Átadták a Csemadok-díjakat
Immár hagyományosan, a magyar kultúra napján, vagyis ma délután három órakor, országos emlékműsor kíséretében, Galántán adták át a Csemadok-díjakat, mellyel azoknak a munkásságát ismerik el, akik hosszú évtizedek óta tevékenykednek a szövetségben. A díjak odaítélésről, a beérkezett javaslatok alapján, a Csemadok Országos Elnöksége még december 18-án tartott ülésén döntött. Az ünnepélyes átadásról élő közvetítést tekinthettek meg portálunkon.
Az ünnepség elején Dráfi Mátyás színművész adta elő a Himnuszt, majd Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke megnyitó beszéde és Czimbalmosné Molnár Éva, a Nemzetpolitikai Államtitkár főosztályvezetője ünnepi köszöntője következett a programban.
Az elnök megköszönte minden Csemadok tagnak a közösségért folytatott munkát, majd a szervezet történelmébe is betekintést nyújtott. "A jogfosztottság és hontalanság évei után az 1949. március ötödikei megalakulást követön négy évtizeden keresztül a csehszlovákiai magyarság mindeneseként állt helyt Szövetségünk, a központi tiltás ellenére érdekvédelmi feladatokat is vállalt amellett, hogy szervezte a kulturális életet, lehetöséget nyújtott a korábban tiltott magyar anyanyelv hivatalosan megengedett, illetve pontosabban fogalmazva, megtürt használatára. Ismert tény, hogy 1968-ban a hatalom kénytelen volt szinte politikai tárgyalópartnernek elismerni a Csemadokot. Nem véletlen, hogy éppen a szövetség alktómühelyében született meg a 144/1968-as számú alkotmánytörvény, amely az ismert okok miatt nem hozhatta meg az olyannyira óhajtott és jogszabályokba foglalt jogos elvárásokat. A hatalom azonban a normalizáció idöszakában könyörtelenül leszámolt mindazokkal a becsületes, közösségben gondolkodó vezetökkel és értelmiségiekkel, akik nem voltak hajlandók behódolni a moszkvai irányítású csehszlovákiai pártvezetésnek. Ismét nehéz esztendök következtek, majd két évtized múlva megbukott az egypártrendszer. Az 1989-es rendszerváltozás jelentös mértékü változást hozott a Szövetség életében, új körülmények között kellett megtalálni a társadalmi és kulturális tevékenység mozgatórugóit, reagálva az újonnan létrejövö számos civil kezdeményezés kihívásaira. A Csemadok nam alakult át párttá, ám a létrejött politikai pártok és mozgalmak vezetöinek többsége a Szövetség tagjai közül került ki. Nagy érvágást és majdnem a Csemadok-munka teljes ellehetetlenítését eredményezte , hogy a Mečiar-kormány idején az egyik napról a másikra teljesen megszüntette a Szövetség állami költségvetésböl történö anyagi támogatását. Ám a Csemadok ezt is túlélte, s megtalálta a módját annak, hogy országos szervezettségü szövetségként tovább folytathassa társadalmi és közmüvelödési tevékenységét. "
Czimbalmosné Molnár Éva kiemelte a magyar kultúra jelentőségét, a magyar irodalom és kultúra azon nagyjait, akiket a Felvidék adott a magyarságnak. A magyar közösség összetartó erejének fontosságára rávilágítva megköszönte a külhoni magyaroknak, hogy makacs, ragaszkodó küzdelemmel gazdagítják a magyarság kultúrájának és hagyományainak védelmét.
A díjátadás előtt a Peredi Női Kar előadását tekinthette meg a közönség, akiket Jónás Katalin vezényelt. Majd a Csemadok Életmű Díj és a további elismerések átadása következett, amely során videós bejátszók segítségével ismerhették meg a díjazottakat. A videós közvetítés mellett a cikkünkben is bemutatjuk az elismerésben részesülteket.
Csemadok Közművelődési Díj átadása előtt Shlyakta Ksenia és Dombi Gergely produkciója vezette át a programot az életműdíjak átadását követően a rendezvény következő részébe.
A folytatásban átadták a Gyurcsó István-díjat Reichert Gellértnek, a Szőttes szervezőtitkárának. A díjazottat Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára méltatta, humoros és személyes hangvételű laudációjában révkalauznak nevezte a kitüntetettet, akit néptáncos berkekben mindenki úgy ismer, mint papa.
Fábry Zoltán-díjat a pécsi Bokor Bélának ítélték oda. Szili Katalin méltatását Holop Zsóka olvasta fel.
A kitüntetettek nevében Stirber Lajos köszönte meg a jelöléseket, és a fáklyavivőknek a felvidéki magyarságért folytatott munkájukat, csodának, a felvidéki ember számára világító fáklyának nevezve a hetven évvel ezelőtt megalakult Csemadok intézményét. A karnagy hangsúlyozta, magyarnak lenni számunkra mindig büszke gyönyörűség.
Boócz Mária 1968 óta tagja a Párkányi Csemadok Alapszervezetnek, 1976-tól pedig az elnöke. Vezetése alatt a párkányi alapszervezet több figyelemre méltó eredményt ért el. 1976-ban megalakul a városban a színjátszó csoport, a későbbi Párkányi Színkör, amely 2005-ig működött. Kaviár című előadásukkal a Jókai Napok Nívódíját nyerték el. A Színkör zenekara 1999-ben önállósult, azóta Hangulat néven a széles környéken ismertséget vívott ki. 1982-ben megalakult a Balassi Bálint Közművelődési Klub és 86-tól folyamatosan megrendezik a Balassi Bálint Kulturális napokat a városban, ami idén 34. évfolyamához érkezett. 1996-ban Boócz Mária és a későbbi karnagy, Mihályi Magdolna kezdeményezésére Szivárvány néven újjáalakult az énekkar, amely a Kodály Napokon is eredményesen szerepelt. A szervezet 1998-ben saját épületet szerzett az önkormányzattól, mely a város és a környék magyar kulturális és társadalmi rendezvényeinek gyakori helyszíne. Boócz Mária hosszú évekig volt tagja a Csemadok Országos Tanácsának, s jelenleg is a területi választmány ellenőrző bizottságában tevékenykedik.
Jónás Katalin 2015 -ig, nyugdíjba vonulásáig a peredi magyar tanítási nyelvű iskolában tanított, kilenc évig az iskola igazgatóhelyettesként és az 1999-2000 -es tanévben kinevezett igazgatóként is tevékenykedett. 1974-ben megalapította a gyermekkórust, mellyel a gyermekkórusok járási versenyén Galántán 1975-ben első helyezést ért el, amit több díj is követett. A Peredi Alapiskola Pitypang kórusa, vezetésével, az 1994-95 -ös tanévig működött. Az 1975-1981 -es években Jónás Katalin vezetésével vegyeskar is működött Pereden. Majd hosszú szünet következett. A hajdani Pitypang gyermekkórus tagjaiból 1997-ben újra összeállt az egykori énekkar, Peredi Nőikar néven. Azóta hétszer kapott aranykoszorús minősítést a Kodály Napokon. Repertoárjuk nagy része magyar szerzők, elsősorban Kodály, Bartók és Kocsár műveiből áll. Jónás Katalint 2017 tavaszán felkereste néhány dalos kedvű peredi férfi és felkérték egy férfi daloskör irányítására. Nem sokkal ezután megalakult és azóta sikeresen működik a Peredi Férfi Daloskör.
Nagy Péter szülei a Csemadok alapító tagjai voltak Sárosfán. 1979-től aktívan kapcsolódik be a Csemadok munkába Somorján, a Híd Vegyeskar tagjaként. Az énekkar rendszeres résztvevője a Kodály Napoknak, ahol többször arany, ezüst és bronz minősítést értek el. Az elmúlt időszakban a hazai fellépéseken kívül szerepeltek Magyarországon, Csehországban, Ausztriában Németországban és Hollandiában. Az énekkar szervező titkáraként a somorjai alapszervezet vezetőségének tagjává választották. Mivel mindig közel állt hozzá a közösségi munka 2003- ban elvállalta az alapszervezet elnöki tisztét, amelyet tavaly adott át. Az ottani Csemadok-alapszervezetben több kulturális csoport tevékenykedik: a Csalló tánccsoport, 3 gyermektánccsoport, ahol több mint 100 gyerekkel foglalkoznak. A Híd Vegyeskar 30-35 tagú. Alapszervezeti elnökként több évig volt a Csemadok területi választmányának tagja.
Pál Dénes nyugalmazott pedagógus, 20 évig (1964- 1984) volt a Csemadok Nagybalogi Alapszervezetének elnöke. Elnöksége termékeny ideje alatt az alapszervezet mellett működő színjátszócsoport több színdarabot is bemutatott, rendszeresen szerveztek író-olvasó találkozókat, megemlékeztek a jeles évfordulókról, gyermek-citerazenekar alakult és működött a faluban, megalakult a Gyöngyösi István Irodalmi Kör és többször is megrendezésre került a járási dal- és táncünnepély, a Daloló Balogvölgy. A Csemadok alapszervezete az ő elnöksége alatt megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Nyugdíjba vonulása óta 3 könyvet írt és adott ki (Nagybalog múltja és hagyományai, Balogvölgy múltja és hagyományai, Életem korképe). Felesége, Pál Erzsébet a kezdetektől fogva támogatta férje ötleteit és aktívan részt vállalt a rendezvények szervezésében. Leginkább az egykori énekkar és tánccsoport munkáját irányította. Szeretetét a magyar kultúra iránt mi sem bizonyítja jobban, hogy máig aktív és lelkes tagja a Szivárvány Énekkarnak.
