Szili Katalin: a magyar baloldal válságának kezdete a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz kötődik
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, aki a rendszerváltástól 2010-ig politizált az MSZP színeiben, a Nézőpont Intézet a témában rendezett szerdai budapesti konferenciáján arról beszélt, hogy azért hagyta ott "a baloldalinak nevezett" szocialista pártot, mert az "nem tudott akkor sem baloldali lenni, amikor ezt kormányzó pártként megtehette volna".
A baloldalnak voltak strukturális problémái, de szerinte a válság kezdete a kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz köthető. Ekkor a hitelvesztés, a hitelesség kérdése vetődött fel, és ezzel elkezdődött a baloldal mélyrepülése - mondta.
Szili Katalin szerint "az az önmagát baloldalinak nevező konglomerátum, amely 12 éven keresztül kormányzott, gyakorlatilag mindig is a tőke pártján állt, és kevésbé a munkavállalók, illetőleg (...) a szociálisan leszakadók pártján".
Kitért arra is, hogy szerinte a mai magyar baloldal nem teljesen pontosan körülírható és meghatározható politikai erő, és ez is egy problémája, azaz: nem képez egy koherens egységet, egymásnak ellentmondó ideológiák találhatóak benne, valamint alapvetően mindig is egy neoliberális gazdaságpolitikát folytatott.
A kormánypártoknak van egy koherens világképe, addig az ettől különálló erők abból vezetik le a saját identitásukat, magatartásukat, hogy csak mindenben ellent mondanak a kormányzóknak - mondta Szili Katalin.
A miniszterelnöki megbízott szerint a baloldalnak kellene "egy korszerű nemzeti identitás", szükség lenne arra, hogy egy ökológiai érzékenységet is tanúsító társadalompolitikát képviseljen, valamint vissza kellene térnie a baloldali értékekhez.
Ugyanakkor megjegyezte, nem lát ma olyan politikai erőt, amelyre az lehetne mondani, hogy igazából baloldali. Ezzel szembe kellene nézni és a belső vitákat erről le kellene folytatni - tette hozzá Szili Katalin.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a magyar baloldal válságának okairól szólva arról beszélt, hogy a baloldal mindkét pártja, az MSZP és a DK sem tudta tisztázni azt, hogy mi a nemzeti érdek, nem tudta a globalizációhoz való viszonyát sem képviselni, valamint a migráció kérdésében is "problémákkal" küzdenek.
A támogatottságukról szólva elmondta, hogy 2014-ben a közös baloldali lista a 2010-es eredményekhez képest jobban szerepelt, a választók több mint negyedét sikerült akkor megszólítaniuk, de a legutóbbi, 2018-as választáson a baloldal támogatottsága nem érte el a 18 százalékot.
Galló Béla politikai elemző azt mondta, hogy az MSZP történelmi felelőssége, hogy a megalakulásától kezdve a "neoliberális mantrát fújták és fújják azóta is". Rámutatott arra is, hogy van egy baloldali európai "lejtmenet", a magyar helyzet nem egyedüli és nem speciális.
A Nézőpont Intézet A baloldal válsága Közép-Európában címmel tartott konferenciát.
