cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2024. június 14., 10:12

Az elegendő számú magyar választó még mindig megvan ahhoz, hogy az önálló magyar párt sikereket tudjon elérni - elemzőket kérdeztünk

Az európai parlamenti választások eredménye több meglepetést hozott. A PS meglepően győzni tudott a Smer felett, a Republika megerősödésével pedig az euroszkeptikusok hangja is felerősödött. A választás egyértelmű vesztese több meghatározó korábbi politikus: Andrej Danko, Richard Sulík és Igor Matovič. A vesztesek csoportjába pedig a Magyar Szövetséget is ide kell sorolni.

 

Európai Parlament
Fotó: TASR
Több meglepetés mellett az SaS gyenge szereplését senki nem várta

Jozef Lenč politológus szerint az európai parlamenti választás legnagyobb meglepetése az, hogy az SaS nem érte el az öt százalékos bejutási küszöböt.

“A párt kampánya Richard Sulíkra épült, aki egy euroszkeptikus politikus, de az SaS szavazóbázisa inkább az Európa-pártibb politikát helyezi előtérbe. A parlamenti választásoknál teljesen máshogy kampányol az SaS, mint az európai parlamenti választásoknál. Sulík a maga mérséklet euroszkeptikus politikájával nem tudta megszólítani azokat a szavazókat, akik a rendszerint az SaS-re voksolnak. Őket más pártok szólították meg, elsősorban a Progesívne Slovensko, illetve a Demokrati.” -véli a politológus.

Öllös László szerint is nem várt meglepetés, hogy a kisebb pártok rosszul szerepeltek, illetve az SaS nem tudott mandátumot szerezni. A politológus szerint ebben a kiélezett helyzetben a PS begyűjtötte az SaS maradék szavazóit az ellenzéki térfélen.

 

A szélsőségesek jelzik, nem tűntek el, hangjuk ismét felerősödött

A másik meglepetés a Republika előretörése. Lenč számított arra, hogy a Republika jól fog szerepelni, arra azonban nem, hogy 12 százalékos lesz a támogatottságuk. Az első magyarázat az lehet, hogy rendkívül sok az olyan szavazó, aki kritikusan szemléli az Európai Uniót. Az alacsony részvétel mellett ezeket a választókat a Republikának sikerült megszólítani. Az előző európai parlamenti választáson ezeket a szavazókat az ĽSNS-nek sikerült begyűjtenie, most viszont a Republika csapott le rájuk.

“A szélsőjobboldali párt elsősorban az SNS, illetve a Smer választói bázisából tudott meríteni. Az SNS-nél nem voltak karizmatikus jelöltek, a Smernél pedig olyan politikusok is indultak, mint például Monika Beňová, aki az euroszkeptikus szavazók számára nem vonzó ajánlat” -mondja Lenč.

Öllös László úgy fogalmaz, hogy ebben a választásban egyértelműen az euroszkeptikus tábor tudott győzni.

“Elég csak megnézni a mandátumarányokat, hiszen a Smer, Republika és Hlas mandátumai egyértelműen az euroszkeptikus hangokat erősíti fel.” -fejti ki az elemző.

 

A PS szavazóinak prioritás jelent az Európai Unió

A PS győzelmét Lenč azzal magyarázza, hogy míg a Smernél a Republika és az SaS tudta megszólítani az euroszkeptikus szavazókat, addig a PS-en kívül nem volt olyan párt, amely megszólította volna a az Európa-párti választókat.

“A PS sokkal hitelesebb és vonzóbb alternatívát kínált, nem jelent meg olyan konkurencia, amely elvitte volna a szavazókat, mint a Smernél a Republika.” -mondja az elemző.

Öllös László szerint a PS győzelme annak tudható be, hogy a Smer választói nem tartották annyira fontosnak az európai kérdéseket, mint a progresszívek.

“A Smernek ezt ugyan valamilyen szinten sikerült ellensúlyozni azzal, hogy a miniszterelnök ellen merénylet történt, de ez leginkább a PS szavazókat mozgatta meg leginkább.” -állítja Öllös.

 

A Demokrati javítani tudott, de ez kevésnek bizonyult

 Lenč úgy látja, a Demokrati 4,6 százaléka viszonylag jó eredmény, és ez annak is tudható be, hogy a listájukon a magyar nemzetiségű Hamran István megtudta azokat a magyar szavazókat szólítani, akik pozitívan viszonyulnak az Európai Unióhoz.

“Ezek a szavazók azért is választották Hamran Istvánt, mert sokkal pozitívabban mutatta be az Európai Uniót, mint a Magyar Szövetség, amely a kampányában inkább kritikusabban viszonyult az Európa Unióhoz mintsem pozitívan.” -mondja Lenč.

 

Polarizált társadalom

Jozef Lenč szerint az európai parlamenti választások megmutatták, hogy a szlovákiai társadalom megosztott, hiszen míg az egyik oldalon a Smer, a másik oldalon a PS a domináns párt.

