Szent György vértanúra emlékeztek
A garamszentgyörgyi Katolikus Egyházközség ma ünnepi szentmisét tartott Szent György tiszteletére.
„Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi; és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen” – idézte fel a János evangéliumában leírtakat Igor Vaňo atya, aki a szentbeszéd helyett átadta a szót a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán belül működő Történelemtudományi Intézet Újkori Történeti Tanszéke egyetemi docensének, dr. Medgyesy S. Norbertnek, aki a Szent György-kultuszról és a sárkányölő helyi vonatkozásairól is beszélt, de összefoglalta életútját is:
Csak tíz évvel később, 313-ban, a római császár, Nagy Konstantin tette szabaddá a kereszténységet a Római Birodalom területén.“
Az egyetemi docenstől megtudhattuk azt is, hogy a sárkány valószínűleg egy nílusi krokodil lehetett, s pogány területről lévén szó, emberáldozatot ajánlottak fel a „sárkánynak“, míg a sor az ottani király lányára nem került. György ekkor a római császár katonája volt, aki a „sárkány“ torkán lándzsát lenyomva megölte a vadat, majd arra kérte a lakókat, hogy térjenek meg.
Ezekből az időkből maradtak fenn csodatételei, mely szerint három, illetve négy alkalommal is feltámadt az őt ért kegyetlen kínzások után. Végül Diocletianus császár lefejeztette, ezért is tiszteljük vértanúként“ – foglalta össze dr. Medgyesy S. Norbert, aki felidézte a garamszentgyörgyi vonatkozásokat is: „A 13. századtól kezdve egészen 1848-ig Garamszentgyörgynek különleges kiváltsága volt, ugyanis egyházi nemesi szék működött itt. Ezt a kiváltságot összesen hat település kapta meg az egész Kárpát-medencében.“
1326-ban Anjou Károly Róbert Szent György tiszteletére alapította meg az első világi lovagrendet, a Szent György Lovagrendet, később Luxemburgi Zsigmond magyar király ebből hozta létre a Sárkány Lovagrendet, amely leghűségesebb katonáit tömörítette. A történelmi Magyarország területén – Garamszentgyörgyön kívül – 118 település nevében fordul elő Szent György neve; tiszteletére pedig összesen 330 templom épült.
„E szentmise keretében egyrészt lerójuk tiszteletünket mennybéli pártfogónk és védelmezőnk, Szent György vértanúnk előtt, másrészt pedig megáldjuk és megszenteljük a tiszteletére felújított oltárképet és az Isten dicsőségére újonnan elkészített főoltárt, szószéket és misézőasztalt“ – foglalta össze Igor atya a Szent György-templom szentmiséjének ünnepi mozzanatait, melyet – a Magyar Kultúra Lovagjává választott dr. Simek Viktor karnagy vezetésével – a zsérei Zoboralja női énekkar fellépése zárt.
