cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2019. július 19., 16:05

Válaszút előtt a felvidéki magyar politika

Együtt? Külön? Válaszút előtt a felvidéki magyar politika címmel vitázott a Gombaszögi Nyári Táborban, a ma7 médiacsalád sátrában Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke és Nagy József, a Most-Híd volt európai parlamenti képviselője.

on224.jpg
Galéria
+9 kép a galériában

A vitát Langschadl Mátyás, a ma7 vezető szerkesztője vezette. Kezdetként arra volt kíváncsi, hogyan készül a két párt a 2020-as választásokra, illetve a vitapartnerek milyen felelősséget látnak a szlovákiai magyar választópolgárok között tapasztalható komoly méreteket öltött bizalmatlanság kapcsán.

Nagy József megjegyezte, ahelyett, hogy azt vizsgálnánk, egymással szemben hogyan viselkedtek a pártok, inkább arról kellene beszélni, a választókkal szemben hogyan viselkedtek. Rámutatott, egy kormánypárt mindig reflektorfényben van, a média sokszor rossz fényben tünteti fel, rosszabb a megítélése. Úgy véli, a jövő szempontjából azt kellene nézni, ami minket összeköt, a pártok mellett a civil szervezeteket, egyéneket is, akik számára fontos, lesz-e politikai képviselete a szlovákiai magyarságnak.

Őry Péter leszögezte, a honi magyarság jövője, jövőképe nem pártpolitikai, hanem érdekképviseleti és tartalmi kérdés.

Mint mondta, vannak dolgok, amiket tisztán és őszintén el kellene mondani. Ezek közül az első annak a kérdése, miért volt szakadás az akkori egységes politikai képviseletben, ez mit okozott a közösségi kohézióban, illetve a mai állapot megfelelő-e. Rámutatott, az emberek elvesztik a bizalmukat a politika, a politikusok iránt, ha ígérnek valamit, amit később nem teljesítenek. Vissza kell térni ahhoz, hogy amit mond, amit jövőképként felvázol, az úgy is legyen. Ennek kapcsán pedig a felvidéki magyarság nagy kérdése az lesz, hogy az itteni politikum magyar érdekképviseletként akarja-e biztosítani a jövőt.

Milyen alapon politizáljunk?

A két párt között a személyi ellentéteken túl van egy komoly elvi ellentét is, mégpedig az etnikai, illetve multietnikus politizálás kérdése. Őry Péter szerint az etnikai politizálás nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, magyar emberek szavazatával magyar képviselő magyar ügyeket képvisel. Hozzátette, július 11-én jelent meg az MTA egyik, kisebbségi nemzeti közösségi kérdésekkel foglalkozó munkatársával egy beszélgetés, amelyben levezeti az etnikai és a multietnikus politizálás mibenlétét. Ebben azt mondja, az etnikai politizálás az önigazgatás irányába, illetve nem a kapott, hanem a szerzett jogok felé próbálja elvinni a nemzeti közösséget. Ezzel szemben a multietnikus politikum érdekképviselet szempontjából a többségi nemzet és a nemzeti közösség határán mozog, illetve a többségi nemzet által adott jogokat helyezi előtérbe.

„Ebben a kontextusban a lényegi momentum, hogy míg az etnikai politizálás az egyenrangú partneri viszony mellett teszi le a voksát, addig a multietnikus politizálás fölé és alárendelési viszont feltételez”

– fogalmazott Őry.

Nagy József közölte, ezzel az interpretációval nem tud egyetérteni. Szerinte az a különbség, hogy a multietnikus politizálás több etnikumot köt össze, nem egyetlen etnikum szavazatai által nyer képviseletet. Ez egy gyakorlatias megoldás – mondta. Hozzátette, folyik az asszimiláció, egyre több a vegyes család, ami szerinte nem rossz, sőt, ez hozzáadott érték. „Ennél a rétegnél a kizárólagos etnikai meghatározás azt eredményezte, hogy – amint az az eredmények mutatják – fogynak a választók” – mondta.

Az európai parlamenti választások súlyos pofont jelentettek, majd a két párt között elindult a tapogatódzás. A Most-Híd azt javasolta, megnyitja a listáját. Nagy szerint ezzel megtették az első lépést, azóta már ott tartunk, hogy koalícióról beszélünk, és lát is hajlamot a megegyezésre.

Őry szerint a választási párt mint technikai megoldás a teljes társadalom széles spektrumát fel tudja ölelni, s ezért ezt a mai napig nem tartja kivitelezhetetlennek. Ennek kapcsán azonban két dolgot látni kell. Egyrészt a közösségen belül igény van tartalmi és személycserékre, másrészt pedig kormányváltó hangulat uralkodik. Azonban bármilyen megoldás esetén az igazi kihívás abban áll, hogy 2020 után sikerül-e az itteni magyar közösséget úgy összetartani és megtartani, hogy a politikai irányvonal tekintetében egységesen tudjon fellépni.

Jelenleg a Most-Híd nyitott választási listáján való indulás már nincs a kalapban, a választási párt lehetősége is elúszni látszik. Két dolog marad, a választási koalíció, illetve az önálló listákon való indulás.

Koalíció esetén viszont 7 százalékos küszöböt kell megugrani, s felmerül a kérdés, hogy ezt sikerül-e. Nagy József úgy vélekedett, ha mindkét pártot 5 százalék körül mérik, akkor nem lehet probléma a 7 százalékos bejutási küszöbbel. „Ehhez hiteles együttműködést kell kialakítani. Én bízom ebben” – fogalmazott. Hozzátette, véleménye szerint a Most-Híd egyedül is képes lenne bejutni a parlamentbe, ez azonban rizikós.

Őry Péter szerint, ami a koalíciót illeti, eddig egyetlen tárgyalás volt, amely során számos kérdés felmerült. A fontos kérdés viszont az, hosszabb távon milyen pályára áll a felvidéki magyar politizálás, s a felvidéki magyar közösség összekovácsolása vagy szétforgácsolása lesz-e a cél.

A ma7 sátrában korábban Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke beszélgetett Csenger Tibor Nyitra megyei alelnökkel arról, milyenek a megyék magyar szemmel. Egyebek mellett szóba került a jelenlegi megyerendszer kialakítása, az elért eredmények, illetve a kudarcok, az egyes megyék vezetésének hozzáállása a magyar ügyekhez.
on224.jpg
Galéria
+9 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.