A Mátyusföldön ülésezett a Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület
A mátyusföldi Alsószeliben ülésezett a Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület (METT) május 24-25 között. Az együvé tartozás jegyében megtartott konferencia lehetőséget adott arra, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház külhoni magyar egyházakkal, az azokat képviselő lelkészekkel egyeztessen és átvegyék a külhoni magyar evangélikus gyülekezeteket érintő problémákat, valamint beszéljenek a további együttműködési lehetőségekről is.
A Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület egyeztető fórumának levezető elnöke Nagy Olivér, az Alsószeli Evangélikus Egyházközség lelkésze volt. A találkozón részt vett a Magyarországi Evangélikus Egyház teljes püspöki kara és az egyházvezetés része, Adorjáni Dezső Zoltán, erdélyi evangélikus püspök, valamint hét ország magyar szolgálattevői. A történelem folyamán ennyi püspök még sohasem volt egyszerre Alsószeliben.
A pénteken kezdődött tanácskozást Nagy Olivér nyitotta meg.
A lelkész hangsúlyozta, a Felvidéken élő magyar ajkú evangélikus gyülekezetek erősen ragaszkodnak anyanyelvük megtartásához, érzik a Kárpát-medencei és határon túli magyar egyház gyülekezetének imádságát, és hálásak a támogatásért a megmaradásért vívott harcban.
Ezt követően Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspökének áhítata és Adorjáni Dezső Zoltán, erdélyi evangélikus püspök köszöntője következett. Az alkalmat Kaszmán Saróka Liliána műsora színesítette.
Jelenleg 28 településen hangzik el, vagy van igény magyar nyelvű igehirdetésre. Egyes gyülekezetekbe átjárnak a lelkészek Magyarországról, míg máshová kiköltöznek, egyedül Alsószelinek van magyar nemzetiségű, a Felvidékről származó lelkésze.
A pár ezres felvidéki közösség lelki gondozása gyakran akadályokba ütközik. Remélhetőleg a Szlovákiai Evangélikus Egyházba a közelmúltban beiktatott új püspöki kar keresztényi szeretettel átértékeli a szlovák fél eddigiekben tanúsított magatartását.
Az áhítatot megelőzően portálunk megkérdezte Fabiny Tamást, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökét arról, miben tudja támogatni a Magyar Evangélikus Egyház a külhoni magyar egyházait és miben látja azok legfőbb, mindennapos gondjait. Az elnök-püspök elmondta, minden korban próbáltak a maguk eszközeivel segíteni, már a rendszerváltás előtt is, amikor még sokkal nehezebb volt a segítségnyújtás, és szinte illegálisan kellett még a magyar irodalmat is szállítani. Érezték, hogy a hivatalos szlovák egyházvezetés nagyon vissza akarja szorítani a magyar nyelvű lelki gondozást. A felvidéki magyar evangélikusok területileg a szlovák egyházhoz tartoznak, miközben mindig az lett volna a kívánatos, hogy magyar többségű gyülekezetekbe magyar lelkészt küldjön az egyházvezetés.
– beszélt munkájukról Fabiny Tamás.
A Magyarországi Evangélikus Egyház és a Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház között végül 2012-ben íródott alá a szerződés Komáromban. A szerződés célul tűzte ki, hogy a két egyház közös missziós rendezvényeket szervezzen, részt vegyenek egymás ünnepségein, illetve a szlovákiai és a magyarországi egyházak közös istentiszteleteken találkoznak egymással. Támogatja az egyházi levéltárak és könyvtárak közötti tapasztalatcserét, szorgalmazza a középiskolai oktatási intézmények, valamint a teológiák közötti cserekapcsolatok kiépítését. Az elnök-püspök kiemelte, a hivatalos kapcsolat mellett egyfajta mozgalmi kapcsolatra is szükség van, és ezért igyekeznek szolgálattevő lelkészeket átküldeni Magyarországról a Felvidékre, amely jelenség főleg a keleti régiókra jellemző.
A Felvidéken nagyon is lenne igény magyar ajkú evangélikus lelkészekre. Fabiny püspök szerint ebben a kérdésben a kezdetekhez kellene visszatérni, és találni olyan magyar nemzetiségű növendékeket, akik a pozsonyi teológiára jelentkeznek és a hivatalos szlovák képzésben részesülve lelkészek akarnak lenni, s utána jelentkezzenek püspöküknél, hogy ők Szlovákiában magyar nyelvű szolgálatot akarnak végezni.
„Ezért nagyon fontos, hogy legyen a magyar gyülekezetekben szisztematikus gyerek- és ifjúsági munka, konfirmációs képzés, hiszen ez jelenti majd az utánpótlást” – mondta az elnök-püspök. Hozzátette, a középnemzedék világszerte hiányzik, nehezen szólíthatók meg, de hisz abban, hogy vannak olyan módszerek, amelyekkel a fiatal nemzedéket is el lehet érni, ilyenek például a szabadegyetemi előadások, vagy kulturális eszközök. Magyarországon vannak olyan szabadegyetemi programok, amelyeket megpróbálnak a külhoni egyházakhoz is közvetíteni adott esetbe.
Adorjáni Dezső Zoltán, erdélyi evangélikus püspök beszélt portálunknak a közel harmincezer lelket számláló, kilencven százalékban magyar ajkú híveket tömörítő Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház mindennapi örömeiről és gondjairól. A második világháború után szlovák gyülekezetek is csatlakoztak hozzájuk, ezek egészen a háborúig a bányai-tiszai egyházkerület gyülekezeti voltak. A püspök elmondta, a mai világban eleve probléma az, ha egy kisebbségi egyház kettős kisebbség.
Hangsúlyozta, az etnikai kisebbségi létet nem kell a felvidéki magyaroknak bemutatni, szerinte az erdélyi és a felvidéki magyar evangélikusok is hasonló jelenségekkel küszködnek, nyilván sajátos nemzeti karakterek között. Romániában például vörös posztónak számít a magyar területek autonómiájának kérdése.
„Ebben a kisebbségi létben nagyon érdekes módon talál egymásra a magyar, a szlovák és a német. Nem azt mondom, hogy teljesen azonosan vagyunk megítélve, meg azonosak a gondjaink, de sok a hasonlóság, és hasonlóképpen ítéljük meg a helyzetet, van közöttünk szolidaritás, és sokkal kevésbé szembenállás. Szlovák híveim és köztünk magyarok közt nincs semmiféle nemzeti antagonizmus, még a történelmet is úgy próbáljuk kezelni, mint egy megtörtént tényt, amely nem kell, hogy a mában feszültséget okozzon. Itt a jelen és ott a jövő, együtt kell lépdelnünk a kisebbségi létben” – magyarázta Adorjáni Dezső Zoltán.
A METT Prőhle Gergely országos felügyelővel és Krámer György országos iroda-igazgatóval kiegészülő szombati ülésén Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos tartott előadást a magyar állam külhoni magyarságot érintő eredményeiről és jövőbeni terveiről, különös tekintettel az egyházakra. Az ülést követően a miniszteri biztos látogatást tett a helyi evangélikus templomban, majd megtekintette a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásából felújított gyülekezeti házat, valamint szintén az államtitkárság támogatásából felújított első világháborús emlékművet.
