Húsz éve támadták meg Malina Hedviget

Augusztus 25-én reggel Malina Hedvig az egyetemre tartott vizsgázni. Az egyetem közelében két fiatal férfi támadt rá, miután magyarul beszélt valakivel telefonon. Vallomása szerint a két férfi megverte, letépték ruhája egy részét, elvették a pénztárcáját és a fülbevalóját, majd magyarellenes feliratokat írtak a blúzára "Maďari za Dunaj!" felirattal. A támadás után az egyetemre ment, majd előbb a nyitrai, később a dunaszerdahelyi kórházban vizsgálták meg. Az esetnek azonnal komoly politikai visszhangja lett és diplomáciai vihart kavart.

A nyomozás rendkívül gyorsan lezárult. 2006. szeptember 11-én a rendőrség megszüntette az ismeretlen elkövetők elleni büntetőeljárást azzal az indokkal, hogy a bűncselekmény nem történt meg. 2006 novemberében már Malina Hedvig ellen is eljárás indult.

A hatóságok azt vizsgálták, hogy megtévesztette-e a rendőrséget, amikor azt állította, hogy megtámadták.

Az ügy közben egyre több, egymással is vitatott bizonyíték került elő. Szakértők vizsgálták a ruhán található feliratokat, a sérüléseket, a telefonhasználatot és a postai küldeményt is. Az orvosszakértői vélemények sem adtak mindenki által elfogadott választ arra, hogy a sérülések pontosan hogyan keletkezhettek. 2007 májusában hivatalosan is megvádolták hamis tanúzással és hamis esküvel.

Közben az ügy személyes szinten is egyre súlyosabbá vált. 2006 novemberében ismeretlenek betörtek Hedvig barátjának lakásába, és átkutatták azt. Hedvig ezt megfélemlítésként élte meg. Az eset körülményeit és az esetleges összefüggést a Malina Hedvig-üggyel nem sikerült egyértelműen bizonyítani. Az ügyben olyan személyek is feljelentést tettek Hedvig ellen, akiknek háttere később további kérdéseket vetett fel. A feljelentők egyike időközben öngyilkos lett, a másikról pedig kiderült, hogy korábban a titkosszolgálatnak dolgozott. Ez azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a titkosszolgálat részt vett volna a Hedvig elleni eljárásban.

A Malina Hedvig-ügy egyik legfontosabb sajátossága az lett, hogy idővel már nemcsak az állítólagos támadás, hanem a hatóságok eljárása is vizsgálat tárgyává vált. A Fico-kormány 2010-es távozása után a belügyminisztérium ellenőrzést rendelt el a korábbi rendőrségi eljárás miatt. Az ellenőrzés adminisztratív hiányosságokat talált, de nem vezetett az eredeti nyomozás újraindításához. A politikai légkör azonban megváltozott.

Az új, Iveta Radičová vezette kormány idején a hatalom egyes képviselői már kifejezetten problematikusnak tartották, ahogyan az előző kabinet kezelte az ügyet.

Malina Hedvig 2007-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Azt kifogásolta, hogy a szlovák hatóságok nem megfelelően vizsgálták ki az ellene elkövetett állítólagos támadást és az azt követő bánásmódot. 2011-ben az ügy Strasbourgban baráti egyezséggel zárult.

A szlovák kormány sajnálatát fejezte ki az ügy miatt, és elismerte, hogy bizonyos körülmények kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy Hedvig jogait megfelelően tiszteletben tartották-e.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanakkor nem mondta ki, hogy Malina Hedviget valóban megtámadták. Az egyezség nem a támadás megtörténtét vagy meg nem történtét döntötte el, hanem elsősorban az állami eljárással kapcsolatos emberi jogi panaszokat rendezte.

A szlovák hatóságok továbbra is azt vizsgálták, hogy Hedvig hamis vallomást tett-e. 2012-ben pszichiátriai és pszichológiai vizsgálatot is kezdeményeztek vele kapcsolatban. Miután nem volt hajlandó együttműködni a szakértőkkel, az ügyészség azt is indítványozta, hogy intézeti megfigyelésre kerüljön. A bíróság végül nem rendelte el a kényszerű pszichiátriai megfigyelést. Hedvig számára ez újabb komoly lelki teher volt. Időközben családot alapított, és egyre inkább úgy érezte, hogy az eljárás nemcsak őt, hanem a családját is veszélyezteti. Később arról beszélt, hogy éppen a családja védelme miatt döntött úgy, hogy Magyarországra költöznek.