“A Hlas ugyan egy mandátumot szerzett, de az látszik, hogy erre a választásra nem tudtak mobilizáln. Egyrérszt azért, mert ők az államfőválasztást kezelték prioritásként,melynek során Peter Pellegrini lett az elnök, másrészt pedig a Hlas szavazóbázisa inkább az Európa-párti politikát követi, de a listavezetőjük Branislav Becík volt, aki pont az ellenkező álláspontot képviselte. Ennek eredménye, hogy Branislav Ondruš szerzett mandátumot, aki Europárti- politikát folytatott, a Hlas szavazói pedig az európai szociáldemokráciát támogatták. A párt szavazóbázisa az utóbbi időben csökkenőben van.” -állítja Lenč.

“A Smer egyértelműen az euroszkeptikus tábort tudta megszólítani, és több meghatározó politikusa, mint Juraj Blanár és Tibor Gašpar is kijelentette, hogy az európai parlamenti választáson a nemzeti és konzervatívok győztek. Ez nem azt jelenti, hogy a Smer egy konzervatív párttá alakult át, csak a retorikájuk változott meg, melyet az európai parlamenti és a parlamenti választásokon is lehetett érzékelni. Illetve az is kijelenthető, hogy a Republikára, mint szövetségesre számíthatnak a hazai, szlovákiai politikában, illetve az Európai parlamentben is.” -összegzi a politológus.

Az elemző szerint érdemes megnézni az ellenzéki térfelet is, ahol a PS tűnik a legerősebb pártnak, és ők lehetnek a Smer egyértelmű kihívói. Lenč szerint az is látszik, hogy Igor Matovič kezd eltűnni a politikai térképről, hiszen az államfőválasztáson és az európai parlamenti választás során is leszerepelt. Mozgalma, a Slovensko alig érte el a két százalékot. Nagy kérdés, hogy mi lesz az SaS-el, hiszen Richard Sulík terve nem sikerült, hogy az európai parlamentbe menekül, a hazai politikából pedig átadta a stafétabotot a párt új elnökének, Branislav Gröhlingnek.

Lenč szerint Sulík visszatérése nem valószínű, hiszen az csak rontana az SaS új elnökének, aki most kezdi magét felépíteni.

Érdemes még megemlíteni A KDH-t is, melynek a szavazóbázisa stabil, Miram Lexmann mandátumszerzését egyértelműen sikerként könyvelhetik el a kereszténydemokraták. Lenč szerint mindegy, hogy a párt az ellenzékkel tart együtt, vagy a kormány javaslatait szavazza meg, a választók elfogadják a kereszténydemokraták pragmatikus politikáját, amely nem húz a Smerhez, de azt sem engedik, hogy a PS ideológiájával és politikájával összekössék őket.

Öllös László szerint az európai parlamenti választások eredményeit nem lehet egy az egyben átírni a parlamenti választások eredményére. Részben azért, mert más szempontból választanak az emberek, részben pedig azért, mert az európai parlamenti választásokon sokkal alacsonyabb a részvétel.

“Egy stabil törzsválasztókkal rendelkező párt sokkal jobb eredményt tud elérni, mint a parlamenti választáson.” -fejtegeti Öllös.

A politológus szerint az érdekesség az, hogy az SNS választóinak a nagy részét valószínűleg elvitte a Republika.

“Ennek hatása az elkövetkezendő három évben attól is függ majd, hogy elsősorban az SNS hogyan próbálja majd visszaszerezni ezeket a választókat.” -konstatálja a politológus.

 

Nyugalomra és részletes elemzésre van szükség ahhoz, hogy a Magyar Szövetség sikertelenségét megvizsgáljuk

Öllös László szerint a Magyar Szövetség kudarcos eredményét több faktor is befolyásolta, és az okok alapos megvizsgálására, részletes elemzésre van szükség.

“Nem igaz az a megállapítás, amely megjelent egy-egy kommentárban, hogy az adott szerző rámutat egy-két okra és azt mondja, hogy az a fő ok. Ez nem így van, a probléma pedig sokkal összetettebb, és csak részletes elemzés tud válaszokat adni az egyes kérdésekre. Most mindenki ideges, és ahhoz, hogy ezt a rossz lelki állapotot átlehessen hidalni, nyugalomra van szükség” -állapítja meg Öllös.

A politológus alap kiindulása szerint azonban még mindig van elég magyar választó ahhoz, hogy a magyar párt önállóan bejusson a parlamentbe. Öllös úgy véli, a kérdés még mindig az, hogy vannak-e olyan politikusok, vagy van-e olyan stratégia, amelynek segítségével azokat a választókat is meg lehet szólítani, akik nem járulnak az urnák elé, hiszen ez a választás is megmutatta, hogy ismét a déli járásokban volt a legalacsonyabb a részvétel, és azokban a járásokban is a szlovák nemzetiségűek mentek el inkább szavazni.

Öllös László szerint kérdéses az is, hogy a párt miért nem alkalmazza azokat kampánystratégiákat, amelyekkel ezeket a választókat meg lehet szólítani.

A politológus hozzáteszi, egy gyűjtőpárton belül megférnek a különböző álláspontok, így teljesen rendben van az, ha a világ egyes dolgairól különbözően gondolkodnak az egyes politikusok.

“A probléma viszont az, hogy vannak olyan politikusok a párton belül, akiknek nincs más mondanivalójuk, és éppen ezért úgy akarnak kitűnni, hogy az ellentétes álláspontok felnagyítására, konfliktusaira mutatnak rá. Ez pedig végső soron árt az egész pártnak.” -zárja gondolatait a politológus.

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.