Hiányoznak a magyar logopédusok a Felvidéken
A tizenöt-húsz éves adatokhoz képest szinte megkétszereződött a beszédhibás óvodáskorú gyermekek száma, akik logopédiai kezelésre szorulnak. Magyar anyanyelvű logopédust találni Felvidék-szerte problémát jelent. A szakemberek túlterheltek, a szülők türelmetlenek, a gyermekkori beszédhibák így gyakran még az általános iskola felső tagozatán is előfordulnak.
A Felvidéken a logopédiai kivizsgálások és kezelések nagyjából a rendszerváltás óta okoznak problémát, már akkor is ritkaságszámba ment a magyar anyanyelvű beszédfejlesztő szakember. Magyar gyermekként elsős-másodikos koromban személyesen is megéltem pár logopédiai kezelést egy szlovák szakemberrel, aki bár kedves és igyekvő volt, nem tudta megérteni, miért nem tudom neki elmondani, hogyan durrognak a puskáikkal a szlovák fiúk. Az r betű helyes kiejtését végül édesanyám tanította meg a logopédus tanácsai és Montágh Imre Mondd ki szépen! könyve alapján.
A helyzet mára sem változott sokat, továbbra is problémát jelent a Felvidéken olyan logopédust találni, aki magyar nyelven tud szólni a kis pácienshez, illetve el tudja végezni a magyar nyelvi fejlesztést. A magyar nyelven (is) praktizáló logopédusok túlterheltek, a páciensek beszédfejlesztésén kívül az óvodák látogatását is végzik, ahol játékos gyakorlatok során kiszűrik azokat a gyermekeket, akiknek javasolt a logopédiai fejlesztés.
Az óvodapedagógusok szerint egyre több a beszédhibás gyermek, sokan még nem is beszélnek hároméves korukra. Andrikovics Tünde, a felsőszeli magyar óvoda vezetője elmondta, hogy az óvónők szívesen foglalkoznának a gyerekekkel, de ha egyedül vannak több mint húsz kicsivel, szinte lehetetlen egy gyermekre fókuszálni beszédfejlesztés szempontjából. A megfelelő eszközeik, lehetőségeik és terük sincs meg arra, hogy individuálisan foglalkozzanak a beszédfejlesztéssel, annak ellenére, hogy a járás egyetlen magyar logopédusa bőven ellátja őket játékos feladatokkal. Az igazgató szerint annyit tudnak tenni, hogy a reggeli játékba és gyakorlásba beépítik az artikulációs feladatokat és nyelvi játékokat. Hovorka Tünde, a felsőszeli magyar óvoda nagycsoportos gyerekeinek osztályfőnöke hozzátette, az elmúlt években egyre nő a beszédhibás gyermekek száma. A járásban praktizáló egyetlen magyar logopédus pedig érthető módon inkább az iskoláskorú gyerekekre fókuszál. Az óvodapedagógusok szerint nemcsak a magyar anyanyelvű logopédus hiányzik az oktató-nevelő munkát segítő szakemberek sorából, hanem a magyar nyelven beszélő gyermekpszichológus is.
A Galántai járásban magyar anyanyelvű és magyar nyelven is praktizáló logopédusként Dobossy Andreát kereshetik fel a szülők, ha gyermeküknél beszédhibát észlelnek. A galántai kórházban 2007 óta magánpraxist folytató logopédus többek közt a magyar óvodákat is látogatja, és játékos feladatok során figyeli meg a négyéves kor feletti gyerekek beszédkészségét. A logopédus többnyire a tanév kezdetén látogat el az óvodákba. A gyerekekkel egyenként is dolgozik, és amennyiben beszédhibát vagy problémát észlel, levélben kéri a szülőt, hogy előre megadott időpontban keressék fel a rendelőjében további vizsgálatok és fejlesztés céljából. A szülőnek a logopédusi kivizsgáláshoz beutalót kell kérnie a gyermek háziorvosától.
Dobossy Andrea, a galántai kórházban lévő rendelőjében tett látogatásunk során megerősítette, valóban nagyon kevés a logopédus. A Galántai járásban ő az egyedüli magyar anyanyelvű és magyar nyelven is fejlesztő szakember, a szintén Nagyszombat megyéhez tartozó Dunaszerdahelyen pedig mindössze két magyar logopédus kollégája van, a harmadik pedig az afáziákkal foglalkozik.
– Olyan sok a dolgom és annyi kis páciensem van, hogy nem tudom őket úgy fejleszteni, ahogyan a szívem diktálja. Legszívesebben mindegyikükkel órákig foglalkoznék, és sokkal gyakrabban kellene őket ülésre hívni. Előfordul azonban, hogy csak két hónapos időközökben tudok időpontot adni. Így legfeljebb fél órát tudok foglalkozni egy-egy kis pácienssel. Ez az idő leginkább arra elég, hogy a gyermek minimális mennyiséget gyakoroljon, és a szakember elmagyarázza, megmutassa a szülőnek, hogyan kell gyakorolni otthon a helyes kiejtést.
Dobossy Andrea szerint a szakemberhiányt az is okozza, hogy a szlovákiai logopédusképzésre nagyon kevés jelentkezőt vesznek fel. Maga a rendkívül összetett és nehéz felvételi vizsga is sok jelentkező képességeit meghaladja. Szlovákiában kizárólag a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának logopédiai tanszékén folyik akkreditált, 3 + 2 éves logopédusi képzés. A jelentkezőknek írásbeli felvételi vizsgát kell tenniük biológiából és általános műveltségből. A nyelvészeti tehetségvizsgán kívül pedig vizsgálják a jelentkezők nyelv- és kommunikációs érzékét is, de angol vagy német nyelvből is fordítaniuk kell.
A szakértők szerint a tipikusan fejlődő kisgyerekek a kommunikáció, a beszédtanulás során leginkább a beszélő szájára, arcára, felsőtestére koncentrálnak. Ezeknek a vizuális jeleknek fontos szerepük van a kommunikációs következtetések megszületésében. Ha ezek a megerősítő vizuális, nonverbális jelek hiányoznak, akkor nagyobb az esély a kommunikációs zavarok keletkezésére.
A legfrissebb logopédiai kutatások szerint napjainkban a négy-öt éves, óvodáskorú gyermekek negyven százaléka nem beszél helyesen. A gyermekek általában több hanghibával küszködnek, jellemző a zárt beszéd, a pöszeség vagy a raccsolás. Talán a logopédus véleményén túl is megállapíthatjuk: a gyermekek beszédhibájának leggyakoribb oka, hogy sok családban elhanyagolják a gyerekekkel való beszélgetést.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/8. számában)
