Az érinthetetlen Jakab Elemér I. rész: Újabb dokumentumok erősítik meg a képviselővel szembeni korábbi gyanút

Somogyi Szilárd 2019. április 17., 15:51

A rendelkezésre álló újabb dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy a Híd párt elnökségi tagja, Jakab Elemér nem mondott igazat a parlament illetékes bizottsága előtt és jóval a megengedett határidő után is vállalkozói ügyvezetőként tevékenykedett.

Fotó: TASR

Ahogy azt olvasóink nagy része is talán már többször olvasta, a magas állami és közfunkciót betöltő személyek nem lehetnek ugyanazon időben magánvállalkozások felelős beosztásában is. A törvény nem tiltja, hogy egy politikus tulajdonos legyen a vállalkozásában vagy egy társaság részvényese maradjon, annyit viszont előír, hogy nem lehetnek ügyvezetői, igazgatói, ellenőrző vagy felügyelő pozíciókban.

Ha valakit megválasztanak például parlamenti képviselőnek, akkor egy hónapon belül meg kell tennie minden lépést annak érdekében, hogy ha volt is ilyen beosztása, akkor az megszűnjön.

Így volt ez Jakab Elemér esetében is, aki az Emi Kft. Nagyráska nevű vállalkozásának volt a tulajdonosa és ügyvezetője is egy személyben. Nem volt rajta kívül se más tulajdonostárs, se más ügyvezető. 2010-ben, amikor Jakab Elemért a pozsonyi parlament képviselőjévé választották a Híd párt színeiben, az ügyvezetőségről le kellett mondania. Július 20-án tette le képviselői esküjét, tehát az év augusztus 20-ig meg kellett válnia a vállalkozásban betöltött posztjától.

A cégbíróság viszont ezt a változást csak a következő év, 2011 áprilisában jegyezte be, azaz nem 30 napon belül, hanem 9 hónappal később! A cég új ügyvezetője immár Jakab Hajnalka lett, aki a képviselő családtagja, s aki ugyanazon a lakcímen szerepel, mint Jakab Elemér. Ezt a nagy késést akkor a Trend című gazdasági napilap meg is szellőztette, s fennállt, hogy Jakabot több hónapos fizetésmegvonással sújtják. A cikk alapján a parlament összeférhetetlenségi bizottságának elnöke írásban fel is szólította a képviselőt, hogy magyarázza meg a két dátum közötti eltérés okát.

Jakab nagyon eredeti és főleg „könnyen” hihető magyarázattal állt elő. A történésekről a bizottság akkori elnöke, Miroslav Beblavý beszélt az ma7-nek: „Megerősíthetem, hogy 2012-ben, amikor a parlament összeférhetetlenségi bizottságának voltam az elnöke, olyan információk kerültek elő, amelyek azt bizonyították, hogy Jakab képviselő úr továbbra is vállalkozást folytat, annak ellenére, hogy már képviselőként tevékenykedett."

A cégbírósági adatok igazolták, hogy még hosszú hónapokon keresztül vállalkozó volt, s mivel már nem tölthette volna be az ügyvezetői posztot, ezért levélben kértem tőle magyarázatot, hozzátéve, hogy ha ezt nem kapjuk meg tőle, akkor bizottsági eljárást indítunk ellene.

Jakab képviselő úr olyan dokumentumokat mutatott be nekünk, amelyek szerint ő a 30 napos határidőn belül lemondott ügyvezetői posztjáról, de az ő saját tulajdonában álló cége nem juttatta el ezeket az iratokat a cégbíróságra. Tehát azt hogy hosszú hónapokig még őt tartották ügyvezetőnek, azzal magyarázta, hogy ő a kötelességét teljesítette, a saját cége viszont kudarcot vallott és nem küldte el az iratokat."

Nekem ez már akkor gyanús volt, mivel a saját cégéről volt szó, de jogi szempontból meg volt kötve a kezünk,

mivel nem volt indítékunk vagy inkább bizonyítékunk arra, hogy ez légből kapott magyarázat, vagy arra, hogy visszadátumozta a papírokat. Ezzel mi lezártuk az ügyet és semmilyen további eljárást nem folytattunk ellene.“

Megkeresésünkre a kassai cégbíróság igazolta, hogy Jakab Hajnalka csak kilenc hónappal később vitte be a Jakab Elemér lemondását tartalmazó iratot a cégbíróságra.

Józan paraszti ésszel közelítve igazat kell adnunk Miroslav Beblavýnak: a képviselő magyarázata gyanús, hiszen Jakab Elemér a vele egy lakcímen lakó Jakab Hajnalkát azzal bízta meg júliusban, hogy juttassa el a lemondását tartalmazó iratokat a cégbíróságra, aki ezt a feladatot nem tudta elvégezni augusztus 20-ig, hanem csak a rá következő év áprilisáig.