Stirber Lajos nemcsak Komáromban fogalom, hanem az egész Felvidéken. Neve évtizedek óta egyet jelent a zenepedagógiával, a kórusénekléssel és zenei rendezvények szervezésével. Szülővárosában, a jelenlegi Jókai Mór Alapiskolában tanított és vezette az iskola gyermekkarát négy évtizeden keresztül, nyugdíjba vonulásáig. Vezetője volt a Komáromi Járási Pedagógiai Központ Zenei Kabinetjének, a zenei nevelés tantárgy szakfelügyelője. Jelenleg a gyermekkar egykori tagjai által alapított GAUDIUM vegyes kar és hangszeres kamaraegyüttes karnagya, vezetője. Ötletgazdája és mindmáig fő szervezője a VOX HUMANA rendezvénynek, valamint a „jókais” kórusok adventi hangversenyeinek. A Komáromi Kamarazenekar alapító tagja, hangversenyeinek szervezője. A nagy múltú helyi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület zenei szekciójának vezetője. Óraadó a helyi Selye János Gimnáziumban, ujjászervezte és vezeti az iskola énekkarát és hangszeres kamaraegyüttesét, és még hosszan lehetne sorolni, mi mindenből vállal részt. Tapasztalatait több zenepedagógiai témájú könyvben foglalta össze és tankönyvek írásában is részt vett.
Agócs ldikó 2011 óta a Csemadok Almágyi Alapszervezetének elnöke. Elnöksége alatt a már jól működő Almágyi Népdalkör mellett két új hagyományőrző csoport is alakult a községben, melyek az alapszervezet égisze alatt működnek: a Piros Rózsák Asszonykórus és az Almágyi Férfikórus. Számos rendezvénynek ötletgazdája, szervezője, rendezője. Ilyenek a Mesterségünk címere – hagyományőrző gyerekfesztivál, a Gortva-völgyi Hagyományőrző Ünnepség, amit 2013 óta kétévenként rendeznek meg. 2018-ban szintén az ő ötlete alapján Együtt a kultúráért magyar -roma kulturális ünnepélyt szervezett az almágyi alapszervezet, amit két évente felváltva a Gortva-völgyi Hagyományőrző Ünnepséggel a továbbiakban is szeretnének megrendezni. Agócs Ildikó a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának 2012 óta tagja, 2016 óta pedig egyik alelnöke is.
Hadas Katalin tizenöt éves kora óta aktív tagja a Csemadok Abaújszinai Alapszervezetének. Táncolt és énekelt a Rozmaring Néptánccsoportban, három társával országos döntős volt a Tavaszi szél vizet áraszt népdalversenyen, szerepelt a komáromi Jókai Napokon is, jelenleg az Abaújszinai Hagyományőrzők Népdalcsoportjában énekel. 1983 óta a Csemadok helyi alapszervezet vezetőségének tagja, annak kultúrfelelőse. Számos irodalmi estet rendez, 1983-tól szinte évente szervez esztrádműsort. Tagja a helyi Rozmaring Hagyományőrző Csoportnak. 2009-ben Dunaszerdahelyen, a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő országos versenyén nívódíjat nyertek, 2010-ben a budapesti Vass Lajos Kárpát-medencei Népzenei Fesztivál döntőjében Vass Lajos Kiemelt Nívódíjat kaptak. A Bíborpiros szép rózsán 2011-ben, 2013-ban és 2015-ben aranysávos minősítést nyertek. A Csemadok Kassa-környéke Területi Választmányának aktív tagja.
Németh Ágota pedagógus pályája kezdete óta az ipolybalogi alapiskolában tanít, több mint egy évtizede továbbtanulási tanácsadó. Aktív tagja az SZMPSZ-nek és az itteni Csemadok alapszervezetnek is. 2000 novembere óta, amikor az iskola felvette Ipolyi Arnold nevét, szinte minden évben Ipolyi Emléknapot tartanak az iskolában, mely rendszerint a hagyományos Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozat része, aminek fő szervezője. Minden iskolaévben rendszeresen készít fel tanulókat különféle versenyekre: Ipolyi Arnold Országos Népmesemondó Verseny; Anyanyelvünk összeköt, vers- és mesemondó verseny; Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny; Sajó Sándor szavalóverseny, valamint magyarországi versenyekre is. Irodalmi szakkört is vezetett több éven keresztül.
