2019. május 24., 08:34

Harmincéves a Rákóczi Szövetség

A magyar szabadság, az erős Európa és a kereszténység védelmének gondolata ma is úgy időszerű, mint volt évszázadokkal ezelőtt - hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Rákóczi Szövetség közgyűlésén csütörtökön Budapesten.

Rákóczi Szövetség 30
Galéria
+21 kép a galériában
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Számunkra, magyarok számára, ma is szabadságunk, kereszténységünk, erős Európánk megóvása a legfőbb célunk - fogalmazott az államtitkár utalva a szervezet névadójára.

Rámutatott: a Rákóczi Szövetség 30 évvel ezelőtt, a rendszerváltáskor, a nehéz és reményteli időkben, amikor az anyaország és az elszakadt területek közötti kötelékek nem voltak ilyen szorosak, akkor is határozottan kiállt honfitársaink mellett, civil szervezetként ott segített, ahol tudott, a programjain nevelkedett fel nemzedékek sora.

Azóta nagyot fordult a világ, és mára a nemzetpolitika kiemelt területévé vált a kormányzatnak - hangsúlyozta Potápi Árpád János.

Felidézte, hogy nagy utat jártak be az elmúlt harminc évben: 2010-14-ben megalkották a magyar nemzetpolitika keretrendszerét, amelyben azóta is dolgoznak. Az Országgyűlés 2010-ben elfogadta a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását, amelynek köszönhetően már több mint egymillió külhoni magyar vált újra közjogi értelemben is a nemzet részévé. 2012 novemberétől a választójogi törvény módosításával, a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok is részt vehetnek a magyarországi választásokon. Így 2014-től nemcsak egy Országgyűlés, hanem egy "nemzetgyűlés" hozza meg a törvényeket - fogalmazott.

Fotó:  Katona Tamás

Az új alaptörvény és a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény deklarálta a magyar nemzet összetartozását és Magyarország felelősségviselését a külhoni magyarság iránt - fejtette ki. Az elmúlt kilenc évben az ugrásszerűen megnövekedett támogatási források felhasználását a közösen megfogalmazott célok mentén végezték el - jelezte.

Hangsúlyozta: ahhoz, hogy ilyen sikerágazattá tudott válni ez a terület, olyan partnerek kellettek mint a Rákóczi Szövetség, amely 1989 óta szintén nagy fejlődésen ment keresztül, szemük előtt vált nagykorúvá. Mostanra elmondható, hogy központi és Kárpát-medence szerte működő szervezeteik révén minden külhoni magyar közösséghez eljutnak.

Potápi Árpád János külön kitért a Beiratkozási programra, amellyel hozzájárulnak a magyar tannyelvű intézményben tanuló diákok számának fenntartásához és növekedéséhez, a Diákutaztatási Programra, valamint Diaszpóraprogramra, amelynek keretében a szomszédos államokban, illetve a diaszpórában élő fiatalok egyszerre ismerhetik meg anyaországuk és a Kárpát-medence természeti és kulturális kincseit és egymást. Megköszönte a Minority SafePack (európai polgári kezdeményezés)felkarolását. Mint mondta, az egymillió aláírás elérése nem lett volna lehetséges a szövetség munkája nélkül.

Az államtitkár gratulációját és köszönetét fejezte ki Halzl Józsefnek, a szervezet tiszteletbeli elnökének és Csáky Csongor jelenlegi elnöknek.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke az újabb, május 7-én az Európai Bizottság által jóváhagyott, a nemzetiségek régióihoz kapcsolódó polgári kezdeményezésükről szólt, és kiemelte: ennek célja, hogy a kohéziós politika ne eredményezhesse a regionális integritás megszüntetését. Székelyföld fejlődjön, gazdagodjon, de az arculata maradjon meg székelynek - összegezte és jelezte: szintén egy év áll rendelkezésre az egymillió aláírás összegyűjtésére.

Kövér: pótolhatatlan a szervezet tevékenysége

Pótolhatatlannak nevezte a Rákóczi Szövetség rendszerváltozás során és azóta végzett tevékenységét Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki kiemelte az elmúlt harminc esztendőben a Rákóczi Szövetség a maga társadalmi eszközeivel és minden erejével részt vett abban a küzdelemben, amelyben a hazájukat és nemzetüket szerető magyarok - a rendszerváltoztatást követő húsz év küzdelmei után - 2010-ben országunkban demokratikus módon lezárták a posztkommunizmus korszakát, és azzal együtt a nemzeti elidegenítés nem ritkán állami szintre emelt politikájának is véget vetettek.

