Pozsonypüspökin (is) tovább hatnak a Beneš-dekrétumok

Somogyi Szilárd 2019. június 09., 20:07

Pozsonypüspökin, akárcsak az ország több részében, sok olyan földet tartanak nyilván, amelyek tulajdonosai évtizedek óta ismeretlenek. Az ilyen helyzeteket az államigazgatás úgy próbálja megoldani, hogy az adott térség járási hivatala és a szintén állami hivatal, a Szlovák Földalap létrehoz egy közös bizottságot, amely a rendelkezésre álló dokumentumok alapján igyekszik megtalálni a tulajdonosokat, vagy azok leszármazottait.

Dr. Tomáš Plank: Már nincs hová hátrálnunk

Pozsonypüspökin ez azért is időszerű volt, mivel a városrész területén halad keresztül az új autópálya (D4) nyomvonala, és a beruházást végző Nemzeti Autópálya Társaság a kisajátítás keretén belül a konkrét tulajdonosoktól várásolta meg a beruházáshoz szükséges területeket. A folyamat azonban váratlan fordulatot vett, aminek abnormális voltáról dr. Tomáš Plank, a földtulajdonosok egy csoportját képviselő pozsonyi ügyvéd tájékoztatott bennünket.

Hét évig keresték az egykori tulajdonosokat

2008-ban a Pozsonyi Járási Hivatal kataszteri részlege és a fent említett Szlovák Földalap létrehozta a bizottságot, amely a munkát hét éven keresztül végezte. A bizottság elsősorban a II. világháború előtti tulajdonviszonyokat rögzítő, az egykori magyar telekkönyv adatain alapuló, s egészen 1950-ig érvényben levő állami nyilvántartásból indult ki.

Munkájának lényege az volt, hogy a ma ismeretlen tulajdonosokat, illetve jobbára azok leszármazottait, örököseit meghatározza, felkutassa. Ehhez külső segítséget is igénybe vett, s a feladatok jelentős részét rábízta a besztercebányai Geodis Slovakia Kft.-re. A hétéves munka végén, 2015-ben több száz új tulajdonost tudott meghatározni. A bizottság törvény adta jogánál fogva ezeket a tulajdonosokat az állami nyilvántartórendszerben is feltüntette. Az a több tucat örökös, akiknek a földjeik az autópálya nyomvonalát képezték, eladási ajánlatot is tett a Nemzeti Autópálya Társaságnak, illetve a Társaság saját kezdeményezésből maga is megszólította ezeket a tulajdonosokat, hogy a kisajátítás keretén belül adják el a Társaságnak ezeket a földeket.

2016-ban elkezdődtek az első vásárlások az Autópálya Társaság részéről. A folyamat viszonylag lassan működött, mivel sok esetben hagyatéki eljárásokat kellett lefolytatni a megállapított, de már elhunyt tulajdonosok örökösei javára. Ez az egész folyamat, ha nem túl gyorsan is, egészen 2018 végéig zavartalanul működött. 2019 első hónapjában a résztvevők legnagyobb meglepetésére a Szlovák Földalap büntetőfeljelentést tett a Főügyészségen, azt állítva, hogy a földek új tulajdonosai megállapításánál óriási visszaélésekre került sor. Ennek lényege, hogy olyan embereket határoztak meg tulajdonosnak, akiket a Beneš-dekrétumok alapján a II. világháború után megfosztottak ingatlan vagyonuktól, azaz ezek a földek konfiskáció tárgyát képezték. 

Az Állami Földalap magánakciója

Annak ellenére, hogy a Szlovák Földalap maga is részt vett a tulajdonosok megállapítását végző bizottság munkájában, nemcsak hogy feljelentést tett, de körlevélben tájékoztatta a Nemzeti Autópálya Társaságot, valamint a szlovákiai közjegyzőket tömörítő Közjegyzői Kamarát is, hogy állítsák le, illetve szakítsák meg a felvásárlásokat, valamint a még folyamatban levő hagyatéki perek lefolytatását. A Szlovák Földalapnak ugyan semmilyen törvényből kifolyóan nincs joga arra, hogy akár felvásárlásokat, akár hagyatéki tárgyalásokat leállítson, államigazgatási súlya révén viszont elbizonytalanította az autópálya-társaságot és a közjegyzői kamarát. Így ezek jobbnak látták a büntetőfeljelentés miatt leállítani az eddigi tevékenységüket.

Tomáš Plank ügyvéd elmondása alapján patthelyzet alakult ki. A Szlovák Földalap ugyanis rendkívül előnyös helyzetbe került a büntetőfeljelentéssel, hiszen azóta elzárkózik minden adatközléstől, arra hivatkozva, hogy nem szeretné befolyásolni az ügyészségi vizsgálatot. Az érintett örökösök még azt sem tudták meg, hogy a mintegy 150 szóba jöhető tulajdonos közül kit érintett a konfiskálás. A Földalap beadványában ugyanis testületileg az összes személyt aggályosnak tüntette fel ebből a szempontból. Így most egy olyan helyzet állt elő, ami a hivatalokkal ritkán érintkező olvasóink számára talán elképzelhetetlennek is fog tűnni.