Varga László hosszú évtizedek óta elnöke a dobóruszkai alapszervezetnek, elsősorban az ő nevéhez fűződik, hogy Dobóruszkán megerősödött a Dobó István kultusz ápolása. Még a nyolcvanas években megkezdte a Dobó Napok szervezését, a Csemadokban Dobó István Emléktársaságot alakított, majd az Egri Vármúzeummal kiépített kapcsolata folytán elkészült Dobóruszkán a Dobó szarkofág fedőlapjának másolata. Az általa vezetett szervezet munkájának köszönhetőn zajlottak le a falu római katolikus templomában a régészeti feltárások, melyek során a régészek meglelték Dobó István földi maradványait is, melyek a templomban újra lettek temetve. Neki is köszönhető, hogy immár kegyhelyként, a turisták számára idegenvezetéssel látogatható a dobóruszkai római katolikus templom, Dobó István végső nyughelye.
Vígh Sándor szülővárosában, Diószegen a legfiatalabb zenekari tagként kezdett citerázni az Új Hajtás Citerazenekarban, amely 1975-ben Magyarics János vezetésével alakult meg. A citerazenekar Varga Ervin tánccsoportjával, az Új Hajtással együtt próbált és szerepelt színpadon, hiszen a tánccsoport kísérőzenekara volt. Sándor a zenekar vezetését 1983-ban vette át, és mind a mai napig annak vezetője és szervezője. A zenekar ekkor új nevet választott magának, felvették a Dió héj nevet, Diószeg neve alapján. Zenekarvezetői tevékenysége során nagy hangsúlyt fektetett az utánpótlás kinevelésére. A zenekar jelenlegi tagjai közül hárman is Sándor tanítványai. Napjainkban már nemcsak résztvevője, de előadója is a citeraképzéseknek. Sándor Vízkeleten, Deákin és Jókán is vezetett citerazenekarokat, és zenészként besegít a nyárasdi Sarló citerazenekar működésébe.
Bokor Béla több mint 4 évtizede elkötelezett és kitartó törődéssel segíti és támogatja a Kárpát-medencei magyar kultúra közvetítését, a magyarság közösségeinek találkozásait, a határoktól független információcserét. 1992-ben felvidéki és horvátországi partnereivel kezdeményezője volt a pécsi székhelyű Határokon Túli Magyarságért Alapítvány megalapításának, amelynek a megalakulás óta kuratóriumi elnöke. 2001-ben irányításával, majd vezetésével alakították ki az alapítvány pécsi Pannon Magyar Házát, amely mindmáig meghatározó a vidéki székhellyel rendelkező Kárpát-medencei hatókörű szolgáltató, fejlesztő, kultúraközvetítő és szervező centrumok között. Az alapítvány Dr. Bokor Béla kezdeményezésére és irányításával 27. éve elkötelezetten rendezi meg az immár hagyományos Határon Túli Magyarok Fesztiválját, amely a történelmi magyar területekről, Felvidékről, Vajdaságból, Drávaszögből, Szlavóniából, Muravidékről, Őrvidékről, Erdélyből és a Kárpátaljáról érkező alkotókat, népi, ipar- és képzőművészek, néptánc, nép- és komolyzenei együtteseket fogad és biztosít számukra bemutatkozási lehetőséget. Több alkalommal sikerült európai, illetve kontinenseket érintő eseményt is megszerveznie a külhoni magyarság számára.
Reicher Gellért néptáncos pályafutása kilencedikes korában, egy verbunk táncolásával kezdődött és a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezetének néptánccsoportjában folytatódott. A magyar kultúrával családi és iskolai neveltetésnek köszönhetően egész kisgyerek korától kapcsolatba került. A katonai szolgálat után Takács András hívta a Szőttesbe, hogy legyen annak, a Csemadok alkalmazottjaként a szervezőtitkára. 1971-től a mai napig (egy rövid kitérővel) hol fő állásban, hol társadalmi munkában a Szőttes szervezőtitkára. Ő gondoskodik róla, hogy a táncegyüttes létéhez, fenntartásához szükséges feltételeket biztosítsa és szervezi a fellépéseket. „Nekem ez a munka a hitvallásom. Minden fennhéjázás nélkül kijelenthetem, hogy elhivatottság nélkül az ilyen munkát, ráadásul kisebbségben, nem lehet (ilyen hosszú időn keresztül) csinálni” – vallja. Szervezőtitkári feladatain kívül aktív részt vállalt a Csemadok által rendezett országos fesztiválok szervezéséből is, mint amilyen az Országos Népművészeti Fesztivál Zselízen vagy a gombaszögi kulturális ünnepély.
