Hamut szórt a fejére a japán császár, a miniszterelnök mintha nem tudna semmiről
Mély megbánással szólt csütörtökön Japán második világháborús szerepéről Naruhito császár, aki a háború befejezésének és Japán kapitulációjának 74. évfordulóján először szólalt meg az ügyben a nyilvánosság előtt.
Az 59 éves Naruhito az első japán császár, aki már a világháború után született. Rövid beszéde tükrözte a májusban trónjáról lemondott apja, Akihito háborúval összefüggő álláspontját. Kijelentette, az ország múltján és az azzal kapcsolatos mély megbánáson gondolkodva reméli, soha nem ismétlődnek meg a háborús borzalmak, tragédiák.
A császár, bár elkerülte, hogy közvetlenül bocsánatot kérjen országa háborús szerepéért, gondosan megírt nyilatkozatában "sajnálattal szólt" a háborús évekről.
Az uralkodóval ellentétben Abe Sindzó kormányfő nem kért bocsánatot, és nem is említette a II. világháborúban elkövetett japán kegyetlenkedéseket. Ehelyett hosszasan sorolta azokat a károkat, amelyeket Japán és lakossága elszenvedett Hirosimában és Nagaszakiban az Egyesült Államok atomtámadása, illetve a többi japán város bombázása miatt.
Az AP amerikai hírügynökség jelentésében kiemelte, a császár szavainak egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, miközben figyelemre méltó, hogy a miniszterelnök hivatalba lépése, 2012 decembere óta felhagyott Japán háborús bűneinek említésével, inkább azon fáradozik, hogy tisztára mossa az országot múltjának e zavarba ejtő fejezetével kapcsolatban.
Beszédében Abe nem tért ki a Dél-Koreával keletkezett kereskedelmi vitára sem, valamint azzal összefüggésben Japán 1910-1945 közötti gyarmatosító szerepére Dél-Koreában.
Abe Sindzó ugyan a kapituláció évfordulóján nem kereste fel a 2,5 millió japán háborús halott, köztük 14 háborús főbűnös "lelkét" őrző Jaszukuni-szentélyt, de adományt küldött a japánul békés országot jelentő, vitatott szerepű imahelynek.
Bírálói szerint a szentély Japán ázsiai háborús hódításának, Kína és Korea lerohanásának és megszállásának szimbóluma. A helyet felkereső japán politikusok ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy az ott az országért életüket áldozó emberek előtt tisztelegnek, ahogy teszik azt számos más, szintén gyarmattartói múlttal rendelkező országban is. Habár a japán kormány elismeri az állam háborús bűneit, és több alkalommal bocsánatot kért a környező országoknak okozott szenvedésekért, Kína és Dél-Korea nem tartja elégségesnek és őszintének a szigetország megbánását, és hevesen tiltakozik a szentélybe tett látogatások miatt.
Mun Dzse In dél-koreai elnök csütörtökön, országának a japán megszállás alóli felszabadulására emlékező beszédében együttműködésre szólította fel Japánt, hogy megoldják kereskedelmi vitájukat. Az államfő bírálta Tokiót azért, mert eltávolította Dél-Koreát a különleges kereskedelmi státusú partnerek listájáról, és kiemelte, hogy ilyen lépésekkel nem kellene kárt okozni a két ország közötti, amúgy jó viszonyban.
