2019. február 9., 11:25

Hogyan zárható le megnyugtatóan a nagyszarvai ügy?

A nagyszarvai „iskolaügy” messze nem jutott a nyugvópontjára. A helyi szlovák szülők által alapított polgári társulás a decemberi törvénymódosításra hivatkozva szlovák tanítási nyelvű iskola alapítását sürgeti. Oktatási szakértőket, településvezetőket kérdeztünk, hogyan rendezhető megnyugtató módon a Csallóközbe betelepülő szlovákok anyanyelvi oktatásának ügye.

Nagyszarvai iskolaügy
Fotó: TASR

Napjainkban a Felső‑Csallóköz etnikai, demográfiai szempontból rendkívül gyors ütemű átalakulást él át. Az eltérő életszemléletű, anyagilag sokszor jobb helyzetben lévő, nagyvárosban szocializálódott lakosság Felső‑Csallóközbe áramlása a helyiekben sokkszerű hatást idéz elő, de másrészt sajátos értékeik megmentésére, védelmére készteti, kényszeríti őket. 

Belső migráció – tudjuk, mivel állunk szemben?

Kérdéses, foglalkozik‑e bárki mélyebb összefüggésekben ezekkel a demográfiát, a belső migrációt, a gazdaság‑ és infrastruktúra‑fejlesztést érintő kérdésekkel, azok lecsapódásaival, vagy akár azzal, hogy a fővárosból való kiáramlás milyen hatással van a lakosság nemzetiségi összetételének radikális megváltozására Somorja és Szenc környékén, veti fel a kérdést Pék László oktatási szakértő, megyei képviselő.

A kérdés tisztázása nélkül lehetetlennek tűnik, hogy a közigazgatási és az önkormányzati szervek a törvényeknek megfelelően, a jogköreikkel és a szubszidiaritás elvével összhangban, a bizalom légkörében oldják meg a térség jövőjével kapcsolatos fejlesztéseket, a felmerülő igényeket, a kialakult problémákat, véli Pék László.

Mindig csak utólag reagálunk dolgokra, nincs elképzelésünk arról, hogy mit is szeretnénk az oktatásügyünk terén. Nincs jövőképünk, nincs víziónk. Kellene egy kiérlelt stratégia, amely mentén kezelni tudnánk a váratlan dolgokat is, állítja Albert Sándor oktatási szakértő, a Selye János Egyetem alapító rektora. 

Milyen változást hozott a törvénymódosítás?

A tavalyi év egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ügye a csallóközi Nagyszarvához kötődött: a községbe és a környező falvakba beköltözött szlovák szülők iskolát szerettek volna nyitni gyermekeik számára. Kérésük nehezen teljesíthető, hiszen gazdasági szempontból egy új iskola vagy osztály nyitása lehetetlen helyzetbe hozná a község gazdálkodását. Így az önkormányzat az indulatoktól sem mentes május végi ülésén racionális döntést hozott, amikor elutasította a szlovák tannyelvű iskola elindítását.

A szlovák szülőknek később sikerült Peter Pellegrini kormányfőt is a községbe hívni, aki elmondott néhány pozitív mondatot a magyar kisebbség felé, majd ígéretet tett a betelepült szlovák szülőknek, hogy megnyílhat az iskola, sőt ehhez forrásokat is ígért. December 4‑én azután beindult a törvényhozási gépezet: módosították az iskolaüggyel foglalkozó törvény néhány passzusát. Ezt a szlovák szülők egyenesen győzelemként értékelték, mivel úgy ítélték meg, hogy a módosítások értelmében az illetékes járási hivatalok kötelezhetik az adott önkormányzatot egy új iskola megnyitására.

A nagyszarvai helyzetet a kormány a parlament által elfogadott oktatási törvény gyors módosításával kívánta kezelni. Ennek kidolgozásában a Most‑Híd parlamenti frakciója is részt vállalt. Balódi László, a Most‑Híd képviselője úgy véli, nem olyan egyszerű egy iskola megnyitása, ahogy ezt egyesek interpretálják, ugyanis több követelményt is teljesíteni kell ezzel kapcsolatban. A kérdésre, hogy a szlovák szülők miért üdvözölték a törvénymódosítást, ha az iskolát így sem lesz könnyű megnyitni, Balódi lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy a törvényt nem szakemberek értelmezték, ezért is születnek ilyen nyilatkozatok. Egyben hozzátette, a községeket senki sem kötelezheti egy iskola megnyitására.

