A Mátyusföldön ülésezett a Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület

Horváth Szomolai Andrea 2019. május 26., 19:55

A mátyusföldi Alsószeliben ülésezett a Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület (METT) május 24-25 között. Az együvé tartozás jegyében megtartott konferencia lehetőséget adott arra, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház külhoni magyar egyházakkal, az azokat képviselő lelkészekkel egyeztessen és átvegyék a külhoni magyar evangélikus gyülekezeteket érintő problémákat, valamint beszéljenek a további együttműködési lehetőségekről is.

Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság

A Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület egyeztető fórumának levezető elnöke Nagy Olivér, az Alsószeli Evangélikus Egyházközség lelkésze volt. A találkozón részt vett a Magyarországi Evangélikus Egyház teljes püspöki kara és az egyházvezetés része, Adorjáni Dezső Zoltán, erdélyi evangélikus püspök, valamint hét ország magyar szolgálattevői. A történelem folyamán ennyi püspök még sohasem volt egyszerre Alsószeliben.

A pénteken kezdődött tanácskozást Nagy Olivér nyitotta meg.

Képgalériánk:
Fotó: Horváth Szomolai Andrea

A lelkész hangsúlyozta, a Felvidéken élő magyar ajkú evangélikus gyülekezetek erősen ragaszkodnak anyanyelvük megtartásához, érzik a Kárpát-medencei és határon túli magyar egyház gyülekezetének imádságát, és hálásak a támogatásért a megmaradásért vívott harcban.

Ezt követően  Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspökének áhítata és  Adorjáni Dezső Zoltán, erdélyi evangélikus püspök köszöntője következett. Az alkalmat Kaszmán Saróka Liliána műsora színesítette. 

A felvidéki evangélikus közösség lelki gondozása akadályokba ütközik

Jelenleg 28 településen hangzik el, vagy van igény magyar nyelvű igehirdetésre. Egyes gyülekezetekbe átjárnak a lelkészek Magyarországról, míg máshová kiköltöznek, egyedül Alsószelinek van magyar nemzetiségű, a Felvidékről származó lelkésze.

A pár ezres felvidéki közösség lelki gondozása gyakran akadályokba ütközik. Remélhetőleg a Szlovákiai Evangélikus Egyházba a közelmúltban beiktatott új püspöki kar keresztényi szeretettel átértékeli a szlovák fél eddigiekben tanúsított magatartását.

Az áhítatot megelőzően portálunk megkérdezte  Fabiny Tamást, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökét arról, miben tudja támogatni a Magyar Evangélikus Egyház a külhoni magyar egyházait és miben látja azok legfőbb, mindennapos gondjait. Az elnök-püspök elmondta, minden korban próbáltak a maguk eszközeivel segíteni, már a rendszerváltás előtt is, amikor még sokkal nehezebb volt a segítségnyújtás, és szinte illegálisan kellett még a magyar irodalmat is szállítani. Érezték, hogy a hivatalos szlovák egyházvezetés nagyon vissza akarja szorítani a magyar nyelvű lelki gondozást. A felvidéki magyar evangélikusok területileg a szlovák egyházhoz tartoznak, miközben mindig az lett volna a kívánatos, hogy magyar többségű gyülekezetekbe magyar lelkészt küldjön az egyházvezetés.

„Sajnos ez nem történt meg, sőt sokszor tudatosan csak szlovákul tudó lelkészt küldtek a magyar többségű gyülekezetekbe is, ezáltal sikerült az elsorvasztást elérni. A rendszerváltást követően reményünk volt, hogy ez megváltozik, sokszor csalatkoznunk kellett, de nem adtuk fel. Próbáltuk fenntartani a hivatalos csatornákat is, és szorgalmaztuk, hogy a két egyház között legyen egy testvéregyházi szerződés”

– beszélt munkájukról Fabiny Tamás.

