Nem mindenki számára vidám a karácsony
Keresztény világunkban a karácsonyt az év legszentebb ünnepének tartják, amikor kigyúlnak a fények, és minden családban a szeretet, öröm, és béke uralkodik. Ez az időszak szinte mindenhol az ajándékozás és az összetartozás idillikus ideje. De nem mindenki számára örömteli a karácsony.
A magány és a gyász érzései az ünnepek alatt óhatatlanul felerősödnek a gyászolóknál, a gyermekteleneknél, az elváltaknál, a depressziósoknál és a más lelki betegségekkel küzdők körében.
A magányos, depressziós, vagy gyászoló emberekre rossz hatással van, ha a közösségi hálókon találkoznak ismerőseik vidám karácsonyi fotóival, ahol drága ajándékok, közös ünneplések és meghitt, boldog, szeretetben gazdag mintacsaládok láthatók.
Habár ezek a fotók sokszor nem a valós érzelmeket és helyzetet mutatják be, az érzékeny, lelki sérültség időszakában lévő emberben elmélyíthetik a szomorúság, a magányosság, az értéktelenség érzését. A közeli ismerősök életével való folyamatos összehasonlítgatás eredményeként komoly számvetés alakulhat ki az emberben, amikor ráébred, az ő élete sokkal fakóbb és ingerszegényebb, mint másoké, így akaratlanul is életének hiányosságain kezd el gondolkodni. Az ebből kialakult önmarcangolás magányérzethez, szomorúsághoz és elkeseredettséghez vezethet.
Ilyen időszakban semmiképp sem jó, ha az illető bezárkózik és nem keresi az emberek társaságát, ami nem kell, hogy minden esetben kizárólag a család legyen.
Nagyon sok tevékenység van az ünnepi időszak során, amely alatt nem érezzük egyedül magunkat, és vidám közegben tölthetjük el a karácsonyt. Közismert, hogy sok önkéntes civil szervezet tevékenykedik ilyenkor, amelyek különböző rendezvényeket szerveznek, hogy ezzel másoknak segítsenek.
Hajléktalanok, öregek, betegek, gyermekotthonokban élő gyerekek és más rászorulók megsegítése, karácsonyi vásárok és programok szervezése tartozik a fő tevékenységeik közé. Keressünk fel egy ilyen csoportot a lakóhelyünkön, és kínáljuk fel a segítségünket! Ugyancsak jó hatással lehet, ha ellátogatunk az ünnepek alatt zajló misékre, istentiszteletekre, ami kiváló alkalom, hogy hasonló sorsú emberekkel találkozzunk.
Több az öngyilkosság karácsonykor?
Egy időben olyan hírek kerültek napvilágra, miszerint a karácsonyi időszak alatt jelentősen megugrik az öngyilkosságok és az öngyilkossági kísérletek száma. A szakemberek szerint az emberek ilyenkor sokkal érzékenyebbek, eszükbe jutnak a régi emlékek, szeretteik elvesztése, így megnőhet a szomorúság és elkeseredettség érzése is.
Nem lehet azonban egyértelműen kimutatni, hogy a karácsonyi időszakban többen követnének el öngyilkosságot.
Statisztikák is bizonyítják, hogy ennek nincs reális alapja, és a karácsony nem közvetlen oka egy‑egy ilyen szomorú történetnek. Sőt, a szakemberek külön figyelmeztetik a sajtót és a médiát arra, hogy nagyon óvatosan bánjanak az ilyen információk megjelentetésével.
Egyedül az a tény bizonyítható, hogy tél végére, január, február időszakára tehető a depresszió mélypontja, aminek különböző kiváltó okai lehetnek. Például a fény (D‑vitamin) hiánya, a rövidebb nappalok és hosszabb éjszakák, amelyek kimerítik az emberi szervezet erőforrásait, és kimutathatóan neurobiológiai változásokat is eredményeznek.
Bár a karácsonyi melankólia valós jelenség, a pszichiáterek szerint öngyilkosságot általában olyasvalaki követ el, aki hosszabb ideje szenved valamilyen pszichés betegségtől.
Ebben az esetben tehát nem maga a karácsony jelenti a problémát, hanem azok a családi, egzisztenciális vagy egészséggel kapcsolatos krízisek, amelyek hatására az illető sokkal borúsabban látja a helyzetét.
Szlovákiai statisztikák
Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának statisztikái szerint 2017‑ben 506 személy követett el öngyilkosságot Szlovákiában, ebből 410 férfi, 96 nő. Külön figyelmeztető jel, hogy az öngyilkosságok 40 százalékát alkohol vagy más drogok hatása alatt követték el. Ezzel ellentétben az öngyilkossági kísérleteket illetően ez a szám kiegyenlítődik a nők és a férfiak között (2017‑ben 841 személy kísérelt meg öngyilkosságot, ebből 462 férfi és 379 nő).
Az öngyilkosság és öngyilkossági kísérletek fő motivációinak hátterében leginkább különböző családi problémák, belső konfliktusok és egzisztenciális problémák állnak.
A gyermekek és fiatalkorúak körében a konfliktusok és a családi problémák, illetve az iskolai nehézségek jelentek meg fő okként.
Magyar nyelvű lelkisegélyvonal a Felvidéken is
2016‑ban a magyarországi és a kárpátaljai mintát követve a Felvidéken is elindult a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálat, amelyet a Szövetség a Közös Célokért működtet. A felvidéki magyarok hívásait egy különleges technikai berendezés segítségével fogadja a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) rendszere, ahol jelenleg tizennyolc központban 500 önkéntes dolgozik.
A felvidéki lelkisegély‑szolgálat egyre szélesebb körben ismert, és jelen van a közvélemény tudatában is.
A kezdeményezők fontosnak tartják az anyanyelven elérhető szakmai tanácsadást a különböző krízishelyzetekben élő felvidéki magyarok számára. Jelszavuk: Megértő magyar szó, nincs egyedül a bajban. A telefonszolgálat éjjel‑nappal működik, és a felmerülő baj és kétségbeesés esetében egy kívülálló személy névtelen segítségét nyújtja.
A lelki elsősegély telefonos ügyfélszolgálatának szerepe nagyon fontos, a lelki problémák és megbetegedések száma ugyanis folyamatosan növekszik. Az említett, nem emelt díjas telefonszámok 24 órában hívhatók, és a névtelenség megőrzésével vehetők igénybe: 0904 500 338 (T‑Mobile) és 0918 500 333 (Orange).
Az írás megjelent a Magyar7 2018/32. számában.