A történet újabb fordulataként 2014-ben a szlovák ügyészség vádat emelt Malina Hedvig ellen hamis tanúzás miatt. Ez azt jelentette, hogy nyolc évvel az állítólagos támadás után továbbra sem sikerült azonosítani és bíróság elé állítani azokat, akik Hedvig állítása szerint megtámadták, miközben az egykori sértett ellen már büntetőeljárás folyt. A nyomozás és a vádemelés elhúzódása egyre komolyabb kritikákat váltott ki Szlovákiában és Magyarországon egyaránt.

Malina Hedvig időközben magyar állampolgárságot szerzett, családjával Magyarországra költözött. 2016-ban kérte, hogy a vele szemben folyó büntetőeljárást Magyarország folytathassa le. A szlovák igazságügyi minisztérium hozzájárult az ügy átadásához, a magyar Legfőbb Ügyészség pedig még ugyanabban az évben átvette az eljárást. A vizsgálatot ezt követően a Győri Járási és Nyomozó Ügyészség folytatta.

A magyar ügyészség végül 2018 novemberében megszüntette a Malina Hedvig ellen indított büntetőeljárást. A Győri Járási és Nyomozó Ügyészség több ezer oldalas, egymásnak sok esetben ellentmondó bizonyítékot értékelt, szakértőket és tanúkat is vizsgált. A végkövetkeztetés szerint nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy Malina Hedviget nem érte támadás. Emiatt azt sem lehetett bizonyítani, hogy hamis tanúvallomást tett.

A magyar ügyészség nem mondta ki, hogy bizonyítottan megtörtént a 2006-os támadás. Azt mondta ki, hogy az ellenkezője sem bizonyítható minden kétséget kizáróan, ezért a hamis tanúzás miatt indított eljárás nem folytatható tovább.

A 2006-os események idején a szlovák–magyar kapcsolatok egyébként is feszült időszakukat élték. A Hedvig-ügy mellett a dunaszerdahelyi szurkolóverés, Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatásának meghiúsítása és más konfliktusok is hozzájárultak ahhoz, hogy a két ország kapcsolata mélypontra került. Hedvig története pedig az első Fico-kormány megítélésének egyik szimbolikus ügyévé vált. Az akkori politikai vezetés túl korán és túl határozottan foglalt állást egy olyan rendőrségi ügyben, amely még nem zárult le.

Fico és Kaliňák ezzel szemben mindvégig azt hangoztatták, hogy a rendőrség bizonyítékokra támaszkodott, és nem követtek el hibát.

Ez a nézetkülönbség húsz év után sem tűnt el. Robert Kaliňák 2026 augusztusában ismét azt állította, hogy Hedvig találta ki a támadás történetét, és hogy a rendőrség megfelelően végezte a munkáját.

A Malina Hedvig-ügy egyik legnagyobb paradoxona, hogy miközben az elmúlt húsz évben rendőrök, ügyészek, orvosok, pszichológusok és jogászok egész sora vizsgálta az esetet, a 2006. augusztus 25-i eseményeket máig nem sikerült minden kétséget kizáróan rekonstruálni. Azóta több szlovák politikus is elismerte, hogy az ügy kezelése során hibák történtek, és bocsánatot is kért Malina Hedvigtől. Robert Fico és Robert Kaliňák azonban továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett.

Kaliňák húsz évvel a történtek után is azt állítja, hogy Hedvig kitalálta a támadást, a rendőrség pedig helyesen járt el. Így húsz év után sem született meg az a válasz, amely mindenki számára egyértelműen lezárná a történetet. A Malina Hedvig-ügy jogilag lezárult, a történet azonban továbbra is a szlovákiai közélet egyik legvitatottabb és legemlékezetesebb ügye maradt, amely hosszú évekre beárnyékolta az amúgy is nem éppen ideális szlovák–magyar kapcsolatokat.

Az évfordulóval kapcsolatosan a Magyar Szövetség megjegyezte, a Malina Hedvig iránti tiszteletből augusztus 25-én nem szokása megszólalni sajtóközleményt írni, vagy bejegyzést megfogalmazni, ugyanakkor az akkori belügyminiszter Robert Kaliňák interjúját, mely a napokban jelent meg, elítéli a párt.