Előtérben:Fabiny Tamás Fotó: Horváth Szomolai Andrea

A Magyarországi Evangélikus Egyház és a Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház között végül 2012-ben íródott alá a szerződés Komáromban. A szerződés célul tűzte ki, hogy a két egyház közös missziós rendezvényeket szervezzen, részt vegyenek egymás ünnepségein, illetve a szlovákiai és a magyarországi egyházak közös istentiszteleteken találkoznak egymással. Támogatja az egyházi levéltárak és könyvtárak közötti tapasztalatcserét, szorgalmazza a középiskolai oktatási intézmények, valamint a teológiák közötti cserekapcsolatok kiépítését. Az elnök-püspök kiemelte, a hivatalos kapcsolat mellett egyfajta mozgalmi kapcsolatra is szükség van, és ezért igyekeznek szolgálattevő lelkészeket átküldeni Magyarországról a Felvidékre, amely jelenség főleg a keleti régiókra jellemző.

Hivatások kellenek

A Felvidéken nagyon is lenne igény magyar ajkú evangélikus lelkészekre. Fabiny püspök szerint ebben a kérdésben a kezdetekhez kellene visszatérni, és találni olyan magyar nemzetiségű növendékeket, akik a pozsonyi teológiára jelentkeznek és a hivatalos szlovák képzésben részesülve lelkészek akarnak lenni, s utána jelentkezzenek püspöküknél, hogy ők Szlovákiában magyar nyelvű szolgálatot akarnak végezni.

Fotó: Horváth Szomolai Andrea

„Ezért nagyon fontos, hogy legyen a magyar gyülekezetekben szisztematikus gyerek- és ifjúsági munka, konfirmációs képzés, hiszen ez jelenti majd az utánpótlást” – mondta az elnök-püspök. Hozzátette, a középnemzedék világszerte hiányzik, nehezen szólíthatók meg, de hisz abban, hogy vannak olyan módszerek, amelyekkel a fiatal nemzedéket is el lehet érni, ilyenek például a szabadegyetemi előadások, vagy kulturális eszközök. Magyarországon vannak olyan szabadegyetemi programok, amelyeket megpróbálnak a külhoni egyházakhoz is közvetíteni adott esetbe.

Ha egy kisebbségi egyház kettős kisebbség...

Adorjáni Dezső Zoltán, erdélyi evangélikus püspök beszélt portálunknak a közel harmincezer lelket számláló, kilencven százalékban magyar ajkú híveket tömörítő Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház mindennapi örömeiről és gondjairól. A második világháború után szlovák gyülekezetek is csatlakoztak hozzájuk, ezek egészen a háborúig a bányai-tiszai egyházkerület gyülekezeti voltak. A püspök elmondta, a mai világban eleve probléma az, ha egy kisebbségi egyház kettős kisebbség.

Hangsúlyozta, az etnikai kisebbségi létet nem kell a felvidéki magyaroknak bemutatni, szerinte az erdélyi és a felvidéki magyar evangélikusok is hasonló jelenségekkel küszködnek, nyilván sajátos nemzeti karakterek között. Romániában például vörös posztónak számít a magyar területek autonómiájának kérdése.

Adorjáni Dezső Zoltán Fotó: Horváth Szomolai Andrea

„Ebben a kisebbségi létben nagyon érdekes módon talál egymásra a magyar, a szlovák és a német. Nem azt mondom, hogy teljesen azonosan vagyunk megítélve, meg azonosak a gondjaink, de sok a hasonlóság, és hasonlóképpen ítéljük meg a helyzetet, van közöttünk szolidaritás, és sokkal kevésbé szembenállás. Szlovák híveim és köztünk magyarok közt nincs semmiféle nemzeti antagonizmus, még a történelmet is úgy próbáljuk kezelni, mint egy megtörtént tényt, amely nem kell, hogy a mában feszültséget okozzon. Itt a jelen és ott a jövő, együtt kell lépdelnünk a kisebbségi létben” – magyarázta Adorjáni Dezső Zoltán.

Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság

A METT  Prőhle Gergely országos felügyelővel és Krámer György országos iroda-igazgatóval kiegészülő szombati ülésén Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos tartott előadást a magyar állam külhoni magyarságot érintő eredményeiről és jövőbeni terveiről, különös tekintettel az egyházakra. Az ülést követően a miniszteri biztos látogatást tett a helyi evangélikus templomban, majd megtekintette a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásából felújított gyülekezeti házat, valamint szintén az államtitkárság támogatásából felújított első világháborús emlékművet.

0 HOZZÁSZÓLÁS