Képgalériánk:
Az elutasítás oka: a kérvényező nemzetisége magyar

Megkerült 150 egykori tulajdonos, akiket a járási hivatal és a Földalap közös bizottsága hosszadalmas, több évig tartó munkával azonosított, és nevüket a kataszteri nyilvántartásba felvezette. Az örökösök ezek alapján hagyatéki eljárásokat kezdeményeztek, hogy a földtulajdonnal jogszerűen rendelkezhessenek, és azt értékesíthessék. Ebbe a menetbe szólt bele a bizottság egykori résztvevője, a Szlovák Földalap azzal, hogy az egykori földtulajdonosokat magyar vagy német nemzetiségük miatt még a II. világháború végén megfosztották ezektől a birtokaiktól. Ezt a „közbeszólását” a Földalap mindazok ellenére büntetőfeljelentés formájában tette, hogy a törvény még 5 évet adott arra, hogy az egykori bizottsági döntéseket korrigálják, ha új információ kerülne elő a bizottsági munka lezárását követően. A munka folytatása helyett most mindenki vár. Arra vár, hogy a Főügyészség döntést hozzon a büntetőfeljelentés ügyében. Ez, az ügyvéd elmondása szerint, akár egy évbe is beletelhet.

Mit állítanak a hivatalok?

Megkerestük tehát az ügyben érintett közhivatalokat. A Pozsonyi Járási Hivatal csak a sajtóból értesült a partnerintézményük általi büntetőfeljelentésről. Őket az a Földalap, amellyel hét éven keresztül egy bizottságot alkottak, hivatalosan nem is tájékoztatta. Ennek hiányában a járási hivatal nem is szeretne állást foglalni ebben az ügyben. Megkerestük az országos Főügyészséget is, ahol megtudtuk, hogy a feljelentést továbbították a helyileg illetékes Pozsonyi Kerületi Ügyészségnek. Onnan már többszöri sürgetés után sem kaptak választ arról, hogy befogadták-e az ügyet, vagy esetleg hivatali illetéktelenség miatt az állam- és közigazgatás valamelyik más szervéhez továbbították. Ez egyébként teljesen reális forgatókönyv lehet, hiszen a földtulajdonosokat képviselő Plank ügyvéd határozottan állítja, hogy a téma nem büntetőjogi, hanem közigazgatási eljárást igényel. Természetesen megkerestük a Szlovák Földalapot is, amely, szóvivőjén keresztül, szintén többszöri keresés után egy rövid, március 15-én keltezett közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe. A lényege, hogy hibákat tartalmazó kataszteri bejegyzésekről szóló névtelen bejelentés alapján büntetőfeljelentést tettek, és az ügyészi vizsgálat zavartalanságát biztosítandó, nem adnak további felvilágosítást. Vagyis csak az ismert tényt erősítették meg, magyarázattal nem szolgáltak.

Jelenleg itt tart az ügy, amely azért vérlázító, mert egy hivatal, a Szlovák Földalap önkényeskedését tükrözi. A Földalap, mint említettük, a körülményekről tudomást sem véve, büntetőfeljelentést tett, amelynek megalapozottságáról nem tájékoztatta a vele ez ügyben szerves kapcsolatban álló legközelebbi intézményeket sem. Ráadásul a feljelentés megtétele óta, éppen az ügyészségi vizsgálatra hivatkozva, minden információ közreadásától elzárkózik.

Ma is hatályban vannak a dekrétumok

Az érintett embereknek vagy az olvasóknak nyilván jobb dolguk is van, mint arra figyelni, hogy az állam egy-egy intézménye között éppen milyen a kommunikációs viszony.  Ami azonban sok szlovákiai magyar polgárt érinthet: a Beneš-dekrétumokra való hivatkozással akár más, eddig nem rendezett telekkönyvi intézkedést lehet a fentiek alapján „csak úgy” megakasztani!

Meggyőződésünk, hogy az ilyen veszélyek elhárításának legmegnyugtatóbb módja nem a hivatali közlönyök folyamatos böngészése, hanem azoknak a gyalázatos dekrétumoknak az eltörlése, amelyek kivétel nélkül minden egyes magyar felmenővel rendelkező szlovákiai állampolgárt megbélyegezetté tesz, mind a mai napig. Ezek a rendeletek (amelyeket a szlovák parlament ráadásul 2007-ben megerősített) arról szólnak, hogy a szlovákiai magyarok továbbra is háborús bűnösök, és akár tetszik, akár nem, viseljék ennek a következményeit! Ezek a papírok mind a mai napig ott vannak minden cseh és szlovákiai törvénykönyv lapjain, kiszakítani azokat csak elszánt és határozott, jól előkészített európai mozdulattal lehet!

Beneš-dekrétumok
A II. világháborút követően, törvényhozói testület hiányában, elnöki rendeletek, ún. dekrétumok biztosították egy időre a csehszlovák törvényalkotást. Eduard Beneš elnök több mint száz ilyen rendeletet adott ki, amelyek közül több az országban élő németeket és magyarokat egységesen, kollektíven háborús bűnösnek nevezte meg. Az érintett nemzetekhez tartozó embereket, annak ellenére, hogy Csehszlovákia polgárai voltak, megfosztotta az állampolgárságuktól, állásuktól és vagyonuktól. Ezek a rendeletek – sokak állításával ellentétben – a mai napig nemcsak hogy részét képezik Szlovákia jogrendjének, hanem, mint a fenti példa is mutatja, a gyakorlati életben is hatnak, és az alapjognak számító vagyon elleni hatállyal bírnak.
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS