Rimaszombatban tanácskozik a Református Külügyi Fórum

„A Református Külügyi Fórum a magyar református egyház generális konventjéhez tartozó tagegyházaknak a külügyeseit foglalja egybe. Ez a fórum most első alkalommal ült így össze. Gyakorlatilag ez egy történelmi pillanat, mert ilyen még nem volt, hogy csak a külügyi képviselők találkoznak és egyeztetnek hivatalos keretek között“ – mondta portálunknak Palcsó Attila, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház zsinati külügyi tanácsosa.

„Tavaly Budapesten a Református Egyházak Világszövetségének tanácskozásán a Kárpát-medencében működő református egyházak is képviseltették magukat. Ott fogalmazódott meg, hogy lehetne ezt intézményesíteni, s külön egy ilyen fórumot megszervezni, ahol a mi dolgainkról, a Kárpát-medencei magyar reformátusságnak a dolgairól esik szó, elsősorban a külügyi, külkapcsolati szempontok alapján megvizsgálva. Lényeges, hogy ezekről is tudjunk tárgyalni, egymás munkáját ezen a téren megismerni, esetleg olyan dolgokat megfogalmazni, ami a Generális Konvent felé is segítség lehet a jövőre nézve“ – tette hozzá a külügyi tanácsos.

A fórumot megtisztelte jelenlétével Fazekas László püspök, aki elmondta, hogy üdvözli a kezdeményezést, aztán megtartotta a nyitó áhítatot, majd felvázolta a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) helyzetét és az egyház előtt álló kihívásokat.

Fazekas László beszámolója kezdetén visszanyúlt a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház eredetéig, egészen addig, ahogy a Trianoni döntés után az utódállamokban kellett kialakítani az egyházi kereteket, sőt magukat az új egyházkerületeket is. Szólt a második világháborút követő hontalanság éveiről és a deportálások időszakáról, rámutatva, hogy ezek voltak a református egyház legnehezebb évei Csehszlovákiában.

– fogalmazott Fazekas László. Mindhárom korszakban (Trianon után, a második világháborút követően és most is) jelen volt és van a diszkrimináció – mutatott rá, majd párhuzamot vont a himnusztörvénnyel kapcsolatban, hozzátéve, hogy ebben a tekintetben a helyzet hasonló mint 100 éve.

Ám míg akkor a református oktatókat és intézményeket egzisztenciálisan veszélyeztette a hátrányos megkülönböztetés, ez most olyan formában érezhető, hogy az állam a támogatások terén különbözteti meg a református egyházat (pl. az egyházi iskolák nem meríthetnek EU-s forrásokat).

„Ezek a harcok sok erőt és energiát elvesznek, de amellett Isten sok áldásban is részesít bennünket. A magyar kormány jóvoltából olyan támogatáshoz jutottunk, ami nemcsak a templomok, parókiák, épületek felújításában nyilvánul meg, hanem az emberek lelkében is erősödik az érzés, hogy nem vagyunk egyedül. Nekünk feladatunk van, amit el kell látnunk, ehhez hozzátartozik a belső és külső építkezés is” – mondta Fazekas László püspök.

Az aktuális helyzetet elemezve felvázolta, hogy a református gyülekezet fogyatkozik, egyrészt az elöregedés miatt, másrészt mert nagy a kivándorlás nyugatra és Magyarországra. Mindemellett a teológusok, fiatal lelkészek hiányával is meg kell küzdeni. A pozitívumok között említette, hogy jó az egyház kapcsolatrendszere, s vannak kérdések, amelyben a különböző egyházak vezetői közösen tudnak fellépni. Éppen az ilyen közös látásmód kialakítása szempontjából is fontos ez a fórum – zárta értékelését a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke.

A rimaszombati Csillagház zsinati központ tanácstermében megtartott Református Külügyi Fórumon a Kárpát-medencei magyar református részegyházak többsége képviseltette magát.

Magyarországról Ódor Balázs, a Zsinat Külügyi Irodájának vezetője, valamint munkatársa Erdélyi Diána érkeztek, Antal János a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet, Beszédes Mária református lelkésznő a Vajdaságot, Taracközi Ferenc a Beregszászi Református Egyházközség vezető lelkipásztora és Badó Krisztina titkársági vezető a Kárpátaljai Református Egyházkerületet, míg Molnár Sándor rimaszombati lelkész, Fazekas László püspök és Palcsó Attila külügyi tanácsos, a házigazda szerepében a Felvidéket képviselte. A küldöttek beszámolót tartottak az ökumenikus szervezetek munkájáról, az egyházi és világi aktualitásokról a saját országukat érintően.

– mondta Palcsó Attila hozzátéve, hogy a hétfői nap folyamán minden egyes egyházkerület képviselője beszámolót tartott, kedden pedig a nemzetközi helyzetet, kérdéseket, feladatokat egyeztetik és tárgyalják meg közösen.