2018. augusztus 15., 16:50

Párhuzamos világegyetemek

Ha a német szövetségi főügyésznek egy ideje már az asztalán lett volna a jelentés, amely Szlovákiát a vietnámi vállalkozó tavalyi elrablásában való tudatos részvétellel gyanúsítja, akkor ma nem úgy beszélnénk az ügyről, ahogy beszélünk, írja a Pravda napilap.

201203081651000.0_ujsagok616.jpg

A lap szerint a németek is hibáznak, csakhogy a német bürokrácia és a német igazságszolgáltatás kicsit másképpen működik, mint a miénk, másképpen reagál az esetleges saját hibáira is, amelyeket nem söpörnek olyan könnyen a szőnyeg alá, hogy az első éles szemű szlovák facebookozó felfedhesse azt.

Ha valami az utóbbi napokban megfigyelhető Jaromír Čiznár legfőbb ügyész viselkedésén, az a könyörtelen törekvés arra, hogy a hivatalát távol tartsa az ügy kapcsán a többi meghatározó hivataltól. Nincs mit csodálkozni ezen, írja a lap, ugyanezt teszik a többiek is.

A hírszolgálat vezetője a döglött bogár taktikát választotta, csakhogy ez a bogár nemcsak hogy döglöttnek tetteti magát, hanem úgy tesz, mintha soha nem is létezett volna. A mi titkosaink semmiről sem tudtak, senki semmire nem kérte őket, és senki semmit sem mondott nekik. A SIS igazgatója is állítólag csak néhány nap elteltével szerzett tudomást arról, mi is történhetett, s ezt az információt azonnal továbbította. Hogy hova nem tudni.  Čiznár azt állítja, neki biztosan nem.

A belügyminisztériumban meg, szokás szerint, teljes tagadásba kezdtek, és folytatódik azoknak az információknak a fokozatos kiengedése, amelyek tovább már nem tagadhatók. Ez az eljárás azonban katasztrofális akkor is, ha az illető ártatlan: azaz ebben az esetben, ha átverték őket a vietnámi titkosok.

Azt nem tudni, helyes-e azt állítani, hogy a németek mindig precízek. Azt azonban bizton mondhatjuk, hogy mi még véletlenül sem.  És az állami apparátusunk hasonló válságos pillanatokban a párhuzamos világegyetemekre emlékeztet, amelyek elméletileg ugyan  egy egységet alkotnak, ám kölcsönösen áthatolhatatlanok, írja a Pravda.

Ha nem múlik ki a Fico-garnitúra, akkor egész Szlovákia rothad el

Arpád Soltész, a Noviny.sk kommentátora szerint Trinh Xuan Thanh elrablásán nemcsak az az ijesztő, hogy az országunk is belekeveredett, hanem az a gyerekes igyekezet is kétségbeejtő, amivel a vezető képviselőink igyekeznek a felelősséget másra hárítani.

Amikor a SIS igazgatója, Anton Šafárik vagy a szlovák kormányfő Peter Pellegrini az ujjaikon számolgatják, hány napot töltöttek az emberrablók Németországban, és hány órát Szlovákiában, az ember ugyanolyan kínosan érzi magát, mint Martin Jakubec és Božanka videóinak nézegetése közben. 

Hasonlóképpen abszurd az a védőbeszéd is, miszerint a biztonsági szerveink nem tudták volna az emberrablást megakadályozni. Meg tudták volna, elegendő lett volna betartani az elemi biztonsági szabályokat a kormánygép kölcsönzése során. De nem is erről van szó. Ha ugyanis a vietnámiak maguk nem dicsekedtek el Kaliňáknak, tényleg senki sem sejthette, kit visznek a gépünkön Moszkvába. A gond csak az, hogy senki sem tett semmit akkor sem, amikor világossá vált, milyen botrányba keveredett Szlovákia.

Hiába magyarázgatja Jaromír Čižnár, hogy a német ügyészségnek olyan segítséget nyújtott, amilyet az kívánt. A német ügyészség számára nem prioritás a szlovák részvétel az emberrablásban, az a mi problémánk, mert a német politikusok nem fognak sokáig várni a nyomozás eredményére. Ha rájönnek, hogy mi a szőnyeg alá söpörjük az ügyet, abból a feltételezésből indulnak majd ki, hogy Szlovákia egy maffiaállam, amelynek nem lehet hinni. S ennek végzetes politikai és gazdasági következményei lesznek a számunkra, véli Soltész.

Fico képviselő úr kormányának közkedvelt módszere: hagyni, hogy a dolgok elaludjanak, ezúttal nem fog működni. Kialszik ugyanis a szövetségeseink és partnereink bizalma, és nemcsak Németországé, hiszen még a lengyeleknek is bizonyíthatóan hazudtunk, amikor azt állítottuk, hogy a gép fedélzetén Kaliňák is ott van. Vagy kimúlik ez a kormány nagyon gyorsan, vagy egész Szlovákia rothad el, véli Soltész.

Az állam és az ész hanyatlása Szlovákiában

Szlovákia látványa a vietnámi emberrablás után szánalmas. A politikusok egy része arról igyekszik meggyőzni bennünket, hogy ötig sem tudnak elszámolni, az állami intézmények pedig bűntudatot igyekszenek kelteni, véli a Denník N napilap.

Elképzelhetetlen, hogy Glváč, Pellegrini meg a többiek ne értsék, mi a különbség a között, ha valakinek az orra elöl elrabolnak valakit a hozzájárulása nélkül, vagy ha valakit a mi kormánygépünk segítségével rabolnak el. Mivel úgy véljük, hogy nagyon is jól értik, marad a tudatos félrevezetés lehetősége.

A kudarc második dimenziója intézményi szintű. Jelenleg az ügyészség és a belügyminisztérium a hosszú ideig tartó tétlenség után egymást előzgetik nyilatkozataikban a németekkel való együttműködésre való hajlandóságban, no meg a kihallgatandó emberek számában. Egyúttal mindnyájan azt állítják, eddig nem volt ok a cselekvésre.

Jaromír Čižnár hétfőn német kollégája szavait használta alibinek, aki szerint az ügyészségünk nem vallott kudarcot. Ugyanakkor egyértelműen értésünkre adta, a SIS volt az, aki kudarcot vallott (hiszen az igazgatója már régóta tudott az emberrablásról, ám az ügyészséget nem tájékoztatta arról) vagy a Nemzeti Bűnügyi Ügynökség (amelynek a nyomozói leghamarabb márciusban a németekkel való találkozón fontos információkhoz jutottak, de nem láttak okot arra, hogy az ügyészséget tájékoztassák).

A Smer politikusai igyekeznek hülyét csinálni a választókból, és az állami szervek azt állítják, hogy egy évig nem volt okuk a cselekvésre, pedig szembeötlő ennek az ellenkezője. Aztán meg azt állítják, ha valakinek cselekednie kellett volna azok semmiképpen sem ők voltak, hanem a másik. Ez Szlovákia képe 2018-ban, írja a napilap.

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.