A törvénymódosítás első része foglalkozik a megfelelő iskolakörzetek létrehozásával. Az egyes pontokból látható, hogy a törvénymódosítás egy az egyben a nagyszarvai igényeket jeleníti meg, ami egyértelműsíti, hogy a törvény a helyi igényeket kívánta kiszolgálni. A törvénymódosítást pedig egy olyan mondat zárja, amely az önkormányzatok eddigi jogait korlátozza a járási oktatási hivatal, tehát a közigazgatás javára. A fentiek tükrében kérdés marad, miért kellett a Most‑Hídnak asszisztálni a törvénymódosításhoz, az iskolakörzetek kialakítását szabályozó rész megváltoztatásához? – véli Pék László.

Január 10‑én a nagyszarvai önkormányzat zárt körű találkozót szervezett a kialakult helyzet értékelésére. A találkozón az önkormányzati képviselők mellett politikusok, oktatási szakemberek vettek részt. László Zoltán, a község polgármestere a találkozót követően lapunknak elmondta, széles körű egyeztetésen elemezték, miként kell értelmezni a törvény vonatkozó módosításait. A polgármester hozzáfűzte, néhány hónapon belül újabb találkozót terveznek, ugyancsak bevonva a szakmai szervezeteket és a felvidéki magyarság érdekképviseletét. 

Mi lehet a megoldás kulcsa?

A szlovák kormány még mindig meghátrált, amikor azt látta, hogy tömegtüntetésen tiltakozunk, vagy petícióval megyünk a minisztériumba, vélekedik Fibi Sándor nyugalmazott pedagógus, oktatásügyi szakember. Más megoldást a problémára nem lát, mint hogy a szlovák városokban is igényeljék a magyar szülők a magyar iskolát. Meggyőződése, hogy Besztercebányán, Zsolnán, Zólyomban is akad néhány magyar család, akiknek ugyanúgy joguk van a magyar iskolához, mint a magyarlakta vidéken a szlovákoknak.

A nagyszarvai és a környező szlovák diákok érdekét valószínűleg jobban szolgálná egy gyűjtőiskola létrehozása olyan közeli településen, ahová a pozsonyiak beáramlása erőteljesebb. Ott, ahol a szlovák nemzetiségű lakosok aránya nagyobb, ahol a már betelepült családok is helyi iskolára várnak, s ahol a színvonalas és igényes iskolai munkához a kedvező feltételek felesleges indulatok és rossz szájíz nélkül, modern formában megteremthetők, és a bejárás megkönnyítését a körzeten belül iskolabusz biztosíthatná, állítja Pék László.

A diáklétszám növekedése ugyanis szükségessé teszi a pozsonyi kiáramlás övezetében, a Felső‑Csallóközben is az oktatási infrastruktúra sürgős fejlesztését. Szükség van egy teljes szervezettségű szlovák iskola létrehozására, állami támogatással vagy pályázati források elnyerésével. Erre azonban a legmegfelelőbbnek tűnő helyszín a szinte egybeépült Úszor és Vörösmajor kataszterében lehetne.

Amennyiben egy ilyen iskola gyors felépítéséig a szülők a szlovák alsó tagozatos iskolára továbbra is igényt tartanak, a bősi és a dunaszerdahelyi helyszínen kívül szóba jöhető megoldások lennének, ha a nagypakai, az úszori vagy a légi szlovák alapiskola kiterjesztené iskolakörzetét a nagyszarvai és a környékbeli szlovák diákok által lakott településekre is. A diákok beutaztatására mindegyik esetben megoldást kell találni.

A játékelmélet évtizedek óta a győztes‑győztes megoldást javasolja a problémák kezelésére. Miért ne élhetnénk ezzel a módszerrel a nagyszarvai helyzet esetében? Hiszen csak a jó szándékon és az anyagi forrásokon múlik! Az utóbbi meglétéről politikusaink már többször nyilatkoztak. Így már csak a jó szándékot kell hozzá kinyilvánítani, véli Pék László. 

A szlovák szülők csakis Nagyszarvát akarják

Információink szerint a nagyszarvai szlovák szülők által alapított polgári társulás levéllel fordult a Nagyszarva közelében fekvő hét település önkormányzatához, támogassák kezdeményezésüket, hogy Nagyszarván nyissanak szlovák tannyelvű alapiskolát.

