2019. július 19., 06:38

Szili: a felvidéki magyaroknak maguknak kell megfogalmazniuk, milyen közösségi jogokat akarnak megteremteni

Szili Katalin erről az "Autonómia, mint európai megoldás" címet viselő, a Ma7 médiacsalád által szervezett fórumon beszélt. 

szili-ory-gombaszog
Fotó: Felvidék.ma/Homoly Erzsébet

A ma7 rovatvezetője, Kolek Zsolt által vezetett fórumon Szili úgy fogalmazott, nem Budapestről fogják megmondani, hogy a külhoni magyar közösségeknek milyen közösségi jogaik legyenek, és milyen típusú autonómiát szeretnének, ezt maguknak a közösségeknek kell megfogalmazniuk, mint ahogy ki kell mondani azt is, hogy mindezt "európai keretek között" lehet megvalósítani.

A miniszterelnöki megbízott rámutatott:

Európa nem igazán akar foglalkozni az őshonos kisebbségek jogaival.

"A migráns kérdés napi témája Európának, ugyanakkor az 50 millió főt kitevő őshonos kisebbségek kérdését eltolja magától" - állapította meg Szili Katalin.

A miniszterelnöki megbízott a felvidéki magyar közösség említett törekvései kapcsán megállapította:

az autonómia szó Szlovákiában sokakban zsigeri félelmet kelt, ezért tisztázni kell az autonómiához kötődő fogalmakat,

úgy hogy a többségi szlovák társadalom is megértse, hogy a magyarság nem az elszakadásban gondolkodik, hanem európai keretek között szeretné magának az önigazgatás feltételeit megteremteni.

Leszögezte: az önigazgatás megteremtéséhez, illetve közösségi jogok megteremtéséhez az is elengedhetetlen, hogy

a magyarság politikai erői és civil szervezetei ezzel összefüggésben meghatározzák azt a minimumot, amiben egyet tudnak érteni.

Szili Katalin beszélt a többi Kárpát-medencei külhoni magyar közösség helyzetéről is. Megállapította:

jogait tekintve a legjobb helyzetben a vajdasági magyarság van,

Erdélyben a székely autonómia a kulcskérdés, Kárpátalján viszont a legnehezebb a helyzet, mivel ott egyelőre a jogszűkítések ellen kell küzdeni.

Őry Péter azt hangsúlyozta,

mára már a szlovák szakértők is elismerik, hogy a jelenlegi szlovákiai közigazgatási rendszer kialakítása a tömbben élő magyarság feldarabolásáról szólt.

A Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke szerint a magyar közösségnek valós önigazgatásra van szüksége. Ez azonban gazdasági előnyökkel járna a régió nem magyarajkú polgárai számára is.

Vissza kellene állítani a természetes régiókat

- hangsúlyozta Őry Péter.

A politikus szerint akkor lehet partnereket találni ehhez a törekvéshez, ha a felvidéki magyarság képviselete megkerülhetetlenné válik.

Megosztás
Címkék

Hozzászólások

László Konterman 2019. 07. 19., p - 12:56
Már régen követelni kellett volna a természetes régiók visszaállítását!Mikor a szlovákok!!! hívták fel a figyelmünket,hogy -Duray gatyamadzagján lóg a Dzurinda kormány-nem tettük meg pedig Niznansky államtitkár úrnak egészen jó tervezete volt, mely azóta is a fiókban maradt.A magyar képviselőknek kompromisszumokat nem tűrően kellet volna jelezni kilépési szándékukat s a kormány megbuktatását.Szerintem nem szakadt volna el a gatyamadzag,de magyar képviselőink többsége úgy döntött maradjanak a kormányban mert.......A HATALOM MINDENNÉL TÖBBET ÉR! Én olyan MAGYAR pártot szeretnék támogatni , melyben akár olyanok is helyet kapnak mint pl.Dostál úr...MERT A BECSÜLET MINDENNÉL TÖBBET ÉR !!!! human