Felvidéki magyarság: öregszünk és fogyunk
Aktuális népesedési kérdéseket boncolgató konferenciát szerveztek a hétvégén Dunaszerdahelyen. A rendezvény három szervezet, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége, a Felvidéki Magyar Ifjúságért Társulás és a Szövetség a Közös Célokért együttműködéséből jött létre.
Az eseményen elsőként Duray Miklós mondott köszöntőt. Szakmai konferenciához kissé rendhagyó módon azzal nyitotta beszédét, hogy az elméletek helyett a gyakorlati életet tartsuk szem előtt. Mint mondta, sem a családot, sem a társadalmat nem lehet csupán elméletekkel egyben tartani. Egy személyes pozitív példát is említett: mikor édesapa lett az USA-ban, megkérdezték tőle, megjelenhet-e a helyi újságban. Gyanútlanul igent mondott, s másnaptól korábban teljesen idegen emberek sorban ajánlották fel családja számára a segítséget. Egyik pillanatról a másikra egy egész kapcsolatrendszer alakult ki körülöttük. Mint mondta, ez sajnos nálunk nem működik, társadalmunk szétesőben, amelyben túl nagy hangsúlyt kap a pénz.
További köszöntőt mondott Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségétől, akitől megtudtuk, hogy ezt a konferenciát egy sorozat elindítójának szánják, szeretnének a jövőben minél több régióba eljutni. Rövid üdvözlésében Dr. Beneda Attila család- és ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte, fontos, hogy ne csak minisztériumi szinten szülessen meg az akarat, majd ezekből később a jogszabályok, hisz a civil társadalom kezdeményezései mindig közelebb állnak a valósághoz.
A tudományos előadások sorát a temesvári származású Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kezdte. Elmondta, a magyar nemzetpolitika célja, hogy megerősödjenek a külhoni közösségek. Ezt közösen kell megvalósítani, hiszen elképzelhetetlen az, hogy a magyar állam törekvései szembemenjenek a külhoni szervezetek akaratával. A felvidéki magyarság célja ugyanúgy a reprodukció, mint minden kisebbségé, s minden többségé szerte Európában. Ez a természetes magatartás, ha egy közösség életben akar maradni, hiába szeretnék ezt egyesek tőlünk eltagadni.
Gyurgyík László, az ismert felvidéki szociológus előadásának témája a szlovákiai magyarság demográfiai változása volt. Vicces felütéssel kezdve elhangzott az ismert idézet, „csak abban a statisztikában hiszek, amit én hamisítok”. Sajnos az előadáson elhangzott adatok viszont inkább aggodalomra adtak okot. A mai Szlovákia területén 1910-ben még egy egybefüggő magyar tömb mutatható ki, ez az évtizedek folyamán folyamatosan oszladozott. Ennek eredménye, hogy 1991-re tulajdonképpen 3 területre oszlott szét a felvidéki magyar lakosság, amely jellemzően falvakban és kisvárosokban él, s ma már minden negyedik felvidéki magyar lakik olyan településen, ahol a szlovákok alkotnak többséget.
Az elöregedés problémája egyre súlyosabb, jelenleg 42 év a felvidéki magyarok átlagéletkora, míg a szlovákoké 38. Talán a legfontosabb mozzanat volt a sok statisztikai adat áttekintése közben, hogy
a 90-es évek közepe óta Szlovákiában már több magyar hal meg, mint születik. Míg az 50-es években egy felvidéki magyar anya átlagban 3 gyermeket szült, ez az érték mára 1,45-re csökkent.
További keserű adat, hogy 10 vegyes házasságból származó ember közül csupán 2 vallja magát magyarnak. A három év múlva esedékes népszámláláson várhatóan 40.000 fővel kevesebb magyart mérnek majd Szlovákiában.
Vita Emese, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa egy új, még folyamatban lévő kutatás részeredményeit ismertette, amiben a külhoni magyarok demográfiai helyzetéről szeretnének képet kapni, elsősorban a családalapításról, házasságról, gyerekvállalásról. Több régióban folyik a kutatás, Felvidéken 500 személyes mintával dolgoznak.
Lampl Zsuzsanna, a Fórum Intézet munkatársa a hosszabb ideje tartó fogyás okairól, ezen belül kiemelten az asszimiláció okairól beszélt. E folyamat során egy felvidéki magyar először hasonlítani akar a szlováksághoz, majd végül ő maga is szlovák lesz, azaz megváltozik a nemzeti identitása. Egy friss felmérés szerint a felvidéki magyarok a nemzeti identitás szempontjából a legfontosabbnak azt tartják, hogy lehetőségük legyen helyben az anyanyelvi oktatásra. E felmérés kimutatta, az életkor nagy szerepet játszik a nemzeti identitásban, az idősebbek számára ez fontosabb, mint a fiataloknak.
Az utolsó előadás Székely Levente nevéhez fűződött, aki a Kutatópont képviseletében érkezett. Kutatása a Kárpát-medencei magyar fiatalságot vizsgálta. Ebből kiderült a médiafogyasztás, a kulturális érdeklődés és az elvándorlás szempontjából a felvidéki fiatalok főleg a magyarországiakhoz hasonlítanak, míg a kárpátaljaiak, az erdélyiek és a délvidékiek esetében több különbség is látható.
A konferenciát egy délutáni kerekasztal-beszélgetés zárta, melyen többek között részt vett Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke és Orosz Örs, a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője.