2019. szeptember 23., 13:17

Nem értik a szlovákok, miért sütnek „trdelníket” Budapesten?

Az Aktuality.sk weboldalon jelent meg egy cikk, melynek szerzője nehezményezi, hogy a szakolcai kürtöskalácsot (trdelník) Magyarországon és Csehországban is sütik, holott Szlovákiának van rá védjegye.

kürtős
Fotó: wikimedia

Ha valami keresett, akkor a tilalmak nem érvényesek – kezdi írását a szerző, aki szerint ez különösen érvényes a szakolcai „trdelník” esetében, amelyet Budapesten és Prágában egyaránt megvásárolhat az odalátogató turista. A cikk szerint a „trdelníket” kizárólag Erdőháton (Záhorie) kellene készíteni, ám ennek ellenére Magyarországon és Csehországban is kapható.

A cikkíró nehezményezi, hogy a szlovákok „harcolták ki” a kürtőskalács védjegyét, mégis Magyarország használja azt.

Mondja ezt úgy, hogy közben a mellékelt videó elején említésre kerül, hogy a kürtőskalács receptje Erdélyből származik. A szakolcaiak a receptet Gvadányi József őrgrófnak köszönhették, aki életének utolsó éveit töltötte Szakolcán.

A szakolcai trdelník

2013-ban Hantz Péter és Pozsony Ferenc tudományos kutatók bebizonyították, hogy a „szakolcai trdelník” másként készül, mint a székely-magyar kürtőskalács. A szlovákok kürtőskalácsa alig kétszáz éves hagyományra tekint vissza.

A szlovákok tehát egy 150 évvel ezelőtti receptet védtek le, amit mi már 1878-ban meghaladtunk”

– nyilatkozta akkor Hantz.

A szakolcai kürtőskalács készítése (szlov. trdlovanie) a 19. század elejéig nyúlik vissza. Első írásos említése 1911-ből származik. Apró érdekesség, hogy éppen a mi Juhász Gyulánk jegyezte fel, amikor a helyi gimnázium tanáraként dolgozott.

Ezzel szemben Erdélyben már 1679-ben írásban megemlékeztek a kalácsról.

2004-ben alakult meg Szakolcán a Szakolcai Kürtőskalács Egyesület, amely felélesztette a kürtőskalács sütésének hagyományát. Az egyesület roppant élelmes volt. Elérték, hogy 2010-ben „skalický trdelník” néven megszerezzék az Európai Bizottság földrajzi védjegyét, Szlovákiában ez lett az első védett termék, megelőzve még a szlovák brindzát (!!!) is.

Ennek alapján a szakolcai kürtőskalácsot csak a szakolcai és szenicei járásokban lehet elkészíteni.

A szlovák szerzőnek ezért szúrja a szemét, hogy mindezek ellenére "ugyanilyen" (?) kaláccsal találkozunk Budapest és Prága standjain is.

Az igazság az, hogy a szakolcai kürtős eltér az eredeti székely-magyar kürtőskalácstól, amelyet parázson vagy forró melegben sütnek, és csak dióval, mandulával vagy felaprított barackmagokkal szórnak be. A szlovák trdelníken nem alakul ki karamellizált cukormáz, mert nem a sütés előtt, hanem a sütés után hintik be cukorral, illetőleg forgatják cukorba.

A Tokaj névvita

A cikkíró ugyancsak megemlíti Magyarország és Szlovákia Tokaj márkanévvel kapcsolatos ügyét. A vita néhány éve azért alakult ki, mert a szlovákok konokul ragaszkodtak a Tokaj név használatához, mivel az már külföldön is közismert márkának számított.

A magyar fél ezt kifejezetten ellenezte. Egyben a fogyasztók megtévesztésének nevezte a „Tokaj” eredetmegjelölést olyan szlovák borokra, amelyek sok esetben nem felelnek meg a Tokaj névhez fűződő magas minőségi követelményeknek.

2014-ben az Európai Bíróság mégis elutasította a magyar fellebbezést a "Tokaj" márkanév ügyében.

Megosztás
Címkék

Hozzászólások

Fehér István 2019. 09. 25., sze - 06:18
Nem értik? Erdőhát egyik települését - SZÉKELYFALVA (Sekule) - odatelepített székelyek alapították! Ők hozták magukkal a kürtöskalács receptjét is! A szlovákok frusztráltságát több ilyen dolog okozza, csak épp ők nem tudnak erről!
Gáspár Lópici 2019. 09. 27., p - 12:33
Nem, értik, nem értik...Talán többet kéne olvasni róla.https://www.kurtos.eu/tortenetHantz Péter és Pozsony Ferenc tudományos kutatók bebizonyították, hogy a szakolcai trdelník valójában másként készül, mint a székely-magyar kürtőskalács. A szlovák édesség alig kétszázéves hagyományra tekint vissza.“A szlovákok egy 150 evvel ezelőtti receptet védtek le, amit mi már 1878-ban meghaladtunk. Ha párhuzamosan süt egy székely es egy szlovák a Felvidéken, mindenki a székelytől veszi a kürtőskalácsot” – mondja Hantz Péter.Forrás:https://felvidek.ma/2013/08/nem-loptak-a-szlovakok-a-kurtoskalacsot/https://www.3szek.ro/load/cikk/77413/szekelyfold_arculcsapasa_avagy_kie_a_kurtoskalacs