Radi Vértanúk Konferencia
A boldoggá avatás annak a kinyilvánítása, hogy az adott személy vagy hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket (az erények hősies gyakorlásán túl azonban szükség van csodára is, amelyet Isten szolgája közbenjárásának tulajdonítanak), vagy életét áldozva tett tanúságot a Krisztusba vetett hite mellett. Mivel maga a vértanúság a hit szempontjából az isteni kegyelem egyértelmű jele, itt a csodatétel fölösleges.A boldoggá avatott személy "boldog" címet és korlátozott tiszteletet nyer. A boldoggá avatottat egy meghatározott területen (ország, vagy szerzetesrend) nyilvánosan tisztelhetik, de ereklyéit nyilvános tiszteletre nem tehetik ki, és templomot nem szentelhetnek a tiszteletére.
Az 1621-ben Kisrozvágyon született Iglódy Illést protestánsnak keresztelték, de felnőtté válásának idején érdeklődését felkeltették a minorita atyák prédikációi, ezért katolizált, és Nyári István gróf szolgálatába szegődött. A gróf halála után, 1639-ben felvették a minorita rend noviciátusába a bodrogközi Radban. Ekkor lett a neve István testvér.
Az Isten- és emberszeretet példaképe lett. 1639.november 6-án Istvánt útban a kolostor jótevőjéhez a kisgéresi erdőben két korábbi ismerőse megkínozta, megalázta, fejére karddal keresztet vágott, majd arra kényszerítette, hogy térjen vissza a protestáns hitre. István ezt egyértelműen elutasította, sőt kínzóit is meg akarta győzni arról, hogy őt kövesség a hitben. Nehéz kínok között Jézus, Mária, segítsetek nekem! fohásszal fogadta a halált abban a hitben, hogy hivatásáért és a katolikus egyházért hal meg. Ő lett a minorita rend első radi vértanúja, mindössze 19 évesen, s ebből hat hónapot élt szerzetesként.
Először a leleszi premontrei konvent kápolnájában temették el, majd 1710 után földi maradványait átszállították Radba, ahol a templom szentélyében, az oltár előtt helyezték végső nyugalomra a később szintén mártírhalált halt társaival együtt.
A radi katolikus plébános, Böőr Roland kezdeményezésére 2009 és 2013 között a plébánia udvarán régészeti feltárások kezdődtek, ekkor kerültek elő a kolostor és a vértanúk maradványai, többek között a kolostori kápolna falai, apró tárgyak és a vértanúk csontjai. Mindezen tényekkel kapcsolatosan rendezték Sátoraljaújhelyben 2018. október 26-án azt a nemzetközi konferenciát, amelyet a városháza dísztermében olyan világi és egyházi méltóságok jelenlétében tartottak, mint Zinner Tibor, Zombori István történész, Molnár Antal, az MTA főmunkatársa, az ELTE docense, Dr. Ternyák Csaba egri érsek, Pásztor Zoltán érseki helynök Kassáról, Somorjai Ádám OSB vatikáni levéltáros. A konferenciát megtisztelte jelenlétével a vendéglátó, Szamosvölgyi Péter Sátoraljaújhely Város polgármestere is.
A konferencia résztvevőit elsőként Zombori István történész köszöntette, aki elmondta: 2018-ban a világ legüldözöttebb vallása a kereszténység, ám nemcsak a muzulmán vallás fenyegeti, hanem a liberalizmus eszméje is. Vigyázzunk értékeinkre, próbáljuk azokat megmenteni! –hangsúlyozta.
Őutána a fogadó város polgármestere kért szót, aki abbéli örömét fejezte ki, hogy olyan termet tudott a konferencia rendelkezésére bocsátani, ahol anno Andrássy Gyula és Kossuth Lajos politikai karrierje is elindult.
Az első előadó, Molnár Antal a XVI. És XVII. század fordulójának évtizedeit mutatta be vallási szempontból, azt, hogyan követte a reformációt az ellenreformáció, illetve mely országrészekben épp melyik vallás volt az erősebb, és miért?
Ezután Böőr Roland atya felolvasta Jozef Sukeníknek, az Iglódy-kutatások vezetőjének írását a vértanúról, ezt követően pedig Balogh Árpád régésztechnikus tartott vetítőképes-előadást a feltárásokról. Megtudhattuk például, hogy összesen 950 köbméter földet mozgattak meg az ásatásokkor. A csontok egyértelművé tették azt, hogy a kolostor lakói erőszakos halált haltak. Hogy az áldozatok viszonylag sekély sírokban lettek eltemetve, annak a magas talajvíz volt az oka.
Somorjai Ádám egyháztörténeti szempontból a következő megállapításokat tartotta fontosnak:
2019 november 6-án – a gyilkosság évfordulóján– ünnepélyes keretek között kívánják végső nyughelyére helyezni a kiásott földi maradványokat. Jó esélye van annak, hogy ahol a 150 évnyi megszállás idején nem jártak a törökök, ott még sok hasonló értéket rejt a föld.
Végül Pásztor Zoltán azzal zárta a konferenciát, hogy 2019-ben a vértanúk napján, szeptember 8-án Kassára látogat majd Erdő Péter bíboros, és a premontrei templomban celebrál ünnepi misét. A vértanúk olyan utat tapostak ki számunkra, amelyen haladva eljuthatunk Jézushoz. Végül bejelentette: A témával kapcsolatban a következő konferenciára szlovák nyelven kerül sor Tőketerebesen 2019 márciusában.
Jelenleg az Iglodyanum nevű látogatóközpont és zarándokház tervezése zajlik, amely Iglódy Illés István radi minorita vértanú tanúságtételének felmutatását és terjesztését vállalja fel.
