Két világ határán - Történészkonferencia Csehszlovákia megalakulásáról - VIDEÓVAL

ma7 2018. október 10., 10:32

A somorjai Fórum Intézet „Két világ határán: Csehszlovákia megalakulása és a helyi átmenetek 1918/1919” címmel szervezett tudományos konferenciát. Az eseményen szlovák és magyar történészek közösen elemezték a második világháború befejezése utáni átmeneti időszak történéseit.

Fotó: Czibula Csaba

A Magyar – Szlovák Történész Vegyesbizottság megalakulásakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a közös történelem vitatott kérdéseire megpróbál közös válaszokat adni. Mivel Csehszlovákia száz évvel előtti létrejötte mindkét ország számára más helyzetet teremtett, ezért nem könnyű közös nevezőre hozni az álláspontokat.

Simon Attila történész, a Fórum Intézet ügyvezető igazgatója portálunknak elmondta, bár a konferencia szlovák és magyar kutatói más-más nemzet megítéléséből kiindulva folytattak kutatásokat, valójában nem nagy a különbség a szakmai álláspontok között. A konferencián kutatott időszak a térség jövőjét alapvetően változtatta meg, hiszen valójában egy impériumváltás zajlott.

Az Osztrák-Magyar Monarchia háború utáni felbomlásához több tényező is hozzájárult, ezek közül csak az egyik volt a nagyhatalmak azon törekvése, hogy átrajzolják Európa térképét. A korabeli Magyarország belső társadalmi folyamatai, valamint az új társadalmi igény a nemzetállamok megalakulására szintén jelentős tényezők voltak, amelyeket nem kezelt kellő időben és megfelelő módom a magyar állam, mondta el Dušan Kováč, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója.

Szarka László történész, az MTA BTK Történettudományi Intézetének kutatója portálunknak elmondta, ez az időszak a magyarság számára fájó történelmi következményekkel járt, hiszen Németország és Bulgária mellett Magyarország is a két világháború vesztesei között végezte, és ez az elmúlt száz évben az ország és a családok történetét is jelentősen megváltoztatta. Mindaz, ami Trianon után következett, annak gyökerei az első világháború elvesztéséből fakadnak. Ez a történészeket is befolyásolja, hiszen nem csak a háborús felelősséget kell kutatni és megmagyarázni, hanem a béke felelősségét is, hiszen azt is fel kell tárni, ki felelős a trianoni békeszerződésért. 

Roman Holec, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója a nógrádi térség történéseit kutatta az adott időszakban, ahol néhány hivatalnok vagy közszereplő tevékenységét elemezte. Kiemelte, ebben az időszakban ezek a személyek milyen könnyen, gyorsan és pragmatikus módon változtatták az identitásukat, a hovatartozásukat. Ezekben az embert próbáló időszakokban a vegyesen lakott területeken ez gyakori jelenség, amikor a mindkét nyelvet jól beszélő elit tagjai az érdekeiknek megfelelően változtatták a nemzeti hovatartozásukat.  

Ablonczy Balázs, az MTA BTK Történettudományi Intézetének kutatója előadásban rámutatott, a szlovákság képviselői között is voltak olyanok, akik nem értettek egyet a csehek „területfoglalásával”, ők vagy az önálló Szlovákia mellett kardoskodtak, vagy a Magyarországon belüli területi autonómia hívei voltak, hiszen a történelmi, vallási és kulturális kapcsolataikat is inkább a magyarokhoz, mint a csehekhez érezték közelebb állóknak. Volt egy erőteljes mozgalom, elsősorban a kelet-Szlovákia térségében élő szlovákok között, akik magukat nem szlovákként, hanem „szlovjkákként” határozták meg, ők erőteljesen hangsúlyozták, hogy nem azonosak a nyugat-szlovákiai térségben élő szlovákokkal, akiket már megfertőzött a „csechoszlovakizmus”.

Ondrej Ficeri, a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi és Pszichológiai Intézetének kutatója cseh köztisztviselők feljegyzéseit kutatta, akik Kassa városában és a közeli térségben töltöttek be vezető pozíciókat. Ezekből a feljegyzésekből kiderül, a kelet-Szlovákia területén, elsősorban az újonnan létrejött ország déli területein a lakosok nem voltak lojálisak az új államalakulattal, és fontos volt számukra a kettős vagy többes identitás, hiszen több nyelvet beszéltek és nemzetiségi konfliktusoktól mentesen élték mindennapjaikat. Kassa a kutatók számára ebből a szempontból egy igazi gyöngyszem.

Az egész napos konferencia során tizenkét előadó elemezte a kor történéseit bizonyos jelenségekre fókuszálva. A szakmai konferencia közelebb hozhatta egymáshoz a két ország történészeinek nézőpontját a korabeli eseményekre.

 

 

 

 

 

 

0 HOZZÁSZÓLÁS