegoldó képessége azoknak a gyerekeknek, akik több nyelvet beszélnek. Aki több nyelven beszél, ügyesebben megtanul írni és olvasni is. Az agysejtek kapcsolatai sokkal aktívabbak a több nyelvet beszélőknél. A szocializáció terén is könnyebben szerez barátokat a gyerek, ha több nyelven meg tudja magát értetni” – mondja Bosák Tünde.

Magyar gyereket szlovák iskolába?

Tavasz környékén sok vegyes és magyar nyelvű családban feszültséget okoz az iskolaválasztás kérdése. Kényes témának számít a magyar gyerek szlovák iskolába íratása. Vančó Ildikó szerint ha egy magyar nyelven szocializált gyermek szlovák iskolába kerül, sokáig lelki szenvedéseknek van kitéve.

„A szlovák nyelvet megtanulja, hiszen muszáj neki, de a gyerek borzalmakat él át. A szlovák iskolában kicsi gyerekként a szlovák anyanyelvű gyerekekkel kell versenyre kelnie. Amikor a gyerek megtanul egy nyelvet, első körben lesz egy felszíni nyelvi kompetenciája. Ezzel ugyan jól lehet kommunikálni, de ez a nyelvi képesség még nem azonos a kognitív nyelvi kompetenciával. Az iskolában a gyereknek erre van szüksége, ez teszi lehetővé, hogy a gyerek értelmezni is tudjon. Más, idegen nyelven a kognitív készség sokkal később alakul ki. Az iskolában van egy verbális robbanás, folyamatosan ömlenek a gyerekre az új szavak. A nyelvi jel és a hangalak között nincs kapcsolat, de az anyanyelvünkben a szavak nagyon nagy része képzett szó. Például a kör szót az oviban is megtanulja már a gyerek, így ha találkozik a körző szóval, akkor ez már neki nem idegen, de a kružidlo szó nem mond neki semmit, nem motiválja a gyereket. Ez hátrányt okoz, nincs szókincsalapja, amitől a képzett szavak elsajátíthatóvá válnak. A verbális robbanás nem működhet más nyelvű iskolában.“

A gyermekpszichológus szerint a gyermek őszinte, s joggal érezheti azt, hogy a szülő kitolt vele, amikor számára idegen nyelvű iskolába íratta. A gyerek döcögősen indul, nincs mire építenie, és ez frusztrálja. llyenkor lépnek fel az alvászavarok, a gyerekek szomatizálni kezdenek.

„Nehezebb a beilleszkedés, a gyermek kiszakad az ovikából, és bekerül egy vadidegen közegbe, amely még idegen nyelvű is. Nem értik, mit akar, ő sem érti, mit akarnak tőle, de már teljesítenie kellene, és versenyre kelni a szlovák anyanyelvű gyerekekkel. Az elvárás ugyanaz, mint a szlovák anyanyelvű gyerektől. Hiába jó képességű a gyermek, nem valószínű, hogy fél év múlva is jól fog teljesíteni.“

A vitaest végén mindkét szakember arra kérte a szülőket, hogy ha már úgy döntöttek, hogy más nyelvű iskolába íratják a gyermeküket, mint amin szocializálódott, legalább tudatosan készítsék fel a váltásra. Teremtsenek számára olyan közeget, ahol gyakorolhatja a nyelvet.

(Cikkünk a MAGYAR7 c. hetilap bevezető számában jelent meg.)

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.