Nem értik a szlovákok, miért sütnek „trdelníket” Budapesten?

Ha valami keresett, akkor a tilalmak nem érvényesek – kezdi írását a szerző, aki szerint ez különösen érvényes a szakolcai „trdelník” esetében, amelyet Budapesten és Prágában egyaránt megvásárolhat az odalátogató turista. A cikk szerint a „trdelníket” kizárólag Erdőháton (Záhorie) kellene készíteni, ám ennek ellenére Magyarországon és Csehországban is kapható.

A cikkíró nehezményezi, hogy a szlovákok „harcolták ki” a kürtőskalács védjegyét, mégis Magyarország használja azt.

Mondja ezt úgy, hogy közben a mellékelt videó elején említésre kerül, hogy a kürtőskalács receptje Erdélyből származik. A szakolcaiak a receptet Gvadányi József őrgrófnak köszönhették, aki életének utolsó éveit töltötte Szakolcán.

A szakolcai trdelník

2013-ban Hantz Péter és Pozsony Ferenc tudományos kutatók bebizonyították, hogy a „szakolcai trdelník” másként készül, mint a székely-magyar kürtőskalács. A szlovákok kürtőskalácsa alig kétszáz éves hagyományra tekint vissza.

– nyilatkozta akkor Hantz.

A szakolcai kürtőskalács készítése (szlov. trdlovanie) a 19. század elejéig nyúlik vissza. Első írásos említése 1911-ből származik. Apró érdekesség, hogy éppen a mi Juhász Gyulánk jegyezte fel, amikor a helyi gimnázium tanáraként dolgozott.

Ezzel szemben Erdélyben már 1679-ben írásban megemlékeztek a kalácsról.

2004-ben alakult meg Szakolcán a Szakolcai Kürtőskalács Egyesület, amely felélesztette a kürtőskalács sütésének hagyományát. Az egyesület roppant élelmes volt. Elérték, hogy 2010-ben „skalický trdelník” néven megszerezzék az Európai Bizottság földrajzi védjegyét, Szlovákiában ez lett az első védett termék, megelőzve még a szlovák brindzát (!!!) is.

Ennek alapján a szakolcai kürtőskalácsot csak a szakolcai és szenicei járásokban lehet elkészíteni.

A szlovák szerzőnek ezért szúrja a szemét, hogy mindezek ellenére "ugyanilyen" (?) kaláccsal találkozunk Budapest és Prága standjain is.

Az igazság az, hogy a szakolcai kürtős eltér az eredeti székely-magyar kürtőskalácstól, amelyet parázson vagy forró melegben sütnek, és csak dióval, mandulával vagy felaprított barackmagokkal szórnak be. A szlovák trdelníken nem alakul ki karamellizált cukormáz, mert nem a sütés előtt, hanem a sütés után hintik be cukorral, illetőleg forgatják cukorba.

A Tokaj névvita

A cikkíró ugyancsak megemlíti Magyarország és Szlovákia Tokaj márkanévvel kapcsolatos ügyét. A vita néhány éve azért alakult ki, mert a szlovákok konokul ragaszkodtak a Tokaj név használatához, mivel az már külföldön is közismert márkának számított.

A magyar fél ezt kifejezetten ellenezte. Egyben a fogyasztók megtévesztésének nevezte a „Tokaj” eredetmegjelölést olyan szlovák borokra, amelyek sok esetben nem felelnek meg a Tokaj névhez fűződő magas minőségi követelményeknek.

2014-ben az Európai Bíróság mégis elutasította a magyar fellebbezést a "Tokaj" márkanév ügyében.