A szülők a levélben a decemberi törvénymódosításra hivatkoznak, amely értelmezésük szerint a nagyszarvai önkormányzatot kötelezi az iskola megnyitására. A szülők a Nagyszarva környékén fekvő hét településen 109 szlovák gyereket számoltak össze, akik az új iskolát látogathatnák – a településvezetőket a levélben arra kérik, segítsék elő, hogy a diákok Nagyszarvára járjanak.

Az ügyben megkerestük László Zoltánt, Nagyszarva polgármesterét is, aki elmondta, ők nem kaptak ilyen levelet, forduljunk azokhoz az önkormányzatokhoz, akiknek azt címezték. Iván Lajos, Gelle polgármestere arról tájékoztatott, hogy a falubeli szlovák gyermekek a dunaszerdahelyi Jilemnický utcai iskolába járnak, ahhoz az iskolakörzethez tartoznak. Azt viszont elég furcsának tartja, hogy az ide vonatkozó törvényt ilyen gyorsan, gyakorlatilag egyik napról a másikra megváltoztatták. 

A magyar gyerekek járjanak magyar iskolába

Van egy megoldási javaslata is. A somorjai szlovák iskola több mint ezer diákja között nagyon sok a magyar gyermek. A magyar szülőknek magukba kellene szállniuk, és átíratni gyermekeiket a somorjai magyar iskolába, ahol van hely. Ezután már a szlovák iskolában is bőven lenne kapacitás a környékbeli falvakból érkező szlovák gyermekek fogadására.

Földváry Terézia, Sárosfa polgármestere megerősítette, a nagyszarvai szlovák szülők által életre hívott polgári társulás nemrég levélben fordult hozzájuk, de ők enélkül is rendszeresen egyeztetnek a témáról, miután a somorjai szlovák iskola vezetősége közölte velük, hogy a jövőben nem tudja fogadni a környékbeli falvak gyermekeit. A településvezető szerint az érintett községeknek egy közös szlovák iskolában kell gondolkodniuk, mivel külön iskolák fenntartásához nincs elég gyerek. Az meg már a települések döntése lesz, hogy melyik falu tudja az iskola fenntartását felvállalni. Pozsony vonzáskörzetébe tartozó községként tudatosítjuk, hogy a szlovák iskola nyitása szükséges lesz, hisz változik a lakosság nemzetiségi összetétele. Viszont nem lehet fejjel menni a falnak, ezt a kérdést higgadtan kell kezelnünk. Az iskola fenntartásához komoly anyagi fedezetre van szükség, és mindenki, aki belelát az önkormányzatok munkájába, tudja, hogy az államtól kapott fejkvóta erre nem elég, állítja Földváry Terézia.

Tudomásunk szerint Felbár községben megoldódott a probléma, hisz az ottani szlovák gyermekek Bősre járnak iskolába, ahová jó a buszközlekedés. A menetidő nagyjából tíz perc három‑négy megállóval. Nagyszarva irányában viszont nincs megoldva a buszközlekedés. Jelenleg három gyermek utazik naponta a bősi iskolába, nyolcan még a somorjai iskolát látogatják, akik minden valószínűség szerint már ott fejezik be alapiskolai tanulmányaikat. Felmerül a kérdés, hogyan számolhatták hozzá ezeket a gyermekeket is a levél írói a potenciális nagyszarvai szlovák iskola látogatói közé? Olyan felbári szlovák gyermek is akad, akit szülei egyenesen Pozsonyba hordanak iskolába.

Megkerestük a szlovák szülők által alapított polgári társulást, de írásban feltett kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ. A szülőktől azt szerettük volna megtudni, miért nem olyan településen nyitnának iskolát, ahol lényegesen több szlovák él, mint Nagyszarván? Megkérdeztük azt is, miért az önkormányzattól várják a megoldást.

A fentiek fényében talán a kedves olvasó is belátja, hogy a nagyszarvai „iskolaügy” megoldása közel sem lehetetlen, mégpedig úgy, hogy egyik fél érdeke se sérüljön. Éppen csak a párbeszédkészség hiányzik a szlovák szülők részéről, akik az államhatalmat a hátuk mögött érezve, továbbra is a nyomásgyakorlásban hisznek.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/6. számában)

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.