Úgy tűnik, hogy Jakab Elemér egyszer sem kérdezte meg a vele egy lakcímen lakó Jakab Hajnalkát ez alatt a háromnegyed év alatt, hogy a papíroknak vajon mi lett a sorsuk.

Erre természetesen Jakab Elemérnek mint magánszemélynek joga van. Viszont ha belegondolunk, hogy Jakab Elemér parlamenti képviselőként egy egész közösséget érintő ügyeket kell, hogy felügyeljen, akkor már kétséges, hogy ilyen hozzáállás sikerre vezethet-e. (Gondoljunk csak a magyar Himnusz éneklését betiltó törvény szavazására.)

Időközben viszont hozzájutottunk Jakab Elemér cége 2011-es adóbevallásának másolatához.

Ezeket az adóbevallásokat 2011 március végén készítették, azaz nyolc hónappal az után, hogy Jakab Elemér már réges-régen megszűnt az EMI Kft. ügyvezetője lenni. Ennek ellenére a bevallásokat jegyző aláírásként még az ő szignója szerepel

(lásd az alábbi fotókat):

Jakab Elemér aláírása azon az adóbevalláson, amit elvileg már nem írhatott alá I.

Jakab Elemér aláírása azon adóbevalláson, amit elvileg már nem írhatott alá II.

Honnét lehet tudni, hogy ezek Jakab Elemér aláírásai?

Nézzük meg Jakab Elemér cégének a korábbi évből származó beadványait. Ezekben az években Jakab még teljes jogú ügyvezető volt, tehát helyette az adott helyzetben más nem írhatta alá ezeket az okmányokat:

2009-es adóbevallás részlete, ezt Jakab még legálisan írhatta alá I.

Képgalériánk:
2009-es adóbevallás részlete, ezt Jakab még legálisan írhatta alá II.
 

Mivel ezek a dokumentumok arról tesznek tanúbizonyságot, hogy Jakab Elemér jóval az általa írt és mondott határidő után is a cég ügyvezetőjeként lépett fel, ezért megkerestük a parlamenti képviselőt, hogy megkérdezzük, hogyan lehetséges ez. Miután elmondtuk érdeklődésünk célját, letette a telefont és további hívásunkra már nem jelentkezett. 

Ezután a Híd párt szóvivőjének küldtük el a Jakab Elemérnek szánt kérdéseket. Debnár Klára ígéretet tett, hogy megpróbál a kérdésekre válaszokat szerezni. Munkáját dicsérendő, ez meg is történt, bár a Jakab Elemér által nekünk küldött válasz meglehetősen lakonikus volt: „A parlament illetékes bizottsága összeférhetetlenséget nem állapított meg, ugyanis minden törvényes feltételnek megfeleltem. Ezekkel a hamis állításokkal közel tíz év elteltével nem áll szándékomban foglalkozni.“

Ahogy azt az illetékes bizottság akkori elnökének, Beblavýnak a szavaiból tudjuk, a bizottsági elnök részéről már akkor fennállt a gyanú, hogy Jakab egy mondvacsinált magyarázatot adott be, arról nem is beszélve, hogy esetleg visszadátumozta az ügyvezetői posztról való lemondását.

Mivel már nem Beblavý az összeférhetetlenségi bizottság vezetője, ezért annak jelenlegi elnökéhez, Vladimír Slobodához fordultunk, hogy megállapítsuk, vajon tényleg tudott-e a bizottság a Jakab által aláírt, 2011-ben beadott adóbevallásokról.

A bizottsági elnök kérdéseink után felkért bennünket, hogy nyújtsuk be ezeket a dokumentumokat és indítványozzunk vizsgálatot, amelyre közöltük, hogy újságíróként az olvasók tájékoztatása a feladatunk, nem pedig az, hogy átvegyük a közigazgatás egyes szerveinek a feladatát.

A bizottság elnöke elmondta, hogy hivatalból, azaz saját kezdeményezésre is indíthat ilyen vizsgálatot. Kérdésünkre válaszolva nem zárta ki, hogy ezt valóban meg is teszi.

Hasonló ügyben már több közszereplőt sújtott hat havi képviselői fizetésnek megfelelő (több mint 12 ezer euró) büntetéssel az összeférhetetlenséget vizsgáló bizottság. Ezek közül talán a legismertebb Igor Matovičnak, az OĽaNO elnökének az esete, akinek 21 napos késés miatt kellett ilyen büntetéssel szembenéznie.

Jakab Elemér „érinthetetlenségét” feldolgozó sorozatunk következő részében a képviselő egy másik aktáját nyitjuk meg.

(A cikk elkészítésében nyújtott segítségéért köszönetet mondunk az ügyvezetői és igazgatótanácsi státusok változtatásáról szóló kitűnő írás szerzőjének, dr. Veronika Michalíkovának.)

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS