Véget ér a hatalmi társbérlet Fico és Pellegrini között?
Nagy változások várhatók a szlovák alkotmánybírói karban, hiszen a 13 tagú testületbe 9 új bírót választanak – beleértve az elnököt is. A parlament összesen 40 alkotmánybíró‑jelölt közül fog választani. A jelöltek között szerepel Robert Fico volt kormányfő is.
Miután ősszel a parlamentben elbukott a kezdeményezés, hogy megváltoztassák az alkotmánybírók megválasztásának szabályait, így a testület tagjainak jelölése és megválasztása egyelőre lényegében a régi eljárást követi. Megváltozott viszont az alkotmánybíró‑jelöltek meghallgatásának menete.
A tizenhárom alkotmánybíró közül kilencnek február 16‑án jár le a megbízatási ideje.
A képviselők a tervek szerint a január 29‑én kezdődő parlamenti ülésen fogják megválasztani a 18 jelöltet, akik közül az államfő nevezi majd ki a kilenc új alkotmánybírót.
A kinevezett bírák 12 éves megbízatási ideje azzal a nappal kezdődik meg, amikor leteszik az esküt az Alkotmánybíróságon. A jelölés határideje január 7‑én járt le, a parlament szakbizottsága január 23‑ától hallgatja meg az egyes jelölteket.
Az Alkotmányjogi Bizottsághoz a múlt hétfői határidőig összesen 69 javaslat érkezett, néhány név többször is előfordult. Így végül a törvényhozás 40 alkotmánybíró‑jelölt közül fog választani. A jelöltek között szerepelnek a Most‑Híd politikusai: Pfundtner Edita és Peter Kresák, valamint Radoslav Procházka, a Sieť korábbi elnöke is.
A volt kormányfő, Robert Fico a múlt hétfőn hozta nyilvánosságra, hogy a jövőben alkotmánybíróként szeretne dolgozni.
A korábbi miniszterelnök motivációs levele, amelyet az alkotmánybíróságra küldött, a sajtóban is megjelent.
A levélben Fico emlékeztet arra, hogy már pályafutása elején a publikációs tevékenységében az emberi jogok kérdése foglalkoztatta. Kormányfőként kiemelten fontos volt számára az alkotmányosság elveinek betartása. Szerinte munkájának eredményességét bizonyítja a szlovák demokrácia magas színvonala és a véleményszabadság érvényesülése.
A motivációs levél tartalma nem kis megütközést kelthet az olvasóban – elég, ha saját tapasztalatait és benyomásait veti össze az ott leírtakkal. Szögezzük le,
Robert Fico neve a felvidéki magyarok számára kitörölhetetlenül összefonódott Malina Hedvig kálváriájával, az anyanyelvünk használatát korlátozó nyelvtörvénnyel, a Beneš‑dekrétumok szellemiségét felidéző jogfosztó állampolgársági törvénnyel.
Mindezt nem feledtetheti, hogy utolsó hivatali éveiben pragmatikusabb arcélét fordította a magyar közösség felé, miközben felengedett a szlovák–magyar államközi viszony. Az ellenzéki pártok gátlástalan lépésnek tartják a volt kormányfő jelölését, hangsúlyozva, hogy Robert Fico megválasztott alkotmánybíróként a következő tizenkét évben is rendelkezne mentelmi joggal, lehetővé téve számára, hogy kibújjon az esetleges felelősségre vonás alól. Ezzel szemben
a Most‑Híd miniszterei szerint Fico alkalmas az alkotmánybírói posztra.
Szerintük megfelel minden törvény által előírt feltételnek, kellő tapasztalattal és szakképzettséggel rendelkezik ahhoz, hogy alkotmánybíró lehessen. Erről Sólymos László és Érsek Árpád beszélt a múlt szerdai kormányülés előtt.
Elemzők szerint a volt kormányfő döntését leginkább az motiválhatta, hogy emelt fővel távozhasson a politikából. Több elemző hozzáteszi, noha a volt kormányfő végzettsége folytán szakmailag megfelel az előfeltételeknek, mégis aggályos a jelölése, hiszen alkotmánybíróként a politikából hozott érdekei ütközésbe kerülhetnének az alkotmányosság elveivel.
A Smer‑SD októberi elbukott előterjesztése kivette volna az államfő hatásköréből a parlament által megválasztott alkotmánybíró‑jelöltek közüli választás jogát. A hatályos szabályozás ugyanis nagy beleszólást hagy a köztársasági elnöknek, adott esetben Andrej Kiska nem a kormánykoalíció érdekeinek megfelelően fog választani a jelöltek közül. Ez esetben szemtanúi lehetnénk a Kiska és Fico közötti, indulatoktól sem mentes összecsapás‑sorozat újabb fordulójának.
Robert Fico alkotmánybíróvá választása pontot tenne a hatalmi társbérlet végére, amely a Smer‑SD‑ben Peter Pellegrini és közte alakult ki.
Pellegrini kormányfőként, az előzetes várakozások ellenére, kilépett Fico árnyékából, és késznek mutatkozik a párton belüli utódlásra is.
Robert Fico részéről a kialakult helyzetben logikus lépésnek, előre menekülésnek tűnik az alkotmánybíró‑jelölés.
Az írás megjelent a Magyar7 2019/3. számában.