Kövér László úgy fogalmazott, az elmúlt harminc év közösen folytatott nemzeti szabadságharc volt a javából, amelyben a Rákóczi Szövetség a dolgos hétköznapokon és a lélekerősítő ünnepeken, nehéz időkben és jó időkben rendületlenül teljesítette vállalt szolgálatát.

Felidézte, hogy a magyarság önmagától való elidegenítését célzó kísérleteknek hosszú múltja van, hiszen azon történelmi létküzdelmeknek, amelyeket egy évezrede a szülőföldjén folytat a nemzetünk, nemcsak a fizikai erőn alapuló katonai, hanem a szellemi erőre alapozott összecsapások is a részét képezik.

 

Kitért arra, hogy a kiegyezés után ez a politika meghátrált, sokaknak úgy tűnt, hogy végleg, de - több mint száz év távlatából - pontosan tudni, hogy a XX. század elején a nemzeti elidegenítés magyarországi erői újult erővel léptek a szellemi és politikai küzdőterekre.

A XX. században 1956 után tört rá a magyarságra másodszor a nemzeti elidegenítés körmönfont politikája - emlékeztetett, hozzátéve: miután a forradalmat és szabadságharcot idegen túlerővel vérbe fojtó, nemzetárulásban és gyilkolásban fogant politikai hatalom megszilárdult, több mint három évtizedig ismét kezdetét vette a magyarságot önmagától elidegenítő politika, melynek kiemelt célpontja a fiatalság volt. A hatalom rettegett attól, hogy a nemzeti öntudat és a Kárpát-medencei összetartozás érzése erőt adhat a magyar fiatalságnak, rettegett attól, hogy a fiatalok megpróbálnak nemzeti alapon megszerveződni, és ennek megakadályozása érdekében az oktatásban, kultúrában és a médiában bevetette a tudatipar minden fegyverét - fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Kövér László felidézte a Hősök terén 1988-ban elhangzottakat: "minden ember elidegeníthetetlen joga, hogy saját kultúrájában és a saját nemzeti önazonosságában élje le az életét a maga vagy az ősei által épített otthonában", és azt mondta: akkor a hallgatóság az erdélyi magyarságra gondolt, napjainkban azonban mindannyian minden európai keresztény emberre is gondolhatunk.

Felidézte, hogy 1989-ben nemcsak politikai rendszerváltoztatás előtt állt a magyarság, nemcsak demokráciát akartunk a diktatúra helyett, nemcsak gazdasági rendszerváltoztatás előtt állt az ország, hogy a hiányt termelő tervgazdaság helyett jólétet biztosító piacgazdaságot teremtsünk magunknak. A nemzet önmagáról való gondolkodásában, ha úgy tetszik a nemzetpolitika szellemi és lelki alapjaiban is rendszert kellett váltani: a nemzeti elidegenítés és elidegenülés XX. századi korszakát le kellett zárni, a nemzeti tudatosodás és összetartozás XXI. századi korát pedig meg kellett nyitni - hangsúlyozta Kövér László.

Rámutatott: a nemzeti elidegenedés erdejének sűrűjéből, amelynek az 1956 utáni több mint három évtized során a mélyére vittek bennünket, 1990 után, húsz küzdelmes esztendő alatt - néha utat tévesztve, vissza-visszafordulva vagy körben járva, de 2010-re végre kijutottunk.

Ezen kiszabadulásunkat 2011-ben képletesen kőbe is véstük, mégpedig Magyarország új alaptörvényébe, amely a XXI. században az államunk újjáépítésének és nemzetünk megerősítésének értékrendi, közjogi és politikai keretét képezi - rögzítette Kövér László, aki méltatta Halzl József, a Rákóczi Szövetség örökös tiszteletbeli elnökének szerepvállalását. Azt mondta: az ő hite és teljesítménye nélkül a szövetség nem lehetne az, ami.

Semjén: A Rákóczi Szövetség végvár volt a nehéz időkben

A keresztény civilizációhoz, a nemzeti elkötelezettséghez és az autonómiához való ragaszkodást említette a 30. évfordulóját ünneplő Rákóczi Szövetség jellemzőjeként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten, a szervezet rendezvényén.

