Hanva református temploma
Az Árpád-kori magyar faluról az első fennmaradt írott források a 13. században tesznek említést. Középkori temploma, a Hanva nemzetség monostora, melynek mára nyoma sem maradt, a Templom-dombon állt.
A helyén emelt, ma is álló templomépület a legjellegzetesebb klasszicista református templomok egyike. Építését 1832-ben kezdték és 1837-ben fejezték be.
A templomtest zömök, masszív alakja a maradandóság érzését sugallja. Levegős, világos, síkmennyezettel fedett, tekintélyes tere szegmentben záródik. A centrálisan elhelyezett Úrasztala és a szószék mindenünnen jól látható. Keleti és nyugati részében emelt árkádos karzatát porosz boltozat tartja. A templom keleti homlokzatához épült magas torony falait volutás falpillérek keretezik.
A templomkertben nyugszik a hanvai református gyülekezet egykori prédikátora, Petőfi és Arany barátja, a költő Tompa Mihály. Emlékét őrzi a klasszicista lelkészlak falán elhelyezett emléktábla is.
