Szűkkeblű kétnyelvűség
Nemrégiben több sajtótermék is hírt adott róla, hogy Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos tárgyalásokat folytatott a legnagyobb szlovákiai üzletláncokkal a vizuális kétnyelvűség betartásáról azokon a településeken, ahol a kisebbségi lakosság számaránya meghaladja a 20 %-ot.
Sajtóértesülések szerint a kormánybiztos emlékeztette az üzletláncok képviselőit, hogy a törvény értelmében, az üzletekben a vásárlók életére, egészségére és biztonságára vonatkozó információk a kisebbség nyelvén is megjelenjenek, továbbá kérte, hogy az általános, a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó feliratokat is – elsősorban a nyitvatartási idő és az alapvető marketing anyagokat - tüntessék fel a kisebbség nyelvén.
Bukovszky kiemelte a Lidl és a COOP Jednota üzletlánc korrekt és a törvény szellemiségét betartó intézkedéseit, amely alapján az üzleteikben megjelentek az új kétnyelvű feliratok. A kormánybiztos szerint a vizuális kétnyelvűség a kisebbségi nyelvi jogok alkalmazása terén óriási jelentőséggel bír, hiszen a többségi társadalom felé és a kisebbség felé is egyaránt üzenetet közvetít.
Őry Péter, a Pro Civis polgári társulás elnöke lapunkban megjelent írásában arra hívja fel a figyelmet: „a legfeljebb évi 150 bejelentési eljárás a kisebbségi nyelvhasználati törvény megsértése miatt messze nem egyenértékű a kulturális minisztérium önbuzgóságából adódó több mint 5000 eljárással” - fogalmaz Őry, utalva ezzel az államnyelv védelme érdekében kifejtett, nyelvtörvény alapján tapasztalható minisztériumi aktivitásra.
Őry hozzátette: „rég mondjuk, a kisebbségi nyelv védelmét szabályozó törvény és ennek végrehajtása alárendelt, másodrendű jogszabály, nem politikai performansznokra van szükség, hanem rendszerszintű valós megoldásokra”.
A kisebbségi nyelvhasználat mellett elkötelezett olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy az őszi hónapokban több magyarlakta város polgármestere levélben fordult a Lidl Szlovákia menedzsmentjéhez, hogy több más üzletlánchoz hasonlóan boltjaikban valósítsák meg a vizuális kétnyelvűséget.
Így tett Komárom város polgármestere, Stubendek László is, aki a levelében reményét fejezte ki, hogy a Duna-parti településen új boltot nyitó Lidl kész figyelembe venni a város és a térség nemzetiségi összetételét, s megtiszteli az itt élőket azzal, hogy magyarul is megszólítja őket.
A polgármester emlékeztetett arra, hogy Komáromban több pozitív példa is akad a vizuális kétnyelvűségre, nem mellesleg Dél-Tirolban a Lidl is két nyelven – olaszul és németül – kommunikál a vevőivel.
Stubendek a levelében rámutatott, hogy „a kétnyelvűség lényege elsősorban a kölcsönös tisztelet, nem pedig a nyelvtudás szintje. Erre a sokszínűségre és odafigyelésre épül Európa. A város is mindent megtesz a kétnyelvűség erősítéséért, hiszen több nyelvet beszélni nemcsak kulturális téren gazdagíthat minket, hanem gazdasági előnyei is vannak. Ennek a jó komáromi hagyománynak a tiszteletére kérjük az újonnan nyitó vállalkozásokat is.”
Stubendek László megkeresésünkre elmondta, hogy a Lidl Szlovákia társaság támogatásával kerül kialakításra egy új játszótér a városban, igaz a polgármester hozzáfűzte, hogy a kétnyelvűség ügyében megfogalmazott őszi levelére választ azóta sem kapott.
Ugyancsak megkerestük Tomáš Bezákot, a Lidl Szlovákia szóvivőjét, milyen lépéseket tesz a társaság a vizuális kétnyelvűség bebiztosítására a magyarlakta területeken, illetve tervezik-e bővíteni a törvényben előírtakhoz képest a magyar nyelv érvényre jutását boltjaikban.
A szóvivő válaszában kifejtette, hogy „a Lidl Szlovákia betartva a törvényi előírásokat, azokban a boltjaiban, amelyek olyan településeken találhatók, melyekben egy adott nemzetiség részaránya meghaladja a 20%-ot, bizonyos információkat vagy feliratokat a nemzetiség nyelvén is feltüntet. Elsősorban olyan információkról van szó, amelyek az életveszélyre, az egészség megóvására, a biztonságra, illetve vagyontárgyaik védelmére hívja fel a polgárok figyelmét.
A mai napig húsz üzletben lettek kihelyezve kétnyelvű feliratok. Ezek a boltok konkrétan az alább felsorolt városokban találhatók: Rozsnyó, Nagykapos, Rimaszombat, Fülek, Királyhelmec, Szepsi, Dunaszerdahely, Párkány, Szenc, Érsekújvár, Somorja, Zselíz, Ipolyság, Ógyalla, Vágsellye, Galánta.”
A szóvivő hozzáfűzte, hogy április 30-án, hétfőn nyitnak Dunaszerdahelyen egy újabb boltot, ezzel 21-re emelkedik Szlovákia szerte azon áruházak száma, ahol a Lidl társaság kétnyelvű feliratokat helyezett el.
Mint a helyszínen készült olvasói képek is bizonyítják, a vizuális kétnyelvűség néhány elemében valóban megvalósult a Lidl komáromi boltjaiban. A vásárlók azonban az egyes termékcsoportok, árucikkek megjelölését továbbra is csak szlovák nyelven találják meg.
Ezt látva valószínűleg a kedves olvasó is egyetért azzal, hogy a Lidl társaság meglehetősen szűkkeblűen valósította meg a vizuális kétnyelvűséget, holott a nemrég nyitott bolt szomszédságában lévő lengyel tulajdonú áruházban rögtön a jó példát is szemügyre vehetjük.
Adódik a kérdés, vajon a vizuális kétnyelvűség megteremtése egy társaság számára csupán törvényből adódó kötelezettség, vagy gesztusértékű cselekedet, amellyel kifejezésre juttatják, hogy a vásárlók egyként fontosak, beszéljenek bármilyen nyelven.
Ahogy a kérdés, úgy a válasz is adódik: a vizuális kétnyelvűségnek a szóbeli nyelvhasználathoz hasonlóan, pusztán a hétköznapok logikájából adódóan, természetesnek kéne lennie. Sajnos mindettől még nagyon messze vagyunk, ezért noha kellő tisztelettel fogadunk minden előrelépést, a felvidéki magyar nyelvű média legfiatalabb tagjaként, a jövőben is minden esetben felhívjuk olvasóink figyelmét, ha nemzeti közösségünkkel szemben szűkkeblűséget tapasztalunk.