II. Rákóczi Ferenc jelmondatára (Istennel a hazáért és a szabadságért!) utalva, a politikus azt mondta, hogy az kifejezi az egyházakhoz, a hithez, a Szent István-i hagyományokhoz való kötődést, amely mindenkor a magyarság megtartó ereje volt.

Semjén Zsolt úgy vélekedett, hogy a magyar államnak és minden magyar szervezetnek a nemzet megmaradásáért kell tennie.

Ezt a haza iránti elkötelezettséget fejezi ki a Rákóczi Szövetség - mutatott rá. Minden magyar közösségnek joga van arra, hogy meghatározza az életét. Az autonómia emberi jog a közösség szintjén - mondta a politikus. 

Semjén Zsolt szerint a Rákóczi Szövetség végvár volt, amikor a mostani kormánypártok ellenzékben voltak, most pedig "könnyűlovasság".

A Rákóczi Szövetség őrizte intézményes, strukturális formában a magyarországi és a külhoni magyarság közötti kapcsolatokat, amikor a szociálliberális kormány "nem átalott saját nemzete ellen kampányolni" 2004. december 5-én és töredékére csökkentette a nemzetpolitikai támogatásokat - mondta a kormányfő helyettese.

Abban a traumában lelki támogatást adott a külhoni magyarságnak, hogy az a politika nem azonos a magyar nemzet akaratával - tette hozzá.

Amikor a nemzetvédők kormányon vannak, akkor a Rákóczi Szövetség könnyebben, gyorsabban és praktikusabban tud bizonyos feladatokat elintézni, mit a magyar állam - mondta. Semjén Zsolt közölte: az állam feladata a honosítás, a külhoni magyar felsőoktatási intézmények támogatása, közel ezer óvoda felépítése a Kárpát-medencében. 

Kitért arra is, hogy az államnak meg kell teremtenie azokat az intézményi struktúrákat, amelyek a magyar megmaradást szolgálják. Ez azonban csak egy keret. Ezt élettel megtölteni az olyan szervezetek, kezdeményezések tudják, mint a Rákóczi Szövetség - mondta. 

Menyhárt: Hála a szövetség munkájáért

Az ünnepi közgyűlésen a jubiláló szövetség munkáját Gulyás Gergely miniszter is méltatta, a legfontosabb civil szervezetnek nevezve a Rákóczi Szövetséget, és rámutatva, hogy elévülhetetlen érdemei vannak a Kárpát-medencei magyarság összefogásában. A szervezet a felvidéki magyarság támogatásának szándékával jött létre, de egy évtized után kiderült, hogy a munkájukra Kárpát-medencei szinten szükség van, ezért a programjaikkal ma már mindehol jelen vannak. Ezt a nemzetegyesítő tevékenységet hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is, aki történelmi visszatekintést is nyújtott a kezdetekről. 

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a hála szóra fűzte fel beszédét. Mint mondta, a Rákóczi Szövetség kapcsán érzi a személyes hálát, hiszen gimnazistaként megtapasztalta, hogy a szövetség tábora milyen élményt tud nyújtani. A hála szónak családi vetülete is van, hiszen az egész családnak megható öröm volt, amikor kislánya átvehette a szövetség beiratkozási programja keretében a leendő elsősöknek járó ajándékot, a tanszereket és iskolatáskát, amely egyébként sok család számára létfontosságú, pótolhatatlan segítség. A hála szó kijár a szövetségnek a Felvidék nevében is, hiszen Halz József és segítőtársai épp azért hozták létre, hogy a felvidékieket segítsék. És a nemzetközösség háláját is ki kell fejezni,  hiszen mára már az egész nemzet számára meghatározó, generációkat, térségeket és közösségeket köt össze a Rákóczi Szövetség - hangsúlyozta az MKP elnöke.  

A közgyűlés résztvevőinek Csáky Csongor elnök köszönte meg a szép szavakat, s ígért egyben az eddigiekhez hasonló termékeny és hatékony folytatást az elkövetkező években is. 

Az ünnepi közgyűlésen percekig tartó álló tapssal köszöntötték Halz Józsefet, a Szövetség alakító, s ma már örökös tiszteletbeli elnökét. 

Rákóczi Szövetség 30
Galéria
+21 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.