2019. március 9., 08:10

Tegnap este vette kezdetét a Csemadok jubileumi ünnepsége Érsekújvárott

Érsekújvár az a város, ahol a Csemadok első alapszervezete létrejött, pontosan ezért ünnepli itt a szervezet megalakulásának 70. évfordulóját.

csemadok70-4-bokor-copy-.jpg
Galéria
+10 kép a galériában

A jubileumi találkozó az egykori Csemadok elnökök sírjának megkoszorúzásával vette kezdetét az újvári temetőben. A megemlékezésen a helyieken kívül részt vettek a Csemadok társszervezetei – Erdélyből, Délvidékről, Kárpátaljáról, Szlovéniából és Magyarországról.

Először Tatárik Emil, az érsekújvári alapszervezet első elnökének sírjánál emlékeztek. Plichta Péter Csemadok aktivista elmondta, Tatárik Emil korán árvaságra jutott, emiatt a budapesti árvaházban nevelkedett. Tanítói képesítést szerzett és 1925-től nyugdíjazásáig Újvárban tanított. Az első sakk klub megalapítója, a strand létrehozója, mindenféle sport lelkes pártfogója. Mindemellett pedig a helyi Csemadok szervezet első elnöke. Ezt a tisztséget azonban csak egy évig tölthette be, mivel nem volt a kommunista párt tagja, és a továbbiakban már csak mint tiszteletbeli elnök szerepelhetett. Tevékenységének elismeréseképpen in memoriam Pro Urbe 97 díjat kapott a várostól.

Ezután az emlékezők Sidó Zoltán, a Csemadok volt országos elnöke sírjához vonultak. Görföl Jenő országos titkár elmondta, Sidó Zoltán neve máig fogalom.

„Ő volt az, aki megfogalmazta, két Csemadok van – egy fenti és egy lenti. Meg kell tenni a tiszteletköröket a felsőbb pártszervezet felé, de a saját elképzeléseinket kell megvalósítani. Közkedvelt, rátermett, de kemény, aszkétaéletet élő vezető volt. Mindenki jó szívvel állt csatasorba, ha ő hívta

– emlékezett Görföl Jenő.

Március idusához közeledve az emlékezők még megkoszorúzták a Csemadok székháza előtt álló Czuczor Gergely szobrot, akinek Benyovszky Ágnes, a Czuczor Gergely Alapiskola tanára ismertette életútját.

Élő kapcsolatban maradni

A megemlékezések után az ünnepségre érkezetteket Strba Sándor helytörténész vezette végi a város főterén. Bemutatta a felújított zsinagógát, a főtéri katolikus templomot, a vár megmaradt kútját és Ocskay László kuruc brigadéros lefejezésének színhelyét. A sétán résztvevők benézhettek a ferences templom alatti kazamatákba és megcsodálhatták Szilágyi Tibor helyi szobrász Kassák Lajos szobrát, „aki” a sétálóutcán a járókelők közt álldogál.

A nap végén a Lendvai Magyar Nemzetiségi Intézet és a Csemadok szentesítette újra az 1991-ben megkötött együttműködési szerződését a Korzó szállóban. Kepe Kocan Lili, a nemzetiségi intézet munkatársa elmondta, ott volt már a dokumentum születésénél is, amikor még Sidó Zoltánnal írták alá a megállapodást.

„Hogy miért van erre szükség? Huszonöt 25 éve még 10 ezer volt a magyarok száma Szlovéniában, mára jó, ha öt és félezren vagyunk. Számunkra mindig nagyon fontos volt a nagyobb testvérbe való kapaszkodás. Mivel Jugoszlávia szétesett, kapcsolatunk a délvidéki magyarsággal megszűnt, akkor jöttünk össze a csallóköziekkel. Mára élő kapcsolat van közöttünk több tízéves barátságokkal, amely által erősödött és erősödik a muravidéki magyarság mind a mai napig”

–  mondta el az aláírás kapcsán Kepe Kocan Lili.

A Csemadok jubileumi ünnepsége ma folytatódik Érsekújvárott.

csemadok70-4-bokor-copy-.jpg
Galéria
+10 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.