Szijjártó: Ukrajna újabb csapást készít elő a nemzeti kisebbségekkel szemben
Ukrajnában "példátlanul aljas és előre megtervezett" módon lépnek fel a nemzeti kisebbségekkel szemben, az ukrán elnök a parlamenttel együtt lépésről lépésre veszi el a nemzeti kisebbségek szerzett jogait, miközben egy nemzetközi hazugságkampányban magukat a geopolitika áldozatának állítják be, és a nemzetközi jog betartóinak tüntetik fel - hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján.
A miniszter felidézte: a kisebbségi jogokra az "első csapás" az oktatási törvény volt, amelyben jelentősen korlátozták a nemzeti kisebbségek jogait a saját nyelvük tanulásában. A nemzetközi nyomás ellenére a mai napig nem kezdett erről egyeztetést Ukrajna a magyar nemzeti közösséggel.
A "második csapásnak" a nyelvtörvény alkotmányellenessé minősítését nevezte. Jelenleg három új nyelvtörvény-javaslat van az ukrán parlament előtt, "egyik rosszabb a másiknál".
Példaként említette, hogy jelenleg 10 százalékos aránynál lehet használni a nemzetiségi nyelvet, ezt 33 százalékra emelnék, ami drámaian korlátozná a nemzeti kisebbségek jogait.
A "harmadik csapás" a miniszter szerint az, hogy az ukrán elnök sürgősséggel kezdeményezte a kettős állampolgárság szankcionálásáról szóló törvény elfogadását.
Szijjártó Péter azt mondta: miközben Ukrajna a NATO-ba igyekszik, azt akarják elérni, hogy ha valaki egy másik NATO-ország állampolgára is, akkor attól vegyék el az ukrán állampolgárságot, mert a kettős állampolgárok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
- jelentette ki a miniszter.
Szólt arról is, hogy miközben Ukrajna a területi integritása megőrzése érdekében keleten harcban áll, 800-1000 katonát telepítenek az ország nyugati részébe, amely három NATO-tagországgal határos, miközben - mondta - egy NATO-tagország sem jelent nemzetbiztonsági kockázatot Ukrajnára.
A miniszter kiemelte: Magyarország támogatta Ukrajna vízumliberalizációját, az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodást, és gázt adtak az országnak, amikor szüksége volt rá.
Magyarországra komoly nemzetközi nyomás nehezedik, hogy oldja fel a NATO és Ukrajna közeledését akadályozó vétóját, és ezt a nemzetközi nyomást Magyarország igazságtalannak és méltánytalannak érzi, mivel az ukrán fél a felelős a kialakult helyzetért.
Magyarország nem enged a nemzetközi nyomásnak, hogy áldozza fel a kárpátaljai magyarság jogait a geopolitikai érdekek oltárán
- mondta a külügyminiszter.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország mindaddig fenntartja Ukrajna NATO-csatlakozásának vétóját, amíg nem állítják helyre a nemzeti kisebbségek korábbi jogait. Ha Magyarország engedne a nyomásnak és "elengedné" a vétót, eszköztelenné válna a kárpátaljai magyarok jogainak megvédésében.
A magyar diplomácia vezetője kitért arra, hogy a vétó feloldását Ukrajna érhetné el, ha visszaadná a Kárpátalján élő magyarok szerzett jogait. Megjegyezte azt is, pénteken Brüsszelben a külügyminiszterek találkozóján is el fogja ezt mondani.
A Financial Times értesülésére reagálva, amely szerint a jövőben az uniós források folyósítását uniós alapértékek betartásához kötnék, a miniszter közölte: veszélyes humanitárius adományként beállítani a kohéziós forrásokat és újabb feltételeket szabni a lehívásukhoz.
Kijelentette:
hazugság, hogy a fejlesztési források humanitárius adományként járnának a közép-európai országoknak, mivel azokat az európai szerződések szabályozzák.
Hozzátette: a közép-európai országok teljesítették a szerződésben vállalt kötelezettségüket, megnyitották a gazdaságaikat a nyugat-európai országok előtt és a nyugat-európai vállalatok "óriási profitokat realizáltak" ezeken a piacokon. A szerződés szerint ugyanakkor a közép-európai országok jogosulttá váltak a fejlesztési forrásokra.
Az európai értékekkel és szerződésekkel ellentétes lenne pluszkötelezettségek előírása - jegyezte meg Szijjártó Péter. Hozzátette, "semmilyen módon nem indokolt olyan szubjektív feltételek beiktatása, amelyek a tárgyilagosság mindenfajta megjelenését mellőzik".
