Itt az újabb parlamenti szarvashiba: egy érthetetlen törvény miatt akár a magyar EP-képviselet is veszélybe kerülhet

Somogyi Szilárd 2019. május 11., 19:06

A regionális pártokra nézve komoly veszélyekkel járó törvényt fogadott el a szlovák parlament. A javaslatot megszavazták a Híd képviselői is.

Vajon lesz-e magyar képviselet az Európai Parlamentben? Fotó: TASR

Mint az széles körben ismert, míg a legutóbbi, 2014-es EP-választáson még 13 európai parlamenti képviselőt, addig most már eggyel többet, 14-et választunk.

Azért bővült eggyel Szlovákia képviselőinek a száma, mert az Európai Parlament arra számított, hogy a május 25-ei választások idejére Nagy-Britannia már elhagyja az EU-t és a britek képviselői helyei közül egyet megkapott Szlovákia is.

A brit képviselők távozása továbbra is nyílt kérdés, s ha ez év júliusában még az EU-ban lesz a szigetország, akkor Szlovákia (ahogyan az a korábbi választásoknál történt) csak 13 képviselőt küldhet Brüsszelbe – mindezt annak ellenére, hogy 14 megválasztott képviselője lesz az országnak.

Melyik pártnak kell lemondani egy képviselői helyről?

A sebtében, úgynevezett gyorsított törvénykezési eljárásban elfogadott törvényjavaslat lényege, hogy nem lehet előre megmondani, melyik párt lesz a hunyó, kinél marad a Fekete Péter, azaz: melyiknek kell lemondania egy mandátumról.

A törvény ugyanis ugyanúgy mandátummegvonással sújthatja a legtöbb és a legkevesebb százalékot elérő, de a parlamenti öt százalékos küszöböt átlépő pártot.

Aki velünk együtt a lakosságnak ahhoz a 99%-ához tartozik, amelyik eddig nem tudta, hogyan osztják el a parlamenti helyeket, azoknak a két legfontosabb körülményt leegyszerűsítve a következőképpen mondhatjuk el ez:

Kiszámítják, hogy egy parlamenti helyhez hány szavazat szükséges. Legutóbb ez 30 ezer szavazat volt, és

ha egy párt elért 35 ezer szavazatot, akkor szerzett egy képviselői helyet és maradt 5 ezer fel nem használt szavazata.

Ezt így szépen kiszámolják mindegyik öt százalék feletti pártnál, amíg el nem osztják a képviselői helyek többségét.

A törvény úgy szól:

ha azonban az angolok bent maradnak az unióban, akkor attól párttól vesznek el egy képviselői mandátumot, amelyiknek a legkisebb számú maradék szavazata volt. Vagyis ez a párt lehet akár az MKP, akár a Híd, de akár a Smer is.

Senki sem tudja előre, hogy egy képviselői hely hány választói szavazatba kerül, mert nem tudjuk, hogy hányan vesznek részt a május 25-ei választásokon.

Mivel nem lehet rá előre felkészülni, ezért ez a módszer akár egy választási sorsolásnak is felfogható, bár a törvény elfogadói ez ellen nyilván tiltakoznának.

Egyet viszont biztosan tudunk:

attól a párttól, amelyik a legkevesebb maradék szavazatot produkálja, elvesznek egy képviselői helyet.

Hangsúlyozzuk még egyszer: csak akkor, ha a britek az Unióban lesznek még július 2-án is, amikor az újonnan megválasztott Európai Parlament először összeül.

Miért baj ez?

Egyetlen párt sem örül annak, ha elveszít egy parlamenti mandátumot.

Abban viszont már komoly különbség van, hogy három megszerzett helyből vesztenek-e el egyet vagy csak összesen egyet szereznek és azt mindjárt el is veszik tőlük.

