Megjött Fico, fuccs a puccsnak

Dunajszky Éva 2019. június 09., 18:40

A kilencvenes években forgott közszájon az a vicc, vajon miért nem bújócskázhat Vladimír Mečiar. „Mert senki sem keresné” – volt a kérdésre a racionális népi válasz. Mert Mečiar is rendszeresen el-eltünedezett, minden egyes sikertelensége után. Még a közvetlen környezete sem tudott kapcsolatba lépni vele. Úgy tűnik, Robert Fico ebben is követi tanítómesterét, írja a Noviny.sk portál.

Fotó: TASR

Robert Fico sem először húzott ugyanis láthatatlanná tévő sapkát a fejére. Emlékezzünk csak a sikertelen államfőválasztásra vagy a kormányfői posztról való kényszerű távozására, akkor is jó időre eltűnt a média meg a nyilvánosság szeme elől, hogy a sebeit nyalogassa.

A pártja számára sikertelen EP-választás után is nyoma veszett, egyesek ugyan tudni vélték, hogy Izraelben kezelteti a beteg szívét. Mi több, némelyek már magukat látták a Smer kormányrúdjánál, a sajtó meg egyfajta „forradalmi helyzetet” emlegetett a szociáldemokraták háza táján.

Mígnem Robert Fico vissza nem tért, és az elvesztett uniós meccs után először ki nem állt a sajtó elé. De lássuk, mi is az, amit Fico kijelentéseiről tudnunk kell. A Denník N napilap szerint a Smer elnöke kipihentnek látszott, és egyetlen egyszer sem hagyta magát az újságírói kérdésekkel kiprovokálni. Azt állította, semmi sem igaz az izraeli gyógykezelésből, Mostarban volt egy kiállításon, de ideje nagy részét a régiókban töltötte, bizonyítékokkal viszont nem szolgál erre. Azt mondta, minimum a 2020-as parlamenti választásig a párt elnöke marad, és csak annak eredményei tükrében dönt majd a továbbiakról. Az elnökcsere vagy a rendkívüli kongresszus tehát egyáltalán nincs napirenden. Pellegrini nevét pedig a szájára sem vette.

Fico hozta a régi formáját

A Sme napilap szerint Fico legújabb come backje kapcsán az embernek déjá vu-érzése támad: a Smer elnökének viselkedése a régi időket idézte. Például azzal az „őszinteséggel”, amellyel ünnepélyesen megnyitotta a párton belüli párbeszédet, majd nemes egyszerűséggel rögtön be is fejezte azt azzal a kijelentésével, hogy 2020-ig mindenképpen ő vezeti a pártot. Punktum. Pellegrininek nem is kell szeptemberig várnia.

Aztán ott van még az őszinte szándéka, hogy a választásig „attraktívabb programot” kínál. Azaz, hogy a választásig lebontja a költségvetést, amelyből a kiegyenlített költségvetéshez már most hiányzik egymilliárd euró. Akkor miért ne hiányozhatna akár kettő is, nem? És végül elhihetjük neki, hogy a szótára még radikálisabb lesz, amit azzal a kijelentésével is sejttetett, hogy élesebben el kell határolódni azoktól a pártoktól, amelyek szemtelenek, mint a poloska.  Egy dolgot azonban nem hihetünk el neki: a nehezen álcázható meggyőződést, hogy mindez működni is fog, véli a Sme.

Az Istenek legyenek Ficóval

Arpád Soltész, a Noviny.sk portál kommentátora szerint a Smeren belüli pánik fordítottan arányos a választási preferenciákkal. A párt tagjai, nem teljesen jogtalanul, az alapító atyát vádolják, aki nem tudja, mikor illik politikai nyugdíjba vonulni. A pánik azonban nem igazán segíti a józan gondolkodást, valószínűleg ezért is juthattak arra, hogy elég lenne Ficót lecserélni Pellegrinire, és minden mehetne tovább a régiben, egy másik Vadalával, egy másik Troškovával és egy másik Bašternákkal vagy Kočnerral.

A csalódott kassai pártagok szemrehányása, miszerint Richard Raši Fico miatt veszített, kiválóan mutatja, hogy az alma ebben a családban sem esett messze a fájától. Raši ugyanis Paška miatt, az EEI cég parkolási politikája miatt és saját maga miatt vesztette el a választásokat. A kassai rebellisek körülbelül olyan viszonyban vannak az igazsággal, mint a Súmračná utcai pártközpont.

Robert Ficónak természetesen teljes felelőssége van abban, ahogyan a Smer működött és ahová az ország jutott. De pártja tagjai sem áldozati bárányok, sokkal inkább tettestársak. Amíg Fico garantálta a hasznukat, szófogadóan tartották a szájukat, no meg a lépést. Most, amikor Fico már inkább tehernek számít, hirtelen felfedezték az illendőséget meg a becsületet. A mocsokért senki sem akarja vállalni a felelősséget, csak a választási eredménytől félnek.

A Smer azonban megreformálhatatlan, sohasem volt igazi baloldali agendája, sem olyan tagsága, amelynek a szociáldemokrata értékek megvalósítása lett volna az érdeke. Olyan opportunisták csoportosulása csupán, akik úgy viselkedtek az országgal szemben, mint a győztesek a leigázott területen. Ha Fico a garanciája annak, hogy a párt eltűnjön a politikai süllyesztőben, az istenek védelmezzék és tartsák meg jó egészségben, erőben, amíg a politikai bandáját a történelem szemétdombjára nem juttatja.

 

 

0 HOZZÁSZÓLÁS