Szavaznak a parlamentben
A Szlovák Parlament ma fokozott üzemmódba kapcsolt. Az egyik legfontosabb döntésükről szóló szavazást, a nyugdíjkorhatár alkotmányban való rögzítését eltolták 17 órára. Cikkünk folyamatosan bővül
Második olvasatba utalták a rendőrségi testületről szóló törvényjavaslatot, amelynek egyik kérdéses pontja az új rendőrfőkapitány megválasztása. A javaslat alapján a főkapitányt ezután is a belügyminiszter nevezi ki, a meghallgatás alapján és kizárólag a biztonsági és védelmi bizottság ajánlása birtokában. A főkapitányt a rendőrség soraiból kell választani, legalább tíz év szolgálat után.
Jóváhagyták azt a törvényt, amely alapján a civil szervezetekről egy külön jegyzék készül. A belügyminiszter szerint ez alapján átláthatóbbak lesznek a polgári társulások, a szakszervezetek, közhasznú tevékenységet folytató nonprofit szervezetek, munkáltatói szervezetek, nemzetközi részvételű szervezetek, alapítványok, nonprofit alapok. Jelenleg nem kötelező a szervezeteknek közzé tenni az ügyvezető személyét, vagy a döntéshozó szervek tagjait.
A szállásadók szolgáltatásánál jövőre 10%-ra csökkentik az ÁFÁ-t. A törvénymódosítás 2009. január 1-től lép érvénybe. A törvény eredetileg a hotelekre, turistaszállókra, kempingekre vonatkozott volna, de az SNS javaslatára a kedvezményezetteket kibővítették az összes szállásadói szolgáltatásra, azaz a kollégiumokra is vonatkozni fog.
A parlament 2019. január 1-től 10%-al emeli a egyházi szolgálatot végzők alapbérét. A lelki szolgálatot végzők között a legalacsonyabb alapbér eddig 310 euró volt a legmagasabb 789 euró, amit harminc év szolgálat után érhetett el egy lelki atya. A törvény mintegy 3600 személyt érint és az intézkedés végrehajtásához 3 millió euró szükséges.
A parlament második olvasatba utalta az iskolai ingyen ebédekről szóló törvényjavaslatot, amely alapján a gyermekek az óvoda utolsó évfolyamában, illetve az alapiskolákban térítés nélkül kapnának ebédet. A törvény 2019. január 1-án lépne érvénybe, és mintegy 570 ezer kisiskolást érintene, akikre naponta 1,2 eurót szánnának. Így az éves költséget 80-100 millió euróra becsülik. Robert Fico, a javaslat beterjesztője szerint nem csak szociális , hanem nevelő hatása lesz az intézkedésnek.
A parlament szintén a második olvasatba utalta az elektronikus regisztrációs pénztárgépekről szóló javaslatot, bár maguk a koalíciós képviselők jelezték, hogy néhány módosítással élni kívánnak a későbbiekben, elsősorban a kiberbiztonság területén. A javaslat alapján jövő júliustól az összes vállalkozónak olyan pénztárgépet kell használnia, ami össze van kötve az adóhivatal szerverére. A javaslattevők azzal számolnak, hogy jövőre, az intézkedés hatására 72 millió euróval, 2019-ben pedig 118 millió euróval növekedhet az adóbevétel.
Jövő januártól a törvénykönyv az alkalmazottak üdülési hozzájárulásával bővül. A hozzájárulás az indokolt költségek 55%-a lesz, legfeljebb 275 euró évente. Ez azt jelenti, hogy ha az alkalmazott 500 eurót költ egy évben üdülésre, a munkáltató 275 euróval támogatja. Ha kevesebb költsége lesz, a munkáltató a kiszámított indokolt költség 55%-át biztosítja. Az elfogadott törvényjavaslat értelmében csak azok a cégek lesznek kötelesek az alkalmazottaiknak üdülési csekket biztosítani, akik 50 vagy több fős személyzettel rendelkeznek, és csak azoknak a dolgozóknak, akik legalább 24 hónapot ledolgoztak az adott helyen. Azoknak a munkáltatóknak, akik 49 vagy kevesebb dolgozóval rendelkeznek, az üdülési csekk biztosítása önkéntes lesz.