Sajnos ez utóbbiak közé kell sorolnunk bármelyik szlovákiai magyar vagy szlovák-magyar pártot. Lássuk be, hogy reményeink már egy képviselői hely megszerzésénél is beteljesedni látszanak, bár kétségtelen, hogy az ember szeretne minél több itteni magyart látni Brüsszelben.

Ha a sors úgy hozza, hogy az MKP-nak vagy Híd-nak lesz a legkevesebb maradék szavazata, akkor két pártszékházban erősen drukkolhatnak annak, hogy a britek akár angolosan, akár felemelt fejjel, de hagyják el Brüsszelt.

Véleményünk szerint a britek kilépéséért szorítani aránytalan ár ahhoz, amit mi, felvidéki magyarok  szeretnénk: hogy minden esetben maradjon meg minden magyar képviselői hely. Aránytalan, hiszen abban talán egyetértünk, a mi érdekünk egyúttal az is, hogy Nagy-Britannia továbbra is annak a közösségnek maradjon a tagja, ahová mi is tartozunk.

Még mielőtt arról beszélnénk, hogy mit is lehetne tenni ilyen helyzetben, nézzük meg, hogyan is alakulhatott így a választási törvényt!

A történet nagyon rövid. Januárban a kormány beterjesztett a pozsonyi parlament elé egy javaslatot, a szükség esetén eltávolítandó 14. képviselőről.

A javaslatot még azon az ülésen el is fogadták, kivétel nélkül mindenki megszavazta. A Híd is, Grendel Gábor is, Simon Zsolt is – mindegyik magyar parlamenti képviselő.

A szlovák nemzetiségű képviselők magatartása talán még érthető is, mert ha el is veszik egy szlovák képviselői hely, még mindig marad több mint tíz.

A magyar nemzetiségű parlamenti képviselőket viszont már nehezebben tudjuk megérteni, hogy miért szavazták meg ezt az eljárást, hiszen ha az elvesző egy hely magyar hely lesz, akkor veszik az egész képviselet.

Megkérdeztünk néhány érintettet:
Nagy József, a Híd listavezetője, EP-képviselő: Két héttel a választások előtt már nincs mit tenni, nem tudunk ezen változtatni.
Csáky Pál, az MKP listavezetője, EP-képviselő: Bízom benne, hogy a törvény csak a 13. és 14. helyen kiosztott mandátumokat érinti, s így legalább egy hely megmaradhat!
Eduard Bárány, a választási bizottság elnöke: A törvény nem tesz különbséget az egyes képviselői helyek között, aki a legkevesebb maradékszavazattal rendelkezik majd, attól vonnak meg egy helyet.
Sárközy Irén parlamenti képviselő, a Híd párt alkotmányjogi bizottságba delegált tagja nem válaszolt kérdésünkre.
Soňa Mellak, az Európai Parlament szlovákiai sajtótikára: Megerősíthetem, hogy a Európai Parlamentbe történő választásokat a januárban elfogadott törvénymódosítás alapján bonyolítják le, a mandátumok számolásának módjáról a Belügyminisztérium Választási Bizottsága tud bővebb felvilágosítást adni.

Mit lehet hát ilyen helyzetben tenni? Most már nem sokat, csak megelőzni. Megelőzni, hogy ehhez és a himnusztörvényhez hasonló helyzetek ne álljanak elő. De addig nem fognak a képviselők az ilyen helyzetekből tanulni, amíg a saját bőrükön nem érzik meg az ilyen komoly tévedéseknek a következményeit. Ezért azt lehet tenni, hogy akár Sárközy Irén, a Híd párt alkotmányjogi bizottságának a tagja, vagy Bastrnák Tibor, a Híd párt parlamenti csoportjának a vezetője lemond a képviselői helyéről. Hogy példával szolgáljanak az utánuk jövőknek. Hogy elismerjék felelősségüket, valamint azt, hogy a rájuk bízott feladat nem hazárdjáték.

A cikk elkészítésében nyújtott segítségéért köszönetet mondunk Daniel Kerekes választási szakértőnek.

0 HOZZÁSZÓLÁS