Demkó Attila: Még rosszabb lesz, mielőtt jobb lenne, a háború végjátéka következhet
Elérhető közelségbe került az orosz–ukrán háború lezárása, vagy még egy újabb véres tél vár Ukrajnára? Miért pattog Moszkvánál a labda, és miért vonult háttérbe Donald Trump? Mitől fáradt el az ukrán társadalom, és miért lett egyre nehezebb a hadsereg feltöltése? Többek között ezekről beszélgettünk Demkó Attila biztonságpolitikai szakértővel, a John Lukács Intézet munkatársával a Gombaszögi Nyári Táborban, aki szerint a háború fő paraméterei már kirajzolódnak, de a következő időszak még súlyos harcokat és nagy pusztítást hozhat.
Hol tart most az orosz–ukrán háború? Elérhető közelségbe került a béke, vagy inkább még távolabb vagyunk tőle?
A háború lezárásának fő paraméterei nagyjából láthatók, de vannak még nagyon fontos, elsősorban területi kérdések, amelyek nem dőltek el. Ez a háború eredetileg geopolitikai kérdésekről, a NATO-ról és az európai biztonságról is szólt, de egyre inkább konkrét területi kérdésekre szűkül. Emellett az oroszoknak nyelvi és kulturális követeléseik is vannak Ukrajnával szemben.
2022-23-ban már eldőlt például az, hogy Oroszország nem képes egész Ukrajna alávetésére,de Ukrajna sem fogja visszavenni az összes elvesztett területét. Olyan nagy áttörésekre, mint amilyeneket 2022-ben láttunk, nem számítok. Eldőlt már régen az is, hogy Ukrajna belátható időn belül nem lesz NATO-tag.
A szankciók mennyire gyengítették Oroszországot? Érezhető már Moszkvában a háború és a nyugati büntetőintézkedések ára?
A szankciók az első naptól kezdve fájdalmat okoztak Oroszországnak. Már 2014 után is komoly szankciók voltak érvényben, a 2022-ben bevezetett intézkedések azonban sokkal szélesebb körűek voltak: súlyosan korlátozták az orosz pénzügyi rendszert és az exportot is. Ezek fájnak az orosz elitnek és az orosz embereknek, de fontos hozzátenni, hogy a szankciók azoknak az országoknak is komoly költséget jelentenek, amelyek bevezették őket, illetve vannak orosz ellenszankciók is. Ez nem egyirányú utca.
Megemelték az Oroszország által fizetendő árat, de nem kényszerítették Moszkvát a háború befejezésére. Ráadásul az olajárak alakulása is fontos tényező, hiszen minél magasabb az olaj ára, annál nagyobb bevételhez jut Oroszország, azaz az iráni háború az oroszoknak kedvez.
Ha a béke megteremtését nézzük, kinél pattog most a labda?
Nagyobb részt Oroszországnál. Az ukránok és a nyugatiak már korábban is belementek volna abba, hogy a jelenlegi frontvonalat befagyasszák és az legyen a tűzszüneti vonal. Ez természetesen nem jelentené azt, hogy Ukrajna elismeri az orosz területi hódításokat. Az oroszok viszont olyan feltételeket szabnak, amelyeket Ukrajna számára nagyon nehéz elfogadni. Zelenszkij nem vonulhat ki a Donbaszból.
Csakhogy Putyin saját magát is kényszerpályára állította. Korábban azt mondta, hogy a Donbaszért és az ott élők védelmében harcolnak. Ha most elfogadná a jelenlegi frontvonalat, akkor még a minimális céljaikat sem érnék el. Ez pedig Putyin és Oroszország számára jelentős presztízsveszteséget jelentene.
Donald Trump korábban azt ígérte, hogy gyorsan véget vet a háborúnak. Most viszont úgy tűnik, mintha háttérbe vonult volna. Mi állhat ennek a hátterében?
Donald Trump sok mindent mond, ami nem feltétlenül vehető szó szerint, de nagyon hangzatos és látványos. Számára már az is siker, ha róla beszélnek, ha az ő kijelentései határozzák meg a politikai napirendet. Ugyanakkor az is látható, hogy nem ért el áttörést a háború lezárásában, és ez nyilvánvalóan frusztrálja. Trump a sikeres ügyeket szereti. Szerintem időközben megértette, hogy milyen nehéz megoldani ezt a háborút, mert mindkét háborúzó fél kényszerpályán van ami akadályozza a kompromisszumot. Putyin a saját nacionalizmusának, a saját népe elvárásainak és a kialakított politikai mítosznak a foglya, de ugyanez bizonyos szempontból Zelenszkijre és az ukrán vezetésre is igaz. Trump ezért vonult háttérbe.
És akkor várhatóan ő akarja majd elvinni a béketeremtés teljes dicsőségét. Persze azt fontos leszögezni: ő legalább megpróbálta megállítani a háborút, Európa meg nem - mert a szankciók arra nem alkalmasak, arra csak a tárgyalás alkalmas az oroszokkal.
Mi a helyzet közben Ukrajnával és Zelenszkijjel? Az ország az elmúlt több mint négy évben óriási veszteségeket szenvedett el. Látszik már a társadalmon a háborús fáradtság?
Zelenszkij is nagyon sokat öregedett ez alatt a lassan négy és fél év alatt. Rajta is látszik a fáradtság. Ami az ukrán társadalom fáradságát és egységét illeti, egy időre valóban összekovácsolta az ország nagyobbik felét az orosz agresszió, de ennek óriási ára van. A háború előtt Ukrajna a megszállt területek nélkül nagyjából 35 milliós ország volt, ma ennél jóval kisebb a tényleges lakossága, jó ha 25 millió. Területeket veszített, rengetegen elmenekültek, és nem csak Nyugatra: jelentős, milliós számban Oroszországba is távoztak.
A kép térségenként és városonként is eltérő. Voltak olyan területek, ahol az oroszokat szinte egységesen ellenségként fogadták, máshol pedig voltak sokan, akik együttműködtek velük. Az ukrán nemzeti érzés fellángolása, az önkéntes hullám elsősorban 2022-ben volt jellemző. Akkor sokan jelentkeztek a hadseregbe lelkesedésből, de azt is hitték, hogy a háború néhány hónap alatt véget érhet. Ma már senki sem számít erre. Több mint négy éve tart a háború, és nincs világos perspektíva arra, hogy mikor lesz vége. Ez az egyik oka annak, hogy egyre nehezebb a hadsereg feltöltése. Az emberek látják a temetőket, látják a veszteségeket, és azt is, hogy milyen hosszúra nyúlt a háború. A többség nagyon fáradt, de kitart.
Mit vár a következő hónapoktól? Lehet újabb nagy orosz offenzíva, vagy inkább diplomáciai fordulat jöhet?
A légihadjárat tovább eszkalálódhat. Ez mindkét félnek nagyon fáj. Az ukránoknak különösen azért, mert egyre kevesebb légvédelmi rakétájuk van, így az orosz rakétacsapások hatékonyabbá válhatnak. A fronton ugyanakkor továbbra is nagyon nehéz előrehaladni mindkét fél számára, teljesen új térségben nagy orosz offenzíva nem várható. Az ukránok bizonyos, kevésbé jelentős frontszakaszokon tudnak eredményeket elérni, miközben az oroszok elsősorban a Donbaszban próbálnak előrenyomulni. Én arra számítok, hogy még rosszabb lesz, mielőtt jobb lenne.
Ukrajna olyan tűzszünetet szeretne kikényszeríteni, amely nem jár visszavonulással, Oroszország pedig megpróbálja elérni legalább a minimális céljait. Ez azonban nem jelenti azt, hogy rövid időn belül véget ér a háború.
Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnia, mi jellemzi összeségében ezt a háborút?
Ez a “hihetetlenek” háborúja és egyben a meglepetések háborúja. Hihetetlen volt, hogy Oroszország egy ennyire rossz előfeltételezésekből kiindulva és ennyire csekély erővel támadta meg 2022-ben Európa második legnagyobb országát, aztán az is, hogy Ukrajna hatalmas területeket tudott visszavenni. Hihetetlen, hogy ennyi ideje tart a háború.
A dróntechnológia, a Starlink és a mesterséges intelligencia összekapcsolódása teljesen átalakította a hadviselést. Kezdünk belépni a Terminator világába, autonóm drónok suhannak az ukrán táj felett, az AI segít tervezni hadműveleteket. Kevesebb az ember, több a gép, de ettől még sajnos a pusztítás